HELYZET A VILÁGBAN
Gyors alapozó: a jelenlegi járványt egy, a koronavírusok családjában tartozó vírus okozza. A humán koronavírusok közül hét faj ismert, ebből négy enyhe (nátha jellegű) tünetekkel járó enyhe lefolyású betegséget okoz, három (SARS-CoV, MERS-CoV és a mostani SARS-CoV-2) viszont halálos kimenetelű is lehet, méghozzá a fertőzések jelentős arányában. Ma már tudjuk, hogy maga a vírus okozta megbetegedés jóval több, mint “egyszerű nátha”, az akut fertőzés fázisa után olyan gyulladásos betegségek léphetnek fel, amelyek a szervezet túlzott immunválaszát váltják ki, a tüdők mellett a vesék és a szív is károsodhat, sőt fennmaradhat olyan szív- és érrendszeri, neurológiai és pszichológiai szövődmények, melyek akár hónapokig, egyes esetekben véglegesen károsítják az egészséget. A tartós szövődmények aránya pontosan nem ismert még, de elég sok ilyen esetről tudni, szóval illene már csak emiatt is komolyan venni a dolgot.
Wuhanban 2019 végén észlelték az első eseteket, 2020. február végéig a COVID-19 halálozások 95%-a a tartományra korlátozódott. Aztán a vírus elindult világhódító útjára. A járvány márciustól 2020 végéig három, kiterjedtségét tekintve egyre nagyobb hullámban söpört végig a világon – ebben nagyon is eltér a megszokott influenza járványoktól. Az első, márciusban induló hullám fő jellegzetessége az volt, hogy alacsony esetszám mellett is nagyon magas halálozást mutatott, itt közel 20%-ról beszélhetünk a regisztrált és lezárt eseteknél. A kezdeti időszakban az egészségügyi ellátórendszer felkészületlen volt, nem rendelkezett eszközökkel és tapasztalattal a betegség leküzdéséhez, de az is biztos, hogy a regisztrált esetek eleve a súlyosabb lefolyású megbetegedésekből kerültek ki, az enyhébb lefolyású esetek jelentős része egyszerűen „láthatatlan” maradt. Az első hullám nagyjából április közepén tetőzött, onnan enyhe csökkenést látszik az esetszámokban és a halálozás is erősen visszaesett.
Az első hullám másik jellegzetessége az volt, hogy a legtöbb kormányzat elég szigorú és kemény intézkedéseket hozott (ezek meghozatalának járvány kezdetéhez viszonyított ideje egyébként erősen befolyásolta az esetszámot és halálozást), ami a legtöbb országban gócpontokban felbukkanó fertőzés leküzdésében hatékonynak mutatkozott. Aztán persze jöttek a közgazdászok és visítottak a gazdaság visszaesése miatt, a kormányok pedig úgy döntöttek, hogy a gazdaság kicsit fontosabb, mint az emberek élete, és lazítottak a megszorításokon s ennek meg is lett a következménye…
A „második hullám” gyakorlatilag két szakaszban játszódik le, ezt vehetjük akár három hullámnak is, de ez esetben a határ nem éles. Egyes országokban (pl. USA) jól kirajzolódik a 2. és 3. hullámhegy, nálunk a nyári csúcspont nem látszik, egyből egy hatalmas felfutás indult meg augusztus utolsó hetében, ami tart egészen december közepéig. Ennek a hullámnak a terjedésében egyértelműen a nyaraláshoz köthető, újrainduló népességmozgások játszottak nagy szerepet- Európában pl. Spanyolországból, Olaszországból és Horvátországból fertőződtek vissza az országok, a járvány sok helyen épp egy spanyol vírusmutáción alapul, ami jobban fertőz, de alacsonyabb a halálos kimenetek aránya. Értem én, hogy turizmus meg GDP, de tényleg megér ez ennyi halottat? 2020 végére pedig újabb mutációk alakultak ki, amik újabb járványhullámok kialakulásával fenyegetnek.
Globálisan október közepétől mind az esetszám, mind a halálozás erős növekedésnek indult, ez a hullám gyakorlatilag még mindig van és a tetőzési pontja is bizonytalan, a karácsonyi ünnepek átmeneti megingása után láthatóan folytatódik és láthatóan ez bőven át fog nyúlni 2021-re, még kiterjedt oltási programok mellett is. Most 90 millió esetél tartunk, ami nem kevés.
Ami a halálozást illeti, bár a fajlagos halálozás ez utolsó szakaszban jelentősen csökkent (lezárt esetekben már 3% alatt vagyunk), még mindig rendkívül magasnak mondható. A koronavírus 1 éves pályafutása alatt 2 millió feletti halálozást fog produkálni, minden védekezési erőfeszítés ellenére. Végleges 2020-as haláloki statisztikák még természetesen nincsenek, de korábbi évek haláloki statisztikáival összevetve a koronavírus járvány minden megelőző és terápiás erőfeszítéssel együtt globálisan nagyjából a 7. helyre került a vezető halálokok között. Egyes országokban ennél is rosszabb a helyzet, az USA-ban a 3. helyre küzdötte fel magát, gyakorlatilag a szív-érrendszeri halálozás, meg az összes rákos megbetegedés együttesen van csak előtte.
Akár az összevont, akár az országos adatokat nézzük, a koronavírusos hullámok markánsan megdobják a halálozási görbéket (az első hullám az erős és gyors lezárás miatt némely országokban nem látszik, de a 2. hullám már mindenhol), nemhogy az elmúlt 5 éves átlagokat, de olykor az 50 éves halálozási adatokat is. Így aztán különösen idegesítő, amikor az otthon önképzett járványügyi szakemberek meg a hozzájuk társult az egybites rohamosztagosok azzal jönnek, hogy végső soron alig emelkedett a halálozás meg ilyenek.
HELYZET ITTHON
Nos, akkor nézzük a hazai helyzetet. Magyarországra március elején érkezett a járvány, visszatekintve a hazai intézkedések meglehetősen gyorsak és határozottak voltak, bár az információk elég korlátozottan voltak elérhetők, azért alapvetően az az időszak sokkal gördülékenyebbnek tűnik, ahhoz a káoszhoz, ami az őszi időszakra kialakult. Ennek köszönhetően több más országgal szemben itthon gyakorlatilag minimális károkozással ment le az első hullám, megnézve az őszi adatokat a tavaszi hullám már szinte nem is látszik.
A halálozási adatok esetében december 7-én egy 193-as értékkel érte el eddig csúcsát a járvány, azóta erősen ingadozással, de csökkenő trend irányában mozdultak el az adatok. Ez szép és jó is lenne, csak közben elértük a 10 ezer áldozatot és ahogy a dolgok állnak, ez még jó ideig menni fog felfelé, a legjobb forgatókönyv esetén is az éves halálozás 10-15%-a lesz a koronavírussal összekapcsolható. Kicsit másként számszerűsítve: Magyarországon 2019-ben 1 millió lakosra kb. 13.200 halálozás jutott. A koronavírus halálozás most 1 millió lakosra csaknem 1.100 fő – aki erre azt mondja, hogy kevés, az vagy nagyon buta vagy nagyon rosszindulatú.
Egyébként ez az adat arra elég, hogy globálisan a 16. helyen álljunk az 1 millió lakosra eső halálozásban, gyakorlatilag alig vagyunk a piszok rosszul védekező USA vagy a járvány által több hullámban letarolt Nagy-Britannia mögött.
A hazai halálozásnak megvan a maga éves ritmusa. A legmagasabb halálozású időszak január február, ez leginkább a szezonális fertőző betegségekkel magyarázható. Az látszik, hogy a tavaszi lezárások miatt az egyébként enyhébb influenza szezon után a halálozás néhány százalékkal elmaradt a korábbi évek azonos időszakától. Aztán jött az ősz és augusztus–szeptemberben még csak 2,5, októberben 16, novemberben pedig 52%-kal többen hunytak el az egy évvel korábbinál. A koronavírus olyan csúcsot csinált, ami a legdurvább influenzás szezonban sem volt eddig.
A második hullám kezelésében több hibát lehet felfedezni, én azt hiszem, hogy talán a legnagyobb, hogy a kórházi ellátórendszer, ezen belül az intenzív ellátás kapacitására alapozás volt talán a legkomolyabb melléfogás. A “8000 lélegeztetőgép” koncepciója már csak azért sem volt nyerő, mert minél súlyosabb állapotba kerül egy beteg, annál rosszabbak a túlélési esélyei, kapjon bármilyen jó ellátást (és a hazai egészségügy messze van a “bármilyen jó ellátás” fogalmától). Szerintem pontos adatokat az életben nem fogunk kapni a hazai megbetegedési trendekről, de a számok nagyjából azt mutatják, hogy a lélegeztetőre került betegek túlélési esélyei nem jobbak 50%-nál és ha mégis, utána hónapokig vagy akár tartósan is károsodott egészségi állapottal kell számolni.
MUTÁCIÓK
Ha tetszik, ha nem: a vírusoknál is működik az evolúció, ezek a kis dögök folyamatosan változnak. Mivel a vírus nagy tömegeket elért és jó ideje velünk van, és ezek a változások elég gyakoriak, komoly esélye van annak, hogy nekünk rettentő módon nem kedvező irányban történnek változások. Többek között ezért lett volna fontos, hogy minden létező eszközzel visszaszorítsuk a fertőzést. 2020 végén megjelent Angliában egy új, fertőzőképesebb vírus, ami fertőzőképességben újított és pillanatok alatt zabszem pozitívvá tette az országokat, ugyanis nagyon gyorsan terjed. Ami rosszabb, előkerült egy dél-afrikai vírustörzs, aminek a mutációja a tüskefehérjét is érinti, és lehetséges, hogy ez a mutáció csökkenti az antitestek felismerésének képességét, és így segíti a vírust, hogy kikerülje a korábbi fertőzés vagy vakcina által kialakított immunvédelmet.
Elég sok helyen olvasom, hogy “minek felvenni az oltást, mert a vírus gyorsan mutálódik” és „az ellen nem véd” – nos, pont azért kellene oltani, hogy minél kisebb populációban, minél rövidebb ideig legyen jelen a vírus, mert így csökkenthető a számunkra kedvezőtlen mutáció kockázata. Ráadásul az új mutációk azt is jelenthetik, hogy a fertőzésen már átesettek védettsége is mehet a kukába.
A SVÉD MODELL BUKÁSA
Napokban volt egy vitám azzal kapcsolatban, hogy miért is nem csináljuk másként: a kockázati csoportokat kellene védeni, miközben a lakosság nagy részén hagyni végigvonulni a járványt és ha kialakul az immunitás, akkor a kockázati csoport is védett lesz. Nos, lényegében valami ilyesmit szerettek volna a svédek is (meg korábban az angolok is), de most már ők is feladták. Mi is a baj ezzel a modellel:
- Feltételezzük, hogy a koronavírussal szemben természetes átfertőzöttséggel el lehet érni stabil közösségi immunitást, ami a járványok történetét ismerve eleve egy merész hipotézis volt. Sajnos kiderült, hogy a megszerzett immunitás időben korlátos, ráadásul a magas átfertőzöttség olyan mutációk születésének is kedvez, amire a már megszerzett természetes immunitás nem érvényes.
- A másik gond, hogy a veszélyeztetett csoportok a lakosság nagy részét jelentik. Ha csak az életkori kockázati görbét nézem, a 65+ korosztály a nyugati államokban a lakosság 1/5-énél is több embert foglal magába, többségüknél pedig legalább 1-2 további kockázati faktor (krónikus megbetegedés) áll fenn. A 65 éves korhatár alatt is a lakosság jelentős része rendelkezik többlet veszélyt jelentő kockázati faktorral. Ez összességében azt jelenti, hogy ha elérhető is a közösségi immunitás, az olyan módon lehetséges, ami a lakosság kb. 1/3-ának jelentős egészségügyi kockázatot jelent, nagy számú intenzív ellátást igénylő beteggel, magas halálozással, és jelentős számban tartós maradványtünetekkel.
- E kettőből következik, hogy a járványgörbét “laposítani kell” különféle intézkedésekkel és kell az oltás ahhoz, hogy a közösségi immunitás kiépüljön. Enélkül a járvány egy ide-oda hullámzó jelleggel hosszú ideig jelen lesz a populációban – hozzá kell tenni, hogy ez összességében és néhány éves távlatban messze több gazdasági kárt okoz, mint a legdurvább lockdown.
A fentiek alapján ezen év elején a svédek is letették a fegyvert. Ha a járvány egy hullámban, tavasszal futott volna le, akkor mondhatnánk, hogy a stratégiájuk nem volt olyan rossz, bár az is igaz, hogy egyedül náluk működött volna, minden más ország elhasalt ezzel a kísérlettel. Az őszi járványhullám viszont a svédeknél sem különbözött más országoktól és produkálta azokat a nem kívánatos jelenségeket – az 1 millió főre eső halálozásokban a 25. helyen állnak, ami nagyon nem jó és a városi legendákkal szemben a svéd gazdaság sem vészelte át komoly visszaesés nélkül a járványidőszakot.
OLTÁS-MIZÉRIA
Ahogy közeledett az oltás megvalósulása, úgy erősödtek fel az oltásellenes hangok is. Ezekről bővebben azért sem szeretnék írni, mert nálamnál sokkal jobban írtak erről nem is kevesen, a közírótól az orvostól a kutatóig mindenki próbálja ilyen-olyan módon ( a biológiától a pszichológiáig) elmagyarázni, miért nem kell tartani az oltástól és milyen előnyei vannak akár egyéni, akár társadalmi szinten.
Ezzel szemben egyrészt vannak nem kis számban olyanok, akiknek semmi sem jó, egyszerűen sem a tudományos érvek (hogy működik egy 3. generációs vakcina), sem az anekdotikus érvek (súlyosan megbetegedett ismerős) nem jó. Ő eldöntötte és kész… Végső soron a magyar társadalomban az oltásokra nyitott népesség több mérés alapján valahol 15% körül van, még vannak némileg bizonytalanok, de az látszik, hogy a lakosság nagy része (akár 50% körüli arányról is beszélhetünk) nem venné fel önszántából az oltást – még az egészségügyben dolgozók sem! És ez a tény önmagában megdöbbentő így 2021-ben.
Azt megint ki kell emelni, hogy az oltással kapcsolatos hazai kommunikáció és intézkedési rendszer KATASZTROFÁLIS, a kormányzat úgy csinál, mintha élesztőért szaladgálna körbe a boltokba, nem pedig egy kiterjedt oltóprogramot próbálna végrehajtani. Az oltások megszervezése maga a a nagybetűs KÁOSZ, sem az oltók, sem az oltandók nem tudnak semmi konkrétumot, csak az utolsó pillanatban. Van kész oltási terv, amit 2 naponta módosítanak és az oltópontként működő háziorvosok a saját szerepükről nem is tudnak, csak egy kósza minisztériumi e-mailből, az első oltási programba bevont szociális intézmény 1 nappal az oltás megkezdése előtt kapott értesítést, hogy “hé, holnap jövünk, készüljetek elő…”. Ez azokban is rombolja az együttműködési készséget, akik egyébként még meggyőzhetők lennének.
Ha tetszett az írás, oszd meg másokkal is. Véleményedet, hozzászólásodat a Facebook oldalunkon várjuk! A honlapon található anyagok, információk egyike sem irányul betegség vagy betegségek diagnosztizálására, és nem helyettesítik az egészségügyi szakemberrel történő konzultációt.
FORRÁSOK
- Worldometer Coronavirus. LINK
- Koronamonitor Átló. LINK
- Mi látható a 10 ezer, koronavírusban meghalt magyar ember adataiból? Telex. 2020.01.07. LINK
- Már a héten hatályba lép az ideiglenes Covid-törvény Svédországban, a kormány korlátozhatja a tömegközlekedést és a boltok nyitvatartását is. . Telex. 2020.01.08. LINK
- COVID-19 diagnosztika és vakcinafejlesztések: hírlevelet indított az Akadémia. MTA. 2020.12.09. LINK
- Novemberben az előző hónaphoz képest jelentős a halálozási többlet és nagyobb a természetes fogyás. KSH. 2020.12.18. LINK
- A koronavírus-tagadás pszichológiája. Quibit. 2021.01.08. LINK
- Az Önkéntes oltás dilemmája. Quibit. 2020.01.07. LINK