BÖJT

A böjt a köznyelvben valamilyen mértékű táplálékmegvonást jelent, ennek ellenére besorolható az étrendek közé, egyfajta speciális alkalmazásként. Ha szakmai meghatározást szeretnénk adni, akkor a böjtölés meghatározott céllal végzett, önkéntes döntésen alapuló, meghatározott ideig tartó, részleges vagy teljes korlátozása a táplálkozásnak. Annak ellenére, hogy a böjt biológiai szinten lényegében éhezés, annál mégis több.

Nézzük ezt a meghatározást egy kicsit részletesebben:

…meghatározott céllal végzett…

A böjt és az éhezés közötti fontos különbség, hogy a böjt valamilyen meghatározott céllal történik. A cél lehet vagy vallási, filozófiai, világnézeti jellegű, de gyakoriak az egészségügyi célú böjtterápiák is (függetlenül attól, hogy azok elérésére egyébként alkalmas-e a böjt), de napjainkban akár politikai cél is előfordulhat (éhségsztrájk). Nem beszélhetünk klasszikus értelemben böjtről, ha a táplálékmegvonásnak nincs megcélzott szellemi-spirituális vagy közvetlen egészségi állapotra vonatkoztatott célja.

…önkéntes döntésen alapuló…

A böjt lényeges eleme az önkéntesség. Nem tekinthető böjtnek a külső körülményekre (pl. élelmiszerhiány) visszavezethető mennyiségi és/vagy minőségi éhezés, a betegségek okozta étvágytalanság vagy a pszichés eredetű étkezési zavarok (anorexia, egyes ételek elutasítása, a szelektivitás, stb.) – annak ellenére, hogy a szervezet számára gyakorlatilag mindegy, mi az oka az éhezésnek. Az önkéntes döntés kiterjed az alkalmazandó böjt típusára, jellemzőire, a kezdés időpontjára, a böjt időtartamára, a böjthöz kapcsolódó kiegészítő tevékenységekre, egyéb jellemzőkre.

…meghatározott ideig tartó…

A böjt fontos tulajdonsága, hogy strukturált időkeretben zajlik. Folyamatos böjtölésnél meghatározott az időtartam, szakaszos böjtnél pedig a szakaszolás pontosan tervezett. Fontos tétel (főleg a gyógyító célú böjtöknél), hogy van rávezető illetve levezető szakasza a böjtnek, az ételcsoportok ki/bevezetése nem tetszőleges sorrendben és módon történik meg.

…részleges vagy teljes korlátozása a táplálkozásnak.

A böjt során igen széles határok között mozoghatnak a megszorítások. Bizonyos böjtök esetében csak egyes élelmiszercsoportok (pl. hús) kerülnek korlátozás alá, de klasszikus értelemben a böjt a szilárd élelmiszer fogyasztásának teljes tilalma, egyes irányzatokban pedig még a folyadékbevitel is korlátozott. Nem tekinthető böjtnek egy élelmiszercsoport tartós elhagyása, pl. a vegetáriánus étrendek húshiánya, egyes táplálék allergiák és intoleranciák miatti, meghatározott élelmiszer-csoportok kiiktatása az étrendből vagy a betegségekhez kapcsolódó terápiás étrendek tartós alkalmazása.

…fizikai testre vagy lelki/szellemi működésre ható módszerek…

A böjtnél nagyon fontosak a kiegészítő módszerek. A vallásos böjtökhöz kapcsolódhat ima, meditáció, zarándoklat vagy egyéb vallási cselekmény, terápiás böjtöknél pedig gyakoriak a különböző „méregtelenítő” módszerek: beöntés, vizelet- és hashajtó készítmények alkalmazása, gyógyteák fogyasztása, szaunázás, mérsékelt fizikai aktivitású tornák, jógagyakorlatok, masszázsok. Ezen felül különböző relaxációs és meditációs technikák jellemzőek, illetve újabban pszichoterápiás módszerek egyéni és csoportos alkalmazása is előfordul.

…az életvitel böjti időszakra szóló alapvető átszervezése

A böjt alapvető kritériuma, hogy a böjti időszakban megtörje az addig megszokott életviteli ritmust, ezt mind a vallásos, mind a terápiás böjt esetében hangsúlyozzák. A böjt egy fontos eleme az élvezeti szerekről (dohányzás, alkohol, édességek, stb.) való lemondás. Az életvitel átszervezése alapvetően az időszakos böjtök jellemzője, a napi ritmusba beépített szakaszos böjtölésnél kevésbé jelenik meg.

GYÓGYÍTÓ BÖJTÖK

A böjtölés céljai közül a gyógyító böjtök önállósult alkalmazása viszonylag újkori (19-20. századi) jelenség, jellemzően az alternatív medicina irányzatai alkalmazzák. Újabban egészségi célzatú böjtölés jelent meg egyes alternatív étrendi irányzatokban is, ez szakaszos böjtölést jelentenek az esetek többségében. A vélelmezett hatások igen széles körűek: általános prevenciós területtől a rákgyógyításig szinten mindennel találkozhatunk. Maga a wellness-ipar szépen rárepült a böjtölőkre, a legnépszerűbb kezelések közé tartoznak a léböjtök, de Európa egyes országaiban szigorú böjtterápiás kezeléseket is alkalmaznak, ezen a területen nagyon színes és széles lett a kínálat az elmúlt években. Hazánkban a klasszikus böjtterápiák nem képezik részét a konvencionális gyógyító gyakorlatnak, gyakorlatilag csak a súlyos elhízás esetén alkalmaznak böjt jellegű kezelést egy nagyon alacsony energiabevitelű étrend formájában (VLCD), de ez sem jelent teljes táplálékmegvonást.

A böjt élettana elég összetett jelenség, ráadásul a szervezetben lejátszódó folyamatokat jelentősen befolyásolja a böjt jellege is. Ezért beszélnünk kell a folyamatos és szakaszos, illetve a részleges és teljes böjtölésről. A folyamatos böjt esetében a tápanyag- és energia-bevitel a böjtidőszakban (ami legalább 3 nap) tartósan a szervezet szükséglete alatt marad, így az éhezés fiziológiai jelenségei határozzák meg a böjt alapvető hatását. A folyamatos böjtnek határt szab, hogy a szervezet energia- és tápanyag-tartalékai előbb-utóbb kimerülnek, ezáltal komoly, akár maradandó károsodásokat is szenvedhet. A kiindulási állapottól függően a hosszú időtartamú teljes böjtök potenciálisan halálos kimenetelűek lehetnek egészséges egyéneknél is, nem lehet ugyanis megmondani előre, adott egyén szervezete meddig tolerálja az éhezést. Különösen érzékeny lehet a szervezet az éhezés biológiai hatásaira anyagcsere-zavarok esetében, fokozott kockázatot jelenthetnek bizonyos betegségek is. Éppen ezért folyamatos, teljes böjtöt nem szabad orvosi kivizsgálás és kontroll nélkül elkezdeni.

A szakaszos böjt esetében a böjt ciklikusan ismétlődik. Az ismétlődés ciklusa lehet napi, ez esetben az éhezés alkalmanként maximum 16 órán át áll fenn. Van a böjtölésnek egy hosszabb ciklusa is, amikor egy héten belül, 1, maximum 2, általában nem egymást követő teljes napon át áll fenn az éhezéses állapot. Ezen esetekben a szervezet szükségletének megfelelő tápanyag- és energia-bevitel biztosított, az éhezésre jellemző élettani hatások nem, vagy csak részlegesen alakulnak ki. A szakaszos böjtök elméletileg korlátlan ideig fenntarthatók, de az erősen egyenetlenül elosztott tápanyagbevitel okozhat kellemetlen tüneteket, egészségügyi panaszokat. Anyagcsere-zavaroknál pedig szintén kockázatos lehet a szakaszos böjtök alkalmazása.

Élettanilag eltér a teljes és a részleges böjtök hatása is. A teljes böjt esetében csak folyadékpótlás (víz) történik, nincs semmilyen tápanyagbevitel, a szervezet gyakorlatilag éhezik. A részleges böjtök esetében kis mennyiségű, általában jellemzően szénhidrát-tartalmú élelmiszer (zöldség, gyümölcs, gabonatermék) fogyasztható, ez esetben az éhezésre jellemző anyagcsere-elváltozások nem, vagy csak részben jelentkeznek. A böjt során a szervezet teljes működése változik, az anyagcsere átalakul, alkalmazkodik a tápanyagbevitel csökkenéséhez. A szervezet működéséhez szükséges energia alapvetően két forrásból származik: szénhidrátokból és zsírokból. A fehérjékből is nyerhető energia, de a szervezet normál működése mellett nem jellemző.

A böjt esetén a vércukorszint általában az utolsó étkezés után 4-6 óra múltán ér el egy stabil alapszintet (4-4,5 mmol/l). A szervezet ezt a szintet igyekszik fenntartani, ennek alapja először a máj glikogén tartalmának felhasználása, ez kb. 16-24 óráig elegendő. Az éhezésre jellemző, stabil anyagcsere-állapota nagyjából 3 nap alatt áll be, ilyenkor az energiaszükséglet nagy részét a zsírsavak lebontása biztosítja, egy bizonyos részben a ketontestek is jelen vannak. A létfenntartáshoz szükséges glükózmennyiséget a szervezet a trigliceridekből származó glicerin, a szervezet fehérjéiből származó egyes aminosavak glükózzá alakításával teremti elő. Ez a mennyiség a böjt 7-8. napjától viszonylag stabil, napi kb. 50 g, ami elegendő a minimális stabil vércukorszint fenntartásához. Ez az anyagcsere-állapot a szervezet tartalékainak kimerüléséig fenntartható, bár alapvetően megviseli a szervezetet.

Amennyiben részleges böjtről beszélünk, ez az anyagcsere-állapot szénhidrát-beviteltől függően később alakul ki, illetve egy bizonyos bevitel felett ki sem alakul. A szénhidrátbevitel már kis mennyiségben is megakadályozhatja az izmok lebontását illetve a ketózis kialakulását. A szervezet az éhezés hatására igyekszik beosztani a tartalékait, ezért a böjt alatt az alapanyagcsere jelentősen lelassulhat, csökken a fizikai és mentális terhelhetőség.

A vese egy bizonyos szint felett üríteni kezdi a ketonokat, ami vízveszteséget okozhat – épp ezért fontos a böjt alatt a bővebb vízpótlás, a folyadékbevitel korlátozása a folyamatos és teljes böjtök alatt komoly rosszulléthez vezethet. A fokozott fehérjebontás miatt nő a nitrogénvesztés, emelkedik a vizelet kreatinin és húgysavszintje is (köszvényhajlam esetén ezért a böjtölés a legtöbb esetben ellenjavallt). Egy idő után az izomzat mellett más fehérjék is áldozatul esnek a lebontásnak, pl. a vér albuminja, ami komoly problémákat (éhezési ödéma) okozhat. Az éhezés alatt a bél mikroflórája is megváltozik, illetve a bélhámsejtek leépülése is bekövetkezhet, ami a böjt megtörése esetén okozhat kellemetlen panaszokat.

A BÖJTKRÍZIS

A böjttel kapcsolatos irodalomban sok szó esik az un. böjtkrízisről, ami a böjt megkezdése utáni napokban jelentkezik. A jellemző tünetek ez intenzív éhségérzet, fejfájás, szédülés, alacsony vérnyomás, fáradékonyság, általános rossz közérzet, erős szagú vizelet és lehelet. A böjtkrízis esetében a közhiedelemmel szemben szó sincs az elraktározott „méreganyagok” felszabadulásáról, a rosszullétek mögött a szervezet anyagcseréjének átállása áll. A megszokottnál alacsonyabb vércukorszint önmagában is kellemetlen tüneteket okozhat, emellett a másik ok a ketontestek vérszintjének emelkedése, amihez a szervezetnek alkalmazkodnia kell. A ketontestek a vér pH értékét savas irányba tolják el, ami rosszulléteket okozhat. A böjtkrízis esetében fontos szerepe lehet még az elégtelen folyadékfogyasztásnak, a megterhelő fizikai aktivitásnak, ami villámgyorsan felszámolhatja a szervezet rendelkezésre álló szénhidrát-tartalékait. A böjtkrízis általában néhány nap alatt megszűnik, de ennek oka sem a méreganyagok távozása, hanem az, hogy az anyagcsere átállt a zsírsavak és ketontestek felhasználására, és az endokrin rendszer is stabilizálódik egy új egyensúlyi állapotban. A böjtkrízist enyhíti a megfelelő rávezető időszak, illetve a böjt időtartama alatti szénhidrátbevitel.

RÁVEZETŐ ÉS LEVEZETŐ IDŐSZAKOK

A folyamatos böjtöknél alapszabály, hogy az étrend fokozatosan alakuljon át böjtté. Először általában a magas zsírtartalmú, fűszeres, nehéz ételek kerülnek ki az étrendből, az utolsó fázisra általában csak a zöldségek, gyümölcsök, illetve azok levei maradnak. A böjt bevezető napjai elméletileg lehetőséget adnak arra, hogy a szervezet fokozatosan alkalmazkodjon a táplálék megvonásához. Semmiképpen sem jó az a gyakorlat, ami egyes vallási böjtökre jellemző, hogy a böjt előtt hatalmas lakomákat tartanak, bár a vallási böjtök (mivel csak nevükben böjtök) esetében ez ritkán okoz gondot.

A visszatérés a normál étrendre még alaposabb és óvatosabb művelet. A hosszabb böjtök esetében az emésztőrendszer is tartalékra kapcsol, az emésztőenzimek kiválasztása lecsökken, a bélbolyhok is visszafejlődnek. Egy alapos étkezés ilyenkor komoly rosszullétet (hasmenést, puffadást, görcsöket, stb.) okozhat. Az étrend felépítése első körben keményítő tartalmú, de rostmentes élelmiszerekkel kezdődik (főtt fehér rizs, főtt burgonya, kétszersült). A második fázisban léphetek be az enyhén rostos zöldségek, gyümölcsök (lehetőleg ne a túlérett, cukros változatok) és az alacsony zsírtartalmú fehérjeforrások (tojásfehérje, főtt csirkemell, sovány sajt). A magasabb rosttartalmú, vagy zsírosabb élelmiszereket, illetve a tejtermékeket érdemes a végére hagyni.

BÖJTRENDSZEREK

Az egészségügyi böjtök fénykora a XIX. század vége és a XX. század eleje volt, a legismertebb változatai (Breuss, Mayr, Buchinger, Schrott, Gerson, stb.) ebből a korszakból származnak. Sokukat mai is alkalmazzák, pedig gyógyító hatásukat nem sikerült alátámasztani. Különösen problémás, hogy egyes módszereket akár daganatellenes terápiaként is alkalmaznak. Ez ellen több szakmai szervezet is óvva inti a betegeket, ugyanis jelentősen csökkentheti a túlélési esélyeket, arról nem is beszélve, hogy az onkoterápiás beavatkozások hatását is befolyásolhatják a böjtök.

Egyre többet találkozhatunk a szakaszos böjtökkel (intermittent fasting, time restrited feeding), ezeket alapvetően három csoportba lehet sorolni. A váltakozó napi böjtölés (alternate-day fasting) esetében felváltva vannak böjtnapok (szükségesnél kisebb energia-bevitellel) és normál tápanyag-bevitelű napok. A böjtnapokon lehet teljes böjt vagy részleges (napi energiaigény 25%-át el nem érő bevitellel, ami 5-600 kcalt-t jelent). Vannak rendszeres (periodikus) böjtök, ahol a böjtnap(ok) rövid időn belül ismétlődnek, pl. ilyen az 5:2 rendszer, ahol 5 napot 2 egymás melletti böjti nap követ, ami általában részleges böjt 5-600 kcal energia-bevitellel. Gyakori változat még a heti 1 napos böjt, ami a legtöbb esetben teljes böjtöt jelent.

Végül van a napon belüli szakaszos böjt, aminek két változata is van, az időszakos energiabevitel korlátozás (IER – intermittent energy restriction) és az időben korlátozott étkezés (TRS – time-restricted feeding), ezekben a táplálékfelvétel a napon belül egy szűk időszakra (4-6-8 óra) korlátozódik, azon kívül csak folyadék, illetve alacsony energia-bevitelt biztosító élelmiszerek fogyasztása lehetséges. A napon belüli szakaszos böjtrendszerek először a sportolók (elsősorban testépítők) világában jelentek meg, de hamar kitörtek onnan, és egyre szélesebb körben jelentek meg az egészségmegőrzés területén is. A szakaszos böjtök pozitív hatása nagy részben arra épül, hogy hosszútávon az energiabevitel csökken (az időbeli korlátozás sok esetben a bevitt energiára is korlátozó hatással vannak), így testsúlycsökkenés lép fel. A hosszabb (legalább 12 órás), táplálkozás-mentes időszakban a szénhidrát-anyagcserében következnek be kedvező változások: a vércukorszint és az inzulinszint-csökkent, a szöveti inzulin-érzékenység javul, egyes kutatásokban a gyulladásos faktorokban is kedvező változást találtak. A szakaszos böjt arra épül, hogy a rövid, de folyamatosan ismétlődő böjtszakaszok is képesek ezeket a pozitív hatásokat fenntartani a szervezetben, ezáltal az egészségre kedvező hatást gyakorolni.

ÉRDEMES-E BÖJTÖLNI?

Az alternatív medicina nagyon sok betegség megelőzésére és gyógyítására is ajánlja a böjtölést. A legtöbb ma alkalmazott böjtterápia részleges böjt, jellemzően egy nagyon alacsony energia-bevitelt biztosító (VLCD), zöldség, gyümölcs (esetleg gabona) alapú étrendet jelentenek. Itt a ketogén állapot sem feltétlen alakul ki, bár a szénhidrát-bevitel miatt a böjtkrízisre jellemző tünetek is sokkal enyhébbek.

A böjt esetében az egyik fő érv a méregtelenítés, de éppen ez a gyenge pontja is. A méregtelenítés jelensége igen sok pontban támadható, e nélkül viszont a böjt nem más, mint egy önkéntes éhezés. A szervezet alapvető mechanizmusai (vese kiválasztása, máj-epe szekréció, légzés) folyamatosan dolgoznak azon, hogy a szervezetre veszélyes vegyületek távozzanak. Maga az éhezés pedig sok esetben az ilyen „méreganyagok” feldúsulását okozhatja, a fokozott lebontó folyamatok a húgysav, karbamid, ammónia koncentrációjának emelkedését okozzák. A méregtelenítés elvét vallók álláspontjával szemben éppen a böjt idézi elő ezen vegyületek fokozott jelenlétét, s nem pedig megszabadulni segít tőlük.

A terápiás böjtök esetében két érdembeli egészségügyi hatással számolhatunk. Az egyik az energia-bevitel jelentős korlátozása. Bár heti egy böjti nap éves szinten akár 100.000 kcal feletti megtakarítást jelent és a rendszeresen beiktatott rövid böjtök esetében különösebb negatív hatással nem kell számolni. Bár az energia-bevitelt egy mérsékelt energia-tartalmú étrenddel is lehet csökkenteni, de lehet, hogy valakinek ez jobban bejön. A hosszabb böjtök ellen szól viszont, hogy az idővel együtt emelkednek a negatív egészségügyi hatások kockázatai is.

A másik hatástényező pedig a ketózis, ami valójában értékes lehet a böjtben. Stabil ketózishoz viszont minimálisan 3-7 napos böjt kell, ketózis viszont szintén elérhető böjt nélkül is, megfelelő összetételű étrenddel, nagyságrendekkel kisebb kockázatok mellett. Elvileg a a ketogén étrend korlátlan ideig fenntartható, bár a ketogén diétának azért önmagában véve komoly kockázatai vannak és nem is biztos, hogy mindenkinek ez való – ezzel szemben a böjt csupán néhány hétig működik.

Sok kérdést vet fel, ha komoly anyagcsere betegségeket, emésztőrendszeri megbetegedéseket vagy éppen daganatos megbetegedéseket szeretnénk böjttel kezelni. A legtöbb esetben a böjt pozitív hatásait nem támasztják alá tudományos igényű kutatások. A legjobb esélyek a túlsúly és a kapcsolódó szövődmények esetén vannak, de más krónikus megbetegedések esetében kicsi az esélye, hogy hatásos eszközként bevethető a böjt. Daganatos megbetegedések, anyagcserét komolyan érintő állapotok, krónikus emésztőszervi megbetegedések esetén a böjt akár veszélyes is lehet. Külön fel kell (sajnos) hívni a figyelmet arra, hogy gyermek esetében szigorúan tilos bármiféle böjt alkalmazása!

Külön kérdéskör a böjt laikus, önálló alkalmazása. A rövid (1-3 nap) és általában részleges böjtöt jelentő módszerek (léböjtök gyümölcsnapok, szakaszos böjtök) egészséges emberek esetében biztonságosan alkalmazhatóak. Teljes böjt, terápiás célú böjt, 3 napnál hosszabb böjt viszont már csak szakember, pontosabban böjt-team vezetése mellett ajánlott. Egy böjt-teambe elvileg beletartozna egy orvos, egy dietetikus, és az alkalmazott kiegészítő módszerek megfelelően képzett szakemberei. Abból kiindulva, hogy a böjt alapvetően a wellness iparágban fordul elő, nagyon kevés az esélye annak, hogy szakszerű böjt-vezetést kapjon valaki.

Ha tetszett az írás, oszd meg másokkal is. Véleményedet, hozzászólásodat a Facebook oldalunkon várjuk! A honlapon található anyagok, információk egyike sem irányul betegség vagy betegségek diagnosztizálására, és nem helyettesítik az egészségügyi szakemberrel történő konzultációt.

Források

• Ádám V.: Orvosi biokémia. Medicina. 2006.
• Balaicza E: gyógyító böjtkúra. LINK
• Magyar Katolikus Lexikon. LINK
• S Mohanty: Fasting physiology. LINK
• MR. Soeters et al.: Adaptive reciprocity of lipid and glucose metabolism in human short-term starvation. American Journal of Physiology – Endocrinology and MetabolismPublished 15 December 2012Vol. 303no. E1397-E1407. LINK
• Bouhlel E, Zaouali M, Miled A, Tabka Z, Bigard X, Shephard R: Ramadan fasting and the GH/IGF-1 axis of trained men during submaximal exercise. Ann Nutr Metab. 2008;52(4):261-6. LINK
• Böjtölés.hu. LINK
• J.A. Illingworth: Hormonal regulation during exercise. LINK
• PR. Kerndt, JL. Naughton, CE. Driscoll, DA. Loxterkamp,: Fasting: The History, Pathophysiology and Complications. West J Med 1982 Nov; 137:379-399