NAGY VÁLTOZÁSOK ÉS TANULSÁGOK

Szerintem senki se gondolta volna, hogy mi minden vár ránk ebben az évben, mennyi olyan változás jön, ami gyökeresen felforgatja az egyéni és szakmai életét az embernek. Az események nyugodtan sorolhatók a megdöbbentő kategóriába s akár dietetikus szemszögből, akár szociális-társadalmi megközelítésben nézem a dolgokat, többnyire pesszimista gondolataim támadnak…

 

Ok, Yoda ezt már jól megmondta korábban, de mégis…

Képtelenség a megújulásra

Még a nyakunkon van a koronavírus okozta világjárvány, ami olyan új utakra kényszerítette az egyéneket, családokat, közösségeket és magát a társadalmakat, amikre egyébként önszántukból nem akartak volna rátérni. Tavasszal még reménykedtem benne, hogy valahol működik egyfajta egészséges társadalmi mentalitás, ami képessé teszi az embereket arra, hogy a helyzetet átgondolva ne csak a korlátozásokat, hanem a lehetőségeket is lássák, és igyekezzenek kihasználni ezeket a lehetőségeket, hogy valami jobb létállapot felé mozduljon el. Aztán ez az illúzió gyorsan eloszlott, mindenkiben láthatóan pattanásig feszül a húr, hogy minél előbb villámként visszanyargalhasson a járvány előtti életmódjába – amit egyébként külön külön eléggé szokás szidalmazni mert se így nem jó, se úgy.

Én sajnálom az elmulasztott lehetőségeket, lett volna sok terület, hogy egy kicsit a a fenntarthatóság, az értelmes digitalizáció vagy épp a bullshit melók szanálása felé mozduljunk el – nem jött be. Minden esetre én meghoztam pár döntést, mert a döglött lovakról le kell szállni… hogy jövőre lesz-e olyan ló, amire érdemes felülni vagy gyalogolhatok – majd ez még kiderül.

Információs káosz

Eredetileg nem igazán akartam koronavírusos dolgokkal foglalkozni, mert ugyan tanultam, de nem a fő szakterületem a járványtan. Viszont olyan elképesztően kaotikus és rossz volt az adatközlés és az adatok értelmezése, hogy nem lehetett szó nélkül elsétálni a pályáról. Az, hogy az információ korában gyakorlatilag az alapvető információs közintézményeink nem működnek, illetve szándékosan hiányosan tájékoztatnak, komoly intő jelként értékelendő. És tegyük hozzá, hogy ez a jelenség a központi részről egy cseppet sem javult az idő múltával, sőt, romlott – a járvány második etapjában már olyan információk sem jelentek meg, amik az elsőben simán elérhetők voltak (pl. a szociális intézmények járványhelyzete).

Az érdemi kommunikáció kiszorult a civil térbe, ha ki kellene emelnem azokat a személyeket és forrásokat, akikre lehet a megbízható adatközlés és tájékoztatás terén támaszkodni, egy sem a kormányzati „hivatásos” csapatban játszik. Az egyébként pozitív, hogy év végére szépen kialakult egy kis csokor, ahol meg lehet találni a hiteles információkat de összességében az szomorú, hogy a legtöbb esetben itt egyes szakemberek szabadidős tevékenységéről van szó, miközben a központi kommunikáció üres verbális panelekből áll össze.

És ez megint egy végtelenül szomorú tanulsága az évnek, mert ennek nagyon fontos szerepe volt abban, hogy a dezinformációs őrültek (pl. a járványtagadó kvartett) nagy teret kaphassanak és a hülyeségeiket széles körben teríthessék.

 

A hazai járványügyi apokalipszis 4 lovasa. Már a járvány előtti “szakmai” életútjuk miatt sem lenne szabad egy szavukat sem elhinni – ehhez képes elképesztő sokan isszák a szavaikat (Fotó: Youtube)

A velünk élő hülyeség

Maga a járvány egyfajta megfigyeléses kísérletnek is megfelelt, hogy működik a gondolkodás egyéni és közösségi szinten egy fenyegető krízishelyzetben és hogy milyen hatékonysággal működnek a tudományos ismeret-átadási módok. Az eredmény egyértelműen elszomorító, annyira, hogy azt nehéz finoman körülírni.

Ha kevésbé úriasan szeretném kifejezni, akkor rá kell döbbennünk, hogy nem az idióták élnek közöttünk, hanem egy vékony, gondolkodó réteg szorult be a téveszmésen állást foglaló, ezt pedig igen harcosan képviselő többségbe. A jelenlegi helyzet gyakorlatilag a teljes oktatási rendszerünk csődjét jelzi, láthatóan sokakról mondjuk a biológiai tudás elemi szintjei is lekoptak maradéktalanul, azt meg, hogy miként kell értelmezni egy gyógyszer mellékhatás listáját, pedig be sem került a fejekbe (pedig erre az infóra biztos nagyobb szükség van, mint hogy hány tojást rak a tőkés réce). Ez egy olyan dolog, amiről a későbbiekben érdemes beszélni.

Kicsit finomabban körülírva azt láthatjuk, hogy a járványhelyzet kihozta az összes gondolkodási, érvelési hibát az emberekből egyéni és közösségi szinten, aminek nem lett volna szabad megtörténnie egy egészségesen működő 21. századi társadalomban. Az addig rendben van, hogy az információ hiánya fontos eleme lehet a téves álláspontok kialakulásának, de láthatóan a helyes információk megléte és hozzáférhetősége nem garancia a megfelelő gondolkodásra. Sőt, a helyes információkat és az arra épülő érvelést egyszerűen lemossa a prekoncepciókra, gondolkodási és érvelési hibákra épülő narratíva. Egyszerűen az az üzenet győz, ami egyszerűbb és az adott személynek érzelmileg (!) jobban megfogható. A virulógusok, járványtani szakemberek és a tudósok pedig megszakadhatnak, mert nem igazán lehet betörni ezekbe a gondolati konstrukciókba, sőt… Paradox módon minden kommunikációs akció képes ezt erősíteni: ha szóba állunk velük az is, ha nem; ha partneri vitát szeretnénk vagy éppen bíráljuk őket; ha megpiszkálja őket valamelyik állami hatóság vagy ha nem… mindezekből képesek építkezni.

 

Szomorú, de ez van.

Tudományellenesség

A hab a tortán az volt, hogy a járványhelyzet okozta krízist alapvetően a társadalmak nem arra használták fel, hogy a tudományt szerepében megerősítsék és ezzel képessé váljanak a krízis leküzdésére, hanem épp ellenkezőleg: megerősödtek azok a hangok, amik a tudományt egyfajta antidemokratikus elit társadalmi vérszívásának tartják (lásd Boldogkői Zsolt vitáját az Azonnali portál cikkeivel kapcsolatban, amit még december 30-án is sikerült megtoldani egy adag szabadságharcos szellemiséggel átitatott cikkel – igen tanulságos).

Ez nagyon elkeserítő, szerintem a tudományos világban mozgóknak nagyon „haza kell menni és átgondolni az életüket” mert ez a trend több, mint rémisztő. Épp karácsonyra kaptam egy könyvet, amiben a jövőben várható tudományos eredményekről áradoznak: mesterséges intelligencia, marsutazás, génsebészet, stb. – szerintem pedig a jövő kihívása nem az lesz, hogy miként juttassunk embert a Marsra, hanem hogy a tudományos gondolkodás hogyan ne szoruljon a perifériára a populista demagóg gondolkodás miatt.

Láthatóan már nem arról van szó, hogy vannak gonosz és gátlástalan csalók, akik egyfajta társadalmi periférián állnak és kihasználják az információs hiányosságokat arra, hogy becsapjanak embereket. Maguk az emberek sorakoznak föl azért, hogy magukba szívják a dezinformációkat és az egyéni vagy kollektív érzelmi frusztrációjuk szempontjából kedvezőbb, de egyébként teljesen téves álláspont sáncai mögé barikádozzák be magukat. Az emberi agy hibái legyőzik az emberiséget…

Azt hiszem lassan indulhatok egy sci-fi novella pályázaton azzal a történettel, hogy egy tudós meg tud győzni valakit érveléssel arról, hogy a járványhelyzetben a védőoltás egy szükséges intézkedés…

 

És ezeket tényleg árulták…

SZÁMOLGASSUNK

Az év fontos változása volt, hogy az Alimento saját felületre költözött. Ezzel tényleg lezárult a blog életének egy csaknem 7 éves szakasza, amiben 171 cikk jelent meg összesen több mint 2 milliós olvasottsággal. Az új helyen folyamatosan „építkezünk”, lassan kezd az oldal úgy kinézni, ahogy azt elképzeltük, de vannak funkciók, amiket majd csak jövőre fogunk megvalósítani.

Az biztos, hogy a cikkek és az olvasók közötti kapcsolatot újra kell építeni, mert szinte a nulláról indultunk októberben, legyen bármilyen mélyrepülésben az index, azért a kiemelések sokakhoz elvitték a cikkeket és ezt a platformot nehéz pótolni. Erre még valami modellt kidolgozunk a jövő évben, mert hát minek ír az ember cikket, ha nem olvassák (még azok sem, akik mondjuk követik a Facebook oldalt – életem rejtélye).

A “régi” oldalon egyébként az 5 legolvasottabb cikk 2020-ban a következő volt:

Az október óta az új felületen megjelent cikkek között egyébként a Covid összefoglalók stabilan jó eredménnyel szerepelnek, a TOP 5 cikkből 3 ilyen összefoglaló. Ha ezektől eltekintünk, akkor a legolvasottabb cikk a Rákgyilkos étrendről szólt, majd az Édesburgonya következett, a dobogó harmadik helyére pedig a Hidroxi-citromsav cikk került fel.

Szépen lassan gyűlnek a témák a jövő évre is, igyekszünk majd ezekből is minél többet megvalósítani.

 

Reméljük a 2021 jobb lesz…

Ha tetszett az írás oszd meg másokkal is. Véleményedet, hozzászólásodat a Facebook oldalunkon várjuk! A honlapon található anyagok, információk egyike sem irányul betegség vagy betegségek diagnosztizálására, és nem helyettesítik az egészségügyi szakemberrel történő konzultációt.