Hát sosem gondoltuk volna, hogy az USA táplálkozási ajánlásról fogunk cikket írni, de hát ez a nap is eljött…
Egyszer volt, hol nem volt… Az USDA és más amerikai egészségügyi irányelvek hosszú évek, évtizedek óta számos területen a legmegbízhatóbb tudományos színvonalat képviselték. Az USA hatóságai ha nem is minden tekintetben tökéletesek és vitathatatlanok, de alapvetően alaposak voltak, gyakran frissítették az ajánlásaikat, amik a gyakorlatban is jól használhatóak voltak. De most megérkezett Trump és csapata (Team Trump) és hozta magával Kennedyt meg az összes hasonló alakot – hosszan nem szeretném méltatni őket, de nagyjából úgy lehet őket jellemezni, hogy ugyan nem okosak, de cserébe erősek. És most eljött az idő, hogy a táplálkozási ajánlások is visszatérjenek az igaz amerikai útra!
Először nézzük a táplálkozási részt
„Egyél annyit, amennyi neked megfelelő”
Ez amolyan Coelho-idézet szagú indítás. Ebben a részben semmi konkrétum nincs egyszerűen, amiből az egységsugarú amerikai állampolgár megtudná, mennyi is a neki megfelelő mennyiség. Abban az országban, ahol a lakosság 70%-ának komoly súlyproblémái vannak, ezt kicsit jobban ki kellett volna fejteni.
Fehérje mind felett
Az ajánlás leginkább szembetűnőbb része, hogy erősen megtolja a magasabb fehérje-tartalmú, főként állati eredetű élelmiszereket. Az ajánlásban elég sok fehérjeforrást említenek, de az ezek közötti választás viszont nincs kidolgozva. Hacsak valaki nem végez komolyabb fizikai munkát vagy sportteljesítményt, az új ajánlásban szereplő 1,2-1,6 g/ttkg mennyiség felesleges. A magas húsfogyasztás, különösen a vöröshús-fogyasztás egészségügyi kockázataira pedig erős evidenciák vannak.
Az irányelv próbál a sütési módok között is útmutatást adni, de őszintén szólva ettől én nem lettem okosabb. Ami a grillezést illeti, azért nagyon nem mindegy, hogy a légkeveréses sütő grillprogramjáról vagy az air fryerről beszélünk vagy arról, amikor a jó amerikai kihúzza a kertbe a grillsütőt és faszéntűzön süti a bölénycombot. Igencsak furcsa az az ajánlás is, hogy kerüljék a „kémiai adalékanyagokat”, ezt semmilyen irányban nem pontosítja tovább az ajánlás. Ezzel szemben viszont ajánlja a sózást, aminek az egészségre gyakorolt hatásairól vannak tudományos eredmények.
Tej, tejtermékek
Tejtermékek fogyasztásakor teljes zsírtartalmú, hozzáadott cukortól mentes tejtermékeket ajánlja az irányelv. A teljes zsírtartalom mellett szólnak érvek, ha a tejzsír sajátos összetételét nézzünk. De itt megint probléma, hogy végül is mennyi is lesz a teljes energia-bevitel ezáltal, hogy mindenből is a legmagasabb zsírtartalmú verziót választjuk. Plusz pont, hogy a probiotikus élelmiszerek is bekerültek az ajánlásba, ez talán az előzőekben nem volt ennyire hangsúlyos.
Zöldségek és gyümölcsök
A zöldségeket napi 3, a gyümölcsöket napi 2 étkezésre ajánlja az irányelv, lehetőleg nyersen vagy alacsony feldolgozottsági fokon, hozzáadott cukor nélkül. Ez így nagyjából okés, bár a mennyiségi kérdések itt sem tisztázottak.
„Egészséges” zsírok
Az ajánlás hangsúlyozza az omega-3 zsírsavak szerepét, ez az előzőekben is szerepelt már. A napi energia-bevitel 10%-ában limitálja a telített zsírok arányát, ebben megint nincs újdonság. Ez így rendben is lenne, csak ha megtolja az állati eredetű élelmiszereket, akkor jó kérdés, hogy ez hogyan hozható össze. Főleg úgy, hogy a sütésre ajánlja a szarvasmarha-zsírt (beef tallow), ami 40-50% közötti telítettzsír-tartalommal bír. Próbáltam eme ötletnek utánanézni, ez megint a Kennedy-buborék egy újabb szösszenete, hogy „Make Frying Oil Tallow Again”, egyfajta táplálkozási nosztalgia, ugyanis a növényi olajok elterjedése előtt mindent is szarvasmarha-zsiradékban sütöttek ki.
Itt beszúrnak még egy kis mondatot, hogy amúgy magas színvonalú kutatások kellenek, hogy az étrendi zsírok helyes arányát megtudjuk – hát, szeretném jelezni, hogy erről azért elég sok ismeretünk van, szóval jó közelítéssel lehet erről ajánlásokat tenni.
Teljes kiőrlésű gabonák
Itt van némi zavar az erőben, mert az ajánlás szöveges része a magas rosttartalmú teljes kiőrlésű gabonák „fókuszba helyezéséről” beszél és napi 2-4 étkezésben szerepelteti – a borítón látható piramis viszont pont az ellenkezőjét mutatja. Ez az egyik olyan pont, ahol nyilvánvalóan összezavarodik az ember. Magát a rost-kérdést az ajánlás nem részletezi kellő mélységben bár ha a teljes kiőrlésű gabona mellé valóban megvalósulna a zöldségbeviteli ajánlás, azért az valahol oda érkeznénk, ahova szeretnénk.
Feldolgozott élelmiszerek kerülése
Az irányelv javasolja a magas feldolgozottságú élelmiszerek kerülését, a hozzáadott cukrok mellőzését, de igazából itt sem sok támpontot ad. A cukrok fogyasztására semmilyen konkrét ajánlás nincs, pedig akár alapul vehették volna a WHO ajánlást is (napi energiabevitel 5%-a alatt), ami elég konkrét és jól alátámasztott.
De akkor mi van az ábrán?
Ami a legnagyobb zavart okozza, hogy feltettek egy felfordított piramist, ami a szöveges ajánlás tartalma alapján teljesen érthetetlen. Egy darabig forgattam a képet és rájöttem, hogy a maga módján zseniális, az egyenlő oldalú háromszöget elforgatva egészen új ajánlási rendszereket lehet kreálni! Ha a korábbi táplálkozási piramisok irányából indulunk ki, akkor az ábra alapján a teljes kiőrlésű gabonákból kellene nagyon keveset enni, a tejtermékeket és a gabonát leszámítva meg amolyan paleolit diéta jellegű, állati fehérjeforrásokra és zöldségekre alapuló étrend látszik. De nem ez van leírva.
De ha elforgatom egyik vagy másik irányba egy kicsit, akkor kaphatok két erősen eltérő étrendet.
Körítés
Legyen még egy kis szöveges kritika, a fordítás elég fapados lett, ezért elnézést kérek.:
„Ez az Irányelv nemzetünk történetének legjelentősebb szövetségi táplálkozáspolitikai átalakítását jelentik.”
Na most ebből konkrétan semmi sem igaz, hacsak nem az elcseszett grafikai megjelenítést vesszük jelentősnek. A mostani ajánlás alapjai azért nagy részben azonosak a korábbi ajánlásokéval.
„Az üzenet egyszerű: egyél valódi ételeket”
Eltekintve attól, hogy nem definiálja a „valódi étel” fogalmát, én nem tudok olyan hatályos táplálkozási ajánlásról, ami mondjuk a magas feldolgzottságú élelmiszerek vagy épp a magas hozzáadott cukortartalmú termékek fogyasztását preferálná. Az előző USDA ajánlás (a MyPlate, amiből a hazai Okostányér is született) sem tartalmazott ilyet. Sőt, kifejezetten próbálta felhívni a figyelmet azok kockázataira.
„Hogy Amerikát egészségessé tegyük Ismét vissza kell térnünk az alapokhoz”
A MAGA (Make America Great Again) után itt a MAHA (Make America Helathy Again) igen jól hangzik, de többszörös csúsztatás. Abba most ne menjünk bele, hogy az USA nem egyenlő Amerikával, még Észak-Amerikával sem, de Trumpnak sosem volt erősége a földrajz. Viszont azt is szögezzük le, hogy az USA lakossága sosem volt kiemelkedően egészséges, ez részben a fogyasztói kultúrának, részben a paici alapon szerveződő egészségügyi és egészségbiztosítási rendszernek köszönhető. Az USA esetében rengeteg pénz megy el egészségügyi kiadásokra: 2024-ben a GDP 17,2%-a, majdnem 15 ezer dollár/fő (ez majdnem ötszöröse a magyar ráfordításoknak), ezzel szemben a várható élettartam és egyéb egészségügyi mutatók finoman szólva sem éppen jók.
Mindezeken túl jó lenne tudni, hogy mik azok az alapok, amihez szeretnének visszatérni. A grafikusan is megjelenő ajánlásoknak 1943-ig van múltja az USA-ban, az első verziók kör, majd táblázatos alakúak voltak, 1984-ben újra a kör alak jött elő (Food Wheel), ezen voltak már arányok is az élelmiszercsoportok között. A piramis alakú ajánlás 1974-ben született Svédországban, de csak a 90-es években vált elterjedtté. A legújabb verziókban ismét a kör (tányér) került előtérbe. Azt, amit most felrajzoltak az USDA ajánlásban, abszolút újításként érdemes néznünk.
Tartalmilag nézve sem tiszta, milyen alapokhoz akarnak visszatérni, azért azt nem nehéz belátni, hogy az 1940-50-es évek élelmiszer-kínálata nagyon nem az volt, mint a mai. És ahhoz sem kell sokat kutatni, hogy arra rájöjjünk, hogy az akkori USA egészségügyi viszonyai egészen mások voltak, az egészség-táplálkozás kapcsolat sem hozható fedésbe a mai idők viszonyaival.
„Az Egyesült Államok egészségügyi vészhelyzetben van. Az egészségügyi kiadások közel 90%-a krónikus betegségben szenvedő emberek kezelésére megy”
Hát igen, ez az, amiről sok szakember évtizedek óta beszél.
„Ezeknek a betegségeknek sokasága nem genetikai sors, hanem a Standard Amerikai Étrend (SAD) előre látható eredménye – egy olyan étrendé, amely idővel nagymértékben feldolgozott élelmiszerekre támaszkodott, és mozgásszegény életmóddal párosult”
Na most a Team Trump feltalálta a csövön a lyukat, ebben a mondatban semmi olyan nincs, amit mondjuk úgy fél évszázada lehet tudni az amerikai lakosság egészségéről. És ez nagyon szomorú (SAD…). Itt ismét csak fel kell arra az apróságra hívni a figyelmet, hogy az USA lakossága nem azért van ilyen rossz helyzetben, mert bármely ajánlás ezt az étrendet ajánlotta volna, hanem mert a kedves lakosok nem követték és nem követik ma sem az ajánlásokat.
És az sem derül ki, hogy miből gondolja bárki, hogy majd most követni fogják? Mert szerintem nem fogják. Már abból kiindulva, hogy a Trump-adminisztráció sportból porig rombolja mindenféle egészségügyi hatóság és szakember tekintélyét és válogatott és veszélyes butaságokat terjesztenek (pl. Trump azzal dicsekedett nemrég, hogy aszpirinből négyszer többet szed, mint a javasolt lenne, ezzel szemben viszont nem sportol, mert az unalmas).
„Az étrenddel összefüggő krónikus betegségek miatt ma már nagyszámú fiatal amerikai nem alkalmas katonai szolgálatra, ami aláássa a nemzeti készenlétet, és elzár egy történelmi utat a lehetőségekhez és a társadalmi felemelkedéshez”
Hát kérem tisztelettel, a kövér amerikaiak nem tudják lerohanni Grönlandot (szigorúan a béke megőrzése jegyében). Én csak egy egyszerű „háborúpárti lipsi” vagyok, szóval én biztos nem ezzel kezdtem volna a felsorolást, ha a fontossági sorrendet nézzük… Már csak azért is, mert rengeteg kiváló elemzés van a megelőzhető betegségek okozta gazdasági és társadalmi hatásokról, kezdve a kieső GDP számolgatásán át az időskori életminőség romlásáig. De hát Trumpnak a katonaság a fontos. Ez is egy szempont. Nála.
„Évtizedek óta a szövetségi ösztönzők a megelőzés helyett alacsony minőségű, erősen feldolgozott élelmiszereket és gyógyszerészeti beavatkozást támogattak”
Én nem vagyok járatos minden USA szövetségi irányelvben és policy-ben, de ezt erősen kétlem. Olyan létezik, pl. a diabétesz protokolban, hogy a kezdeti szakaszban az étrend-módosítást gyógyszeres támogatással egészítik ki.
„Átszervezzük élelmiszerrendszerünket, hogy támogassuk az amerikai gazdákat, állattenyésztőket és olyan vállalatokat, amelyek valódi élelmiszert termesztenek és állítanak elő – a Trump-kormányzat pedig azon dolgozik, hogy minden család megengedhesse magának”
Ez szép politikai marketing konkrétum nélkül. A lokálpatrióta gazdaságfejlesztés a Trump-kormányzat egyik fontos programja, de ez nem egy egészségügyi ajánlás témája.
„Valódi ételeket helyezünk vissza az amerikai étrend középpontjába. Valódi étel, ami táplálja a testet. Valódi étel, ami helyreállítja az egészséget. Valódi étel, amely energiát ad, és mozgásra, testmozgásra ösztönöz. Valódi étel, ami erőt ad”
Mert csak a Puffin ad erőt és mindent lebíró akaratot… Viccet félretéve: még mindig fogalmunk sincs arról, mi az a „valódi étel”. Megfigyeltem, hogy nagyon sok vonatkozásban használni a “valódi” szót, de sosem pontosítanak túl azon, hogy ami eddig volt, az nem valódi. Nehéz ebben eligazodni.
„Trump elnök vezetésével helyreállítjuk a józan észt, a tudományos integritást és az elszámoltathatóságot a szövetségi élelmiszer- és egészségpolitikában – és visszaszerezzük az élelmiszerpiramist, és visszaadjuk eredeti céljának, hogy oktassa és táplálja az összes amerikait.”
Trump és a józan ész egy mondatban említése is félelmetes, már csak azért is, mert eddig is durva populista szalmabábozás zajlott. A tudományos integritást azt szolgálná, ha az állami szakhivatalok vezetését nem politikai szimpátia alapján cserélnék le olyan emberekre, akiknek sem közük, sem alapvető ismereteik nincsenek az adott témában. Az egészségügyi rendszerért pl. az a Robert Kennedy jr. felel, akinek semmiféle egészségügyi képzettsége nincs – talán nem is véletlenül lett belőle oltásellenes aktivista és pont ezért beszél az autizmusról is ökörségeket.
A józan észre való hivatkozás egyébként klasszikus eleme az áltudományos vagy épp tudományellenes vitákban. Ezek szerint a tudomány valami nyakatekert, nem követhető logika szerint működik és ezért az emberek nem fogadják el az eredményeit. Viszont ekkor jön az egységsugarú kommentelő, aki beveti a józan ész fegyverét, hiszen ő így vagy úgy látott és tapasztalt dolgokat vagy találkozott valakivel a piacon vagy a facebook csoportban, aki így vagy úgy látott és tapasztalt dolgokat. És mivel ezek a tapasztalások nem egyeznek a tudomány állításával és kizárt dolog, hogy ezek a tapasztalások és értelmezéseik tévesek lennének, kizárásos alapon a tudomány téved. Akkor is, ha mondjuk a tudomány állítása mögött 100 ezer ember 50 éves megfigyelése áll. Hát ennyit a józan észről.
Még néhány apróság
Az új ajánlás keletkezési körülményeivel sem volt minden rendben. Az előző ciklus ajánlása több éven keresztül, szélesebb nyilvánosság előtt és nyílt vitákkal zajlott le, az új ajánlásnál ez a fajta nyilvánosság hiányzott. Kennedy hatalomba kerüléskor határozottan ígérte, hogy fellép az ipari lobbik ellen, de az irányelvek szerzői közül 8 a 9-ből valahogy mégis a húsipar vagy tejiparhoz kapcsolódott. Ehhez azért érdemes hozzátenni, hogy a kritikákat olyan tudósok fogalmazták meg, akik maguk is kapcsolódnak bizonyos irányzatokhoz vagy politikai körökhöz – de azért álmomban sem gondoltam volna, hogy a demokrata-republikánus oppozíció a növényi alapú vs. húsevő étrend dimenzióban fog kiteljesedni.
Összegezzünk
A most kiadott irányelv valójában nem annyira forradalmi, mint azt hirdetik, meglehetősen sokat megőrzött az előző ajánlásokból. Néhány ponton nyúltak bele erőteljesebben, mert a Nagy Amerikai Marhahúslobbi (“Big Meat’ stílszerűen) betette a lábát a Fehér Házba, ennek hatására az ajánlás írásakor több ponton megjelent valaki és elmondta, hogy melyek azok a kötelező elemek, amiket fel kell tüntetni. Összességében az USA lakosság még ezzel az ajánlással is jobban járna, mint ahogy most étkezik, mert a SAD paramétereihez képest még mindig előrelépést jelentene – csak a korábbi ajánlásokhoz képest jelent visszalépést.
Az USA esetében továbbra is az a gond, hogy a lakosság egészségügyi állapota nem az ajánlások miatt, hanem annak ellenére lett pocsék: az ajánlásokat egyszerűen a népesség nagy része nem tartja be, akik pedig legalább részben betartják, azoknál jól mérhető a különböző betegségkockázatok csökkenése. Ennyi.
A legidegesítőbb az, hogy az eddig az USA ajánlásoktól teljesen idegen populista önfényezést, most megkapjuk díszkötésben.
Ha tetszett az írás oszd meg másokkal is. Véleményedet, hozzászólásodat a Facebook oldalunkon várjuk! A honlapon található anyagok, információk egyike sem irányul betegség vagy betegségek diagnosztizálására, és nem helyettesítik az egészségügyi szakemberrel történő konzultációt.
Források:
- OECD (2025), Health at a Glance 2025: OECD Indicators, OECD Publishing, Paris, DOI: 10.1787/8f9e3f98-en
- Kebbe M, Gao M, Perez-Cornago A, Jebb SA, Piernas C. Adherence to international dietary recommendations in association with all-cause mortality and fatal and non-fatal cardiovascular disease risk: a prospective analysis of UK Biobank participants. BMC Med. 2021 Jun 23;19(1):134. DOI: 10.1186/s12916-021-02011-7.
- Timothy Inklebarger: Federal diet guidelines accused of bowing to Big Meat. 2026. január 9. Foodnavigator USA. LINK
- Standards of Care in Diabetes. American Diabetes Association. 2006. LINK