A napokban találkoztam egy petícióval, ami az energiaitalok vásárlásának korhatárhoz kötését követeli. Volt a témáról már szó (kb. 2 éve), de érdemes ismételni, illetve kiegészíteni a korábban leírtakat.
MI AZ ENERGIAITAL?
Az energiaital az üdítőitalok körébe sorolható élelmiszernek minősülő termék. Összetételének köszönhetően átmenetileg fokozza a fizikai és szellemi teljesítőképességet, ébrenlétet, csökkenti a fáradtságérzetet.
MI VAN A DOBOZBAN?
Az energiaitalok esetében jelenleg nincs hatályos élelmiszerkönyvi szabályozás, így az összetételükre sincs konkrét rendelkezés meghatározva, ez gyakorlatilag tisztán az általános szabályok, a fogyasztói igények – gyártói kínálat alapján létrejött termékcsoport. Ennek ellenére az energiaitalok legfontosabb hatóanyagai jól leírhatók.
Koffein – az energiaitalok legfontosabb hatóanyaga, ami fő hatásként élénkíti a szívműködést, javítja a szellemi funkciókat, csökkenti a fáradtságérzetet és álmosságot, fokozza az izmok teljesítőképességét. A koffein mennyisége 32 mg/100 ml, de vannak kisebb koffein-tartalmú energia italok, ezekben kb. 15 mg/100 ml található, egyes termékekben 38 mg/100 ml szintig elmennek. Az átlagos energiaital dobozonként kb. egy lefőzött kávéval egyenértékű koffeint juttat a szervezetbe. Egy felnőtt személy esetében sem javasolt a napi 400 mg túllépése, 5-600 mg/nap dózis már komoly tüneteket, rosszullétet válthat ki, a rendszeres és intenzív fogyasztás miatt jelentősen nőhet a szív-érrendszeri problémák kockázata. A megadott határértékeket energiaitalok szürcsölgetésével viszonylag könnyen el lehet érni. A fiatalok fogyasztása a kisebb testtömeg és egyéb tényezők miatt különösen kritikus lehet, könnyebb elérni a panaszokat okozó dózist..
Taurin – ez egy nem fehérjeépítő aminosav-szerű szerves anyag, az idegrendszer és az izmok működését befolyásolja. A tápanyagok sejtekbe juttatásával segíti az izomműködést, de hatással van az agyi neurotranszmitterekre is. Vannak kutatások arra vonatkozóan, hogy a taurin kiegészítés egyes betegségekben pozitív hatással lehet. Taurin kizárólag az állati eredetű élelmiszerekben fordul elő. Csecsemőkorban esszenciális aminosavnak tekintjük, de nem ismert típusos felnőttkori hiányállapota. Étrend-kiegészítőként sportolóknál népszerű, de újabban önállóan is elérhető, napi 1,5-3 grammot javasolnak. A taurin maximális mennyisége az energiaitalokban: 400mg/100ml, az egy adagban (250 ml) 1000 mg. Közvetlen toxikus hatást csak nagyon magas dózisokban mutattak ki,az energiaitalokban található mennyiségre még rendszeres fogyasztás mellett sem sikerült rábizonyítani káros egészségügyi hatást. Ennek ellenére, mondhatni biztonsági megfontolásokból az EFSA egy 1000 mg/nap/testtömeg kg határt javasol, amit energiaitallal fizikai egyszerűen képtelenség elérni. Egy másik kutatásban napi 3 grammos limitet javasolnak, de ez amolyan hasracsapás jelleggel történt.
A taurint a közbeszédben összekapcsolták az energiaitallal kapcsolatos egészségügyi panaszokkal így aztán bizonyos országokban teljesen letiltották, máshol fogyasztói elvárások alapján annak mennyiségét lecsökkentették. Jelenleg az itthon kapható energiaitalokban elvétve fordul elő taurin. Ennek jórészt az az oka, hogy a népegészségügy termékadót (NETA) a taurin-tartalomra is kivetették, a taurin meg nem olyan létfontosságú dolog, úgyhogy kikoptatták a receptből (spóroltak literenként 285 forintot).
Vitaminok, ásványi anyagok – általánosan a B-vitamincsoport több tagja (B2, B3, B5, B6, B12) van az energia-italokban, ezek főként az idegrendszeri működésben, anyagcserében játszott szerepük miatt kerülnek az italokba. Emellett találkozhatunk hozzáadott C, D és E vitaminnal is egyes termékekben. Az energiaital nyilván nem a napi vitaminszükséglet pótlására van kitalálva, a bevitt mennyiségek ezen a téren nem jelentenek egészségügyi kockázatot, bár a gyártók nem szívesen írják ki, miből pontosan mennyit is tesznek az italokba. Az ásványi anyagok közül nátrium, kálium, kalcium és magnézium fordul elő bennük.
Gyógynövény-kivonatok – a leggyakoribb a ginzeng és a guarana, ezek szintén élénkítő, teljesítményfokozó hatásukról ismertek (eltekintve a milliónyi anekdotikus csodahatástól).
Cukor – gyorsan felszívódó, energiát adó anyagként van jelen, terméktől függően ez lehet szacharóz, fruktóz és glükóz, illetve ezek keveréke. A legtöbb energiaital cukortartalma 10-12 g/dl körüli tartományban mozog. Természetesen vannak csökkentett cukortartalmú, illetve teljesen édesítőszerrel készült italok is, a legtöbb esetben aszpartam-aceszulfam K édesítőszert használnak. A rendszeres fogyasztás esetén (hasonlóan más üdítőitalokhoz) az étrendben komoly cukorforrás lehet, egy 250 ml-es doboz 25-30 gramm cukrot is jelent, ami egy gyerek esetében csaknem a teljes napi szabad cukorbevitelnek felel meg.
Egyéb szerves anyagok – a gyártó egyedi receptúrájától függően találkozhatunk más anyagokkal is, ilyen pl. inozitol, BCAA aminosavak (elágazó láncú aminosavak), arginin, L-karnitin – ezek többsége valamilyen anyagcsere-folyamatokat elősegítő szerepben működik a szervezetünkben. Önmagában véve nem stimulálják az anyagcserét, de a fokozott teljesítmény kiváltásához szükséges folyamatokban szerepet játszanak. Kérdés, hogy a bevitt mennyiség egyébként jó-e valamire, az a néhány mg, ami előfordul egy dobozban, inkább marketing értékkel, mintsem érdemi biológiai hatással bír.
KRITIKUS PONT: FOGYASZTÁSI SZOKÁSOK
Az energiaital önmagában véve minden létező egészségügyi előírást betartva készül, egyetlen adagban található koffeinmennyiség vagy a többi hatóanyag alapvetően nem rejt magában egészségügyi kockázatot még rendszeres fogyasztás mellett sem. A probléma itt a fogyasztási szokásokkal van, azokkal viszont nagyon. Az EFSA felmérésében 2013-ban az EU 16 tagállamára kiterjedően 52 ezer fős mintán mérték az energiaitalok fogyasztást. A 18-65 évesek kb. 30%-a fogyasztott energiaitalokat, 12%-uk rendszeresen, legalább heti 4-5 napon; 11%-uk pedig alkalomszerűen, de nagy mennyiségeket (legalább 1 litert) ivott. Kissé riasztó, de a 10-18 évesek között már majdnem 70% volt a fogyasztók aránya, a rendszeres nagyfogyasztók és az akut fogyasztók aránya is nagyjából 12-12% volt. És még riasztóbb, hogy a 10 évesnél fiatalabbak körében is majdnem 20%-os arányban fogyasztottak energiaitalt.
Azóta több nemzeti felmérés napvilágot látott, ez alapján az energiaitalok népszerűsége emelkedik, a piaci előrejelzések is jelentős (2021-2026 között kb. 10%-os) bővülésre számítanak. Pár éve az USA-ban mért fogyasztási adatok alapján egészen brutális koffein-beviteli adatok láttak napvilágot, már a serdülők körében is 200 mg/nap fölé ment a bevitel. Maga a Covid-19 járvány is bizonyos értelemben fokozta a fogyasztást, a kutatók erőteljesen aggódnak emiatt és szorgalmazták a témában egészségügyi felvilágosító programok bevezetését.
A hazai adatok elég zavarosak, de azért nem teljesen reménytelen a helyzet… már ami az adatokat illeti. A magyar kamaszok csaknem 80 százaléka fogyaszt energiaitalt, 13 százalékuk pedig nagyivónak minősül. Jómagam részt vettem egy félezer fős általános iskolai táplálkozási felmérésben, 2018-ban a felső tagozatos gyerekek 31%-a legalább alkalomszerűen fogyasztja, 6 % rendszeres (heti 4-6 vagy annál több) fogyasztónak mondható. A gond az, hogy ezen felül a szintén koffeinforrás kávéfélék fogyasztása az energiaitalokhoz képest még szélesebb körben van jelen. A legalább alkalomszerű fogyasztók aránya közel 50%, a rendszeres (heti 4-6 vagy több) fogyasztás eléri csaknem a 10%-ot. A fogyasztási gyakoriság a korral egyértelmű összefüggést mutat, 14 éves korban jelentősen emelkedik a korcsoporton belül a rendszeres fogyasztók száma és a fogyasztás intenzitása. A trend alapján a középiskolás korosztály energiaital használata még magasabbnak becsülhető.
Az energiaital fogyasztása több különböző formában jellemző: van a bulifogyasztás, amikor nagy arányban kapcsolódik alkoholos italokhoz, jelen a sporttevékenység körében (mint teljesítményfokozó ital) és egyre nagyobb arányban jelenik meg a rendszeres egyfajta üdítőitalként fogyasztás is – a kávéfogyasztásnak megfelelően. Önmagában, a mérték betartásával egyik sem jelentene veszélyt, de a nem rendeltetésszerű használat mindenhol problémás.
Bulifogyasztás
A bulifogyasztás során rövid időn belül nagyobb (akár 1 liter feletti) mennyiséget is elfogyaszthatnak. Ha napi 3-4 energiaitalt egész napra közel egyenletesen elosztunk, akkor a koffeinnek van ideje hatni és lebomlani/kiürülni a szervezetből (ehhez 3-6 óra kell), de ha ezt egy szűk, néhány órás időszakban tesszük, akkor a rosszulléthez elegendő vérszintet gyorsan el lehet érni. További probléma, hogy a fogyasztása gyakran társul alkoholhoz – két perc alatt két tucat olyan bulikoktél receptet találtam, ami erre épül. A tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy a sok alkohol a sok koffeinnel kombinálva nem nyerő. A nagy számú rosszullét jelentős része pont ebből fakad és ezért nem tehető önmagában az energiaital felelőssé. Ha véletlenül előkerül még némi partidrog (főleg, ha stimuláns) is, az végképp meg tudja rendíteni a szervezetet és lehet is hívni a mentőket.
Sportoláshoz?
Üres tankkal padlógáz – étel helyett stimuláns…. A koffein élénkítő hatása arra épül, hogy a szervezet rendelkezik mobilizálható energia-tartalékokkal, és az átmeneti teljesítményfokozást követően pedig van lehetőség regenerációra, pihenésre. Az energiaital átmenetileg teljesítményérzetet ad, de a fáradtsághoz vezető folyamatokat összességében nem lassítja hanem épphogy felgyorsítja. A stimulált szakasz után a fáradtság, kimerültség tünetei intenzívebben jelentkezhetnek, amit egy újabb stimuláns fogyasztással próbálnak elfedni, de ekkor már a hatás kiváltásához nagyobb dózisra van szükség (vagy azonos dózis rövidebb, kevésbé intenzív teljesítménynövekedést okoz). A sporttevékenység esetén a megfelelő étkezés és folyadékfogyasztás alapvető fontosságú, nem lehet megfelelő felkészítés nélkül extrém teljesítmény-kihívásnak kitenni a szervezetet.
Rossz étkezési szokások
A felmérések szerint a 11-18 éves korosztály fele nem reggelizik otthon, a reggeli étkezés vagy kimarad, vagy maguk vásárolnak élelmiszert – és ebben előfordulhat minden olyan élelmiszer, amit nem tartunk az egészséges táplálkozás szempontjából jónak. Nagy részben már az iskolai ebédelés is kimarad, ez a trend is az 5. osztályos kortól felfelé nagy ütemben erősödik. A megfelelő tápanyagbevitel hiánya önmagában fáradtságot, kimerültséget eredményez, erre nem az energiaital (lenne) a megoldás. És akkor most képzeljük el, hogy a kedves kamaszunk megfelelő reggeli és ebéd nélkül végigcsinál egy iskolai napot, majd délután elmegy egy intenzív fizikai erőkifejtést igénylő edzésre, ami eltart estig – és gyakorlatilag itt is kimarad a tápanyagok pótlására szolgáló étkezés.
Az energiaital, fogyasztását tekintve ma már egyfajta üdítőitalként is működik, bizonyos élethelyzetekben (intenzív szellemi munka, sportolás, szórakozás) a fogyasztás ma már magától értetődő, ez pedig folyamatosan magas koffeinbevitelt eredményez.
Halmozódó bevitel
A másik probléma, hogy adott személy akár több stimulánst is fogyaszthat egy napon belül – a kávé mellett a kólafélékben is 8-10 mg koffein van deciliterenként, ez egy fél literes üvegben egyből 40-50 mg. Ezek a hatások összeadódnak és viharos gyorsasággal közelítünk a nem kívánatos koffeinbevitel mennyiségéhez.
EGÉSZSÉGÜGYI PANASZOK
Egy három éves időszakban, 2011. január – 2014 szeptember között 363 energiaital-fogyasztással összefüggő rosszullétet regisztráltak, ebből 233 főt kellet egészségügyi ellátásban részesíteni,. Ami a legfontosabb: a problémában érintettek 75%-a 18 évnél fiatalabb volt. A rosszullétek az energiaital hatásának megfelelően főleg idegrendszeri és kardio-vaszkuláris jellegűek voltak, a leggyakrabban említett tünetek: felgyorsult szívverés, alvászavarok, fejfájás, emésztési problémák (hányás, hasmenés), mellkasi fájdalom, szorongás, remegés. Ezen tünetek legtöbbje egyértelműen a koffein túladagolásnak számlájára írható. Más kutatásokban is néztek adatokat, az energiaitalok rendszeres és nagy mennyiségű fogyasztása egyértelműen kimutatható a szívműködés vizsgálata során – na de ugyanezt el lehet mondani a kávéról is.
Az energiaitalokat nem véletlenül nem ajánlják 14 éves kor alatt. A koffein mennyisége kisebb testtömegben magasabb, gyakorlatilag akár dupla vérszintet is jelenthet. 3 mg/ttkg bevitel már bőven elég egy kiadós rosszulléthez. Testtömegtől függően a gyerekeknél 1-2 energiaital egyből az egészségügyi határértékig lendíti a bevitelt, de a felnőtteknél is elérhető a napi beviteli plafon kb. 4-6 energiaitallal (nyilván ez az adott termék tényleges koffein-tartalmától és a fogyasztás időbeli eloszlásától függ). A gyerekek anyagcseréje dinamikusabban reagál a stimuláló hatásokra, egyéni érzékenységtől függően ez fizikai tüneteket is okozhat, és az addikció is gyorsabban alakul ki. A nagy dózisú koffein simán kihozhatja az addig rejtett szívműködési zavarokat is.
MI LENNE A MEGOLDÁS?
Sok helyen felmerült – é s a most látott petíció is erről szól -, hogy az energiaitalok forgalmazásánál is be kellene vezetni a 18 éves életkort, mint limitet. Ez nagyon jól hangzik, csupán egy aprócska gond van vele: a korhatár korlátozás semmilyen élvezeti szernél nem jelent érdemi visszatartó vagy legalább akadályozó erőt. Ha valaki olvas ilyen témában szakirodalmat, az tudja, hogy egy tizenéves gyereknek talán csak a fegyvertiszta plutónium beszerzése jelent kihívást. A fiatalkorúak alkohol- és dohánytermék fogyasztása messze a 18. év előtt már kimagasló (EU dobogósok vagyunk) és akkor a drogkérdésbe bele se menjünk. Az életkori korlátozás egyfajta önmegnyugtatásnak jó, szépen csomagolja azt az álszent álláspontot, hogy teszünk erőfeszítéseket a probléma megoldása érdekében.
Aminek ezen a téren létjogosultsága lenne, az a kiterjedt felvilágosítás – nem csak ezen a téren, hanem amúgy az életviteli prevenciót kellene felépíteni. Az energiaital fogyasztása nem egy önálló probléma, hanem egy komplex jelenség része, amit csak egyben lehet kezelni egy tudatos, alapos felvilágosítással. Nem ártana, ha mondjuk a felnőttekbe szorulna némi hitelesség e téren, de ez már a fantasy irodalom kategóriája.
Bele lehetne menni szabályozási kérdésekbe is. Abban azért látnék fantáziát, hogy az Élelmiszerkönyvbe egy energiaital fejezetben szabályozzák a kritikus paramétereket, gondolok itt kifejezetten a koffeinre. Segítene, ha lenne a termékeken tájékoztató a javasolt maximális fogyasztási mennyiségről, lehetséges kockázatokról, az ezekre figyelmeztető elemeket hangsúlyosabban elhelyeznénk. A népegészségügyi termékadó (NETA) szerepe a téren kérdéses, én simán a koffeintartalomra is adóztatnék – egy próbát megér. Ez nem feltétlen eredményezné a fogyasztás csökkenését, de a gyártók szépen elkezdenék a koffeintartalmat visszavenni és ezzel már előrébb lennénk.
Jó lenne, ha egy ilyen termék esetében nem hagynánk elszabadulni a marketingeseket – kellene a reklámpiac szabályozása. Az energiaitalhoz alapvetően a fiatalság, a dinamizmus, a fokozott teljesítőképesség képe társul, ez éppen a fogékony korosztályok által fontosnak tartott tulajdonságok köre – na, azért nem hülyék a marketingesek: gondoljunk arra, hogy egyes energiaitalt gyártó cégek milyen intenzitással vannak jelen a sport területén. Szóval itt is bele lehetne nyúlni egy kicsit az elszabadult marketing-gépezetbe.
ÖSSZEGEZZÜNK
Az energiaitalok a modern kor élelmiszeriparának szülöttei. Összetételükben igazából a magas koffeintartalom az, ami figyelemre méltó. Önmagában, mérsékelt fogyasztás mellett egészséges szervezetre nem jelentenek nagyobb veszélyt, mint sok más üdítő vagy koffeintartalmú ital – azért az egészséges életmód szempontjából nem éppen a legszuperebb italok. Az energiaitallal kapcsolatos problémák forrása a koffeintartalom, ami a termékre jellemző speciális fogyasztási szokások (rendszeres vagy akut nagyfogyasztás) alapján, illetve más tényezőkkel együtt (alkohol, egyéb stimulánsok, koffeinnel keresztreakciót adó gyógyszerek vagy épp a rendszertelen táplálkozás) képesek a szervezet működését megzavarni.
A fogyasztási szabályok viszonylag egyszerűek:
- 14 év alatti személy egyáltalán ne fogyasszon koffein-tartalmú italt – se kávét, se energiaitalt, de még a kólát is érdemes lenne kerülni;
- 14-18 év közöttiek esetében is csak kis adagok jöhetnek szóba, kerülendő a napi rendszeres fogyasztás;
- felnőtt ember ne igyon meg rövid időn belül 2-nél több adagot (1 adag = 250 ml);
- a felnőttek napi bevitele maradjon 5 adag alatt;
- alkohollal, gyógyszerrel, egyéb koffeines itallal (kóla, kávé) ne kombináljuk az energiaitalt,
- aki gyógyszert szed, ellenőrizze, van-e a koffeinnel valamilyen kereszthatás;
- a fáradtság ellen ne stimulánsokkal harcoljunk, hanem megfelelő pihenéssel;
- étkezéseket ne hagyjunk ki, táplálkozásunk legyen kiegyensúlyozott, változatos;
- sporttevékenységhez is vigyük be a megfelelő tápanyagokat és energiát;
- kimerülten, fáradtan, éhesen ne fogjunk neki megerőltető sporttevékenységnek, ilyenkor pihenni, enni és inni kell, nem pedig energiaitallal elfedni a tüneteket;
- ügyeljünk arra, hogy ne legyünk dehidráltak, a napi folyadékfogyasztást ne energiaitallal fedezzük;
- várandósság és szoptatás alatt nem ajánlott a fogyasztásuk (és a kávéval is csak óvatosan).
Nagyjából ennyi kell a boldogsághoz, meg hogy ne a mentőben végezzük hipertóniás rohammal…
Ha tetszett az írás, oszd meg másokkal is. Véleményedet, hozzászólásodat a Facebook oldalunkon várjuk! A honlapon található anyagok, információk egyike sem irányul betegség vagy betegségek diagnosztizálására, és nem helyettesítik az egészségügyi szakemberrel történő konzultációt.
Források
- A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény. LINK
- Caffein (Wikipédia szócikk). LINK
- Taurine (Wikipédia szócikk). LINK
- EFSA (2009) The use of taurine and D-glucurono-gamma-lactone as constituents of the so-called “energy” drink. LINK
- EFSA (2013) „Energy” drinks report. LINK
- EFSA (2015) Scientific Opinion on the safety of caffeine. EFSA Journal 2015;13(5):410. LINK
- Shao A, Hathcock JN (2008) Risk assessment for the amino acids taurine, l-glutamine and l-arginine. Regul Toxicol Pharmacol. 50(3):376-99. LINK
- Clauson KA, Shields KM, McQueen CE, Persad N (2003) Safety issues associated with commercially available energy drinks. J Am Pharm Assoc 48(3):e55-63. LINK
- Hammond, D., Reid, J. L., & Zukowski, S. (2018). Adverse effects of caffeinated energy drinks among youth and young adults in Canada: a Web-based survey. CMAJ open, 6(1), E19–E25. LINK
- Breda JJ, Whiting SH et al. (2014) Energy drink consumption in Europe: a review of the risks, adverse health effects, and policy options to respond. Front. Public Health. Vol 2. pp 134. LINK
- Shah, S. A., Szeto, A. H. et al. (2019). Impact of High Volume Energy Drink Consumption on Electrocardiographic and Blood Pressure Parameters: A Randomized Trial. Journal of the American Heart Association, 8(11), e011318. LINK
- Scalese M, Cerrai S, Biagioni S, Benedetti E, Bastiani L, Potente R, Cutilli A, Molinaro S. Trends in energy drink and combined alcohol and energy drinks consumption among Italian high school students, 2008-2019. Drug Alcohol Depend. 2021 Sep 24;228:109061. LINK
- Mattioli, A. V., & Sabatini, S. (2021). Changes in energy drink consumption during the COVID-19 quarantine. Clinical nutrition ESPEN, 45, 516–517. LINK
- Hendricks L, Jabrah A, Simpson C (2017) The Effects of Energy Drinks on College Students. Am J Drug Delv Therap Vol.4 No.1:5. LINK
- Vercammen KA, Koma JW, Bleich SN. Trends in Energy Drink Consumption Among U.S. Adolescents and Adults, 2003-2016. Am J Prev Med. 2019 Jun;56(6):827-833. doi: 10.1016/j.amepre.2018.12.007. Epub 2019 Apr 18. LINK
- Energy Drinks Market – Growth, Trends, COVID-19 Impact, and Forecasts (2021 – 2026) LINK
- Szabó Gál Bence – Taurin, a félreismert. LINK
- ÁNTSZ (2010) Az energiaitalok szakmai megítéléséről szóló konferencia előadásainak összefoglalói.2010.április 14. LINK
- Energy Drinks. NIH. LINK
- Top 15+ Energy Drink Dangers. LINK
- Energiaital? Csak 18 éven felülieknek! Szabad aHang. LINK
- Súlyosbíthatják a rejtett szívbetegségeket az energiaitalok. Index.hu. 2019. július 12. LINK
- A szívrohamig isszák az energiaitalokat a fiatalok. Népszava.hu. 2019. június 2. LINK
- Energiaitalok tesztje: ezeket sem az ízükért szeretjük. Divány.hu. 2019. július 1. LINK
- HELL Energy Drink Webshop. LINK
- Red Bull. LINK