Nincs unalmasabb talán, mint egy kémiai elnevezéssel címzett írás, ugyanis távol tartja azokat, akik büszkék arra, hogy nem használták általános iskola óta a kovalens kötésről szóló ismereteiket – pedig pont nekik lenne rá szükségük. De közelítsünk onnan, hogy egy feltörekvő fogyasztószerről lesz szó, és talán nem szalad mindenki világgá.

Történetünk főhőse a Garcinia cambogia, egy narancs méretű, formáját tekintve tökre emlékeztető gyümölcs, amely Délkelet-Ázsiában éldegél. Az erősen savanyú termést sok mindenre nem használják, ételízesítésre illetve a népi gyógyászatban néhány betegség elleni szerekben alkalmazzák, ezen felül magas zsírtartalmú magját hasznosítják. Hírnevét annak köszönheti, hogy gyümölcsben, illetve annak kivonatában jelentős mennyiségű hidroxi-citromsav (HCA) található, ami a legendák és a fogyasztószer-árusok szerint testsúlycsökkentésre alkalmazható, ugyanis gátolja a zsírképződést és még étvágycsökkentő hatású is. Vagy mégsem.

HIDROXI-CITROMSAV (HCA)

A HCA a citromsav egy származéka, négy különböző térizomerje ismert (az izomereknél adott molekula alkotórészeinek egymáshoz viszonyított térbeli helyzete eltérő, ez sokszor a biológiai hatást is befolyásolja), ebből egy változat található meg a forrásnövényben. Ez a formáció a szervezetben az ATP citrát liáz enzime működését gátolja, ez az enzim pedig a zsírsavak és a koleszterin felépítésében játszik szerepet. A HCA egy másik izomerje képes a hasnyálmirigy és a vékonybél egyes enzimjének gátlására, ennek jelentősége jelen esetben kérdéses, mert a növényi kivonatban nem ez az izomer található. Szintén vannak arra utaló adatok, hogy a hidroxi-citromsav befolyásolja az agy éhségérzetet befolyásoló rendszerét, de itt is kellenének érdemi megerősítő adatok.

FOGYASZTÓSZER?

A HCA esetében voltak tudományos módszertannal végrehajtott kutatások, de mind a zsírégető, mind az étvágycsökkentő hatás elég bizonytalannak mondható, sok az ellentmondás. Az első vizsgálatról 1998-ban adtak hírt, napi 1500 mg HCA fogyasztásnak 12 hét alatt sem volt érdemi testsúlycsökkentő hatása. Később egy kínai tanulmányban laborpatkányokat etettek különböző dózisú Garcinia cambogia kivonattal, ami tényleg gátolta a zsír felhalmozódását, ugyanakkor szegény állatkákban heresorvadást idézett elő – ezt a tanulmányt sokan bírálták bizonyos hibák miatt, de nem találtam arra vonatkozó adatot, hogy bárki reprodukálta volna a kísérletet ellenőrzésképpen. Egy 2004-es kutatásban napi 3000 mg HCA megfelelő csökkentett energia-bevitel, fizikai aktivitás mellett a testsúly és a vérzsírok területén is hatásosnak mutatkozott.

A Garcinia cambogia növény és kivonata kapcsán végül egy 2011-es átfogó meta-analízis vizsgálatban 23 témában releváns kutatást azonosítottak, ebből 9 vizsgálat szolgáltatott statisztikai elemzésre alkalmas adatokat. Összességében kismértékű, statisztikailag szignifikáns különbséget mutattak ki a placebóhoz viszonyítva, de az elemzés a mindent figyelembe véve arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi kutatások alapján a Garcinia cambogia alkalmazásának nincs klinikai jelentősége – magyarul nem érdemes fogyasztószerként alkalmazni.

Kérdéses, hogy egyáltalán a HCA anyagcserére gyakorolt hatása alkalmas-e a testsúlycsökkentés kiváltására. Az USA-ban épp idén (2020) hagytak jóvá olyan készítményt, ami ezt az ATP citrát liáz enzimet gátolja, a célhatás pedig az LDL szint csökkentése. Ehhez kapcsolódóan nem találtam olyan adatot, ami a testsúlycsökkentést, akár csak mint járulékos hatást jelezte volna.

HÜLYESÉGEK

Nem lenne klasszikus fogyasztószer, ha nem tapadna hozzá néhány elrugaszkodott kijelentés. A magyar forrású oldalakon a leírásban elég sok irreális mondattal futottam össze, néhányat elrettentő példaként kiemelnék:

kedvező hatásként jelentkezik a koleszterin égetése, ami alacsonyabb koleszterin szintet is eredményezhet.

A HCA a koleszterin szintézisébe avatkozik be, vagyis az enzim gátlás révén nem jön létre a koleszterin molekula. A már a szervezetben meglévő koleszterinre nem hat, már csak azért sem, mert az emberi anyagcsere nem képes a koleszterin-molekula lebontására, azt vagy beépíti valamibe vagy kiüríti (az epefolyadékkal).

az elfogyasztott tápanyagokból a zsírok lerakodását gátolja, így nem fog kialakulni rajtad nem kívánatos felesleges zsírpárna.

A zsírraktározás meggátolásának legegyszerűbb módja, ha nem viszünk be a szervezetünkbe raktározni valót. A további lépésekben is akadnak gondok: egyrészt a HCA nem képes megakadályozni a zsírként bevitt tápanyag elraktározását (hiszen elvi szinten is csak az új zsírmolekulák létrejöttét képes gátolni, már ha…), másrészt a szénhidrátok átalakításának gátlásának is lehetnek kellemetlen következményei, hiszen a felesleges szénhidrát átalakulás hiányában ott marad a szervezetben és ezt a problémát nem tudja megoldani a HCA. Ha egy anyagcsere folyamatban blokkolunk egy fontos lépést, akkor a folyamat vagy alternatív anyagcsere-útra kényszerül vagy megakad és akkor a fel nem használt alapanyag felhalmozódik. Mindkettőnek vannak komoly kockázatai.

a feleslegesen bevitt kalória nem használódik el, hanem a májban és az izomszövetekben glikogénként tárolódik.

A glikogénből csak a máj és az izmok képesek tárolni, de ez a kapacitás véges. Azzal senki se számoljon, hogy a többletként bevitt energia majd a jól látható zsírpárnák helyett csendben meghúzza magát glikogénként.

A szervezet energiatermelése céljából normál esetben szénhidrátokat éget. A HCA jelenlétében a szénhidrátok égetése háttérbe szorul, helyette a lipidek oxidációja eredményezi az energiát.

Ez nem így van. Az alapanyagcsere döntő részét nyugalmi állapotban a zsírok lebontása adja, minden különösebb varázslat nélkül alapjáraton “zsírégetünk”. A szénhidrátok néhány szerv és szövet meghatározó energiaforrása (agy, vörös vértestek), illetve a hirtelen, illetve intenzív energiaigény kielégítésére szolgálnak (pl. izmok). Ez így jelzi is, hogy önmagában a zsírégetés csak egy nagy mítosz, amivel nyerészkedni akarnak egyes termékek forgalmazói.

KOCKÁZATOK ÉS MELLÉKHATÁSOK

Ami nagyobb probléma, hogy a HCA tartalmú készítmények esetén több olyan mellékhatást leírtak, amikre érdemes odafigyelni. HCA alkalmazáshoz kapcsolódóan leírtak szájszárazságot, émelygést, emésztőrendszeri panaszokat és fejfájást.

Ami nagyobb gond, hogy a jelenlegi adatok alapján cukorbetegség esetén gyakorlatilag megjósolhatatlan, hogy befolyásolja a HCA az anyagcserét, megzavarhatja az antidiabetikus gyógyszerek hatását. Konkrét kutatások e téren sajnos nem történtek még, így az óvatosság erősen indokolt.

A szakirodalom alapján kifejezetten kerülendő colitis (vastagbélgyulladás) és irritábilis bél szindróma (IBS) esetén.

Mivel a Garcinia cambogia hatóanyagai részben feltérképezetlenek, a HCA teljes hatásmechanizmusa sem ismert teljesen, bizonyos gyógyszerekkel együtt fogyasztva kialakulhatnak igen kellemetlen hatások. Az eddig problémásnak tűnő gyógyszercsoportok a véralvadásgátlók (warfarin), a koleszterincsökkentők (statinok), asztma elleni gyógyszerek és a szerotonin rendszerre ható antidepresszánsok.

ÉTREND-KIEGÉSZÍTŐK ÉS GYÓGYSZEREK

A Garcinia cambogia esetében átfutottam a kapszulás kínálatot, az OGYÉI étrend-kiegészítő listáján aktuálisan 80-90 termék tartalmazza a Garcinia kivonatot és/vagy tiszta hidroxi-citromsavat, a nemzetközi kereskedelem révén az elérhető termékek köre közel ezres nagyságrendű. A HCA kapható önmagában (1-2000 mg / kapszula kiszerelésben) és milliónyi kombinációban – leginkább más „fogyasztó” növényi kivonatokkal, anyagcserét befolyásoló kiegésztőkkel: cinkkel, krómmal, CLA-val, karnitinnel és probiotikumokkal együtt fordul elő. A gyártók leginkább a „biztos ami biztos” elven dolgoznak, egy készítménybe besűrítenek minden olyan legálisan forgalmazható hatóanyagot és kivonatot, amiről azt gondolják, összekapcsolható a kívánt hatással. Mivel az étrend-kiegészítők szabályozása elég laza, ezt lényegében akadály nélkül megtehetik. Végső soron ember legyen a talpán, aki megmondja, most melyik eleme volt hatásos a készítménynek.

Érdemes ilyenkor figyelembe venni, hogy ahány összetevő, annyi hatás és potenciálisan még több kereszthatás lehet. Egészséges szervezetnél ezek nagy valószínűséggel nem okoznak különösebb problémát, az alapanyagok és a felhasznált mennyiségek az esetek többségében tolerálhatók – bár épp a laza szabályozások miatt sok esetben nincs garancia arra, hogy adott készítményben nincs semmi toxikus alapanyag vagy épp már kellemetlen hatásokat kiváltó mennyiségű hatóanyag (pl. valamilyen gyógyszer-hatóanyag). Egy beteg szervezet reakciója azonban sokszor más lehet, arról nem beszélve, hogy a gyógyszeres terápiával kölcsönhathatnak ezek a készítmények, nem kívánatos hatásokat generálva.

Nem kifejezetten a HCA ellen szól, de érdemes tanulságként kiemelni: nem célszerű ismeretlen hatásmechanizmusú, illetve hatóanyag-tartalmú étrend-kiegészítőket gyógyszeres terápiával együtt alkalmazni. Mondanám, hogy „kérdezze meg orvosát, gyógyszerészét”, de miután sok ilyen kiegészítőt pont az orvosok, gyógyszerészek javasolnak a betegnek, pafff… nem tudok erre mit mondani. Felelőtlenség.

ÖSSZEGEZZÜNK

A HCA egy népszerű fogyasztószerként alkalmazott szerves vegyület, amit a Garcinia cambogia gyümölcséből vonnak ki. Bár a HCA a szervezetben befolyásolja egy zsírok szintézisében szerepet játszó enzim működését, potenciálisan étvágycsökkentő hatása is lehet, a gyakorlatban a testsúlyra gyakorolt hatása gyenge, a fogyasztószerként történő alkalmazáshoz a rendelkezésre álló adatok nem elégségesek. Az egyes étrend-kiegészítők esetében a leírások erősen felfelé torzítják a HCA tulajdonságait, több esetben irreális hatást tulajdonítanak a hatóanyagnak. A HCA illetve Garcinia cambogia fogyasztása egészségügyi problémákat eredményezhet egyes betegségeknél és több esetben írtak le súlyos gyógyszer-interakciókat, ezek közül több olyan készítményeknél lépett fel, melyek túlsúlyos személyeknél gyakran alkalmazott készítmények.

Ha tetszett az írás oszd meg másokkal is. Véleményedet, hozzászólásodat a Facebook oldalunkon várjuk! A honlapon található anyagok, információk egyike sem irányul betegség vagy betegségek diagnosztizálására, és nem helyettesítik az egészségügyi szakemberrel történő konzultációt.

——

FORRÁSOK

• Heymsfield SB, Allison DB, Vasselli JR, Pietrobelli A, Greenfield D, Nunez C. Garcinia cambogia (Hydroxycitric Acid) as a Potential Antiobesity Agent: A Randomized Controlled Trial. JAMA. 1998;280(18):1596–1600. LINK
  
• Onakpoya, I., Hung, S. K., Perry, R., Wider, B., & Ernst, E. (2011). The Use of Garcinia Extract (Hydroxycitric Acid) as a Weight loss Supplement: A Systematic Review and Meta-Analysis of Randomised Clinical Trials. Journal of obesity, 2011, 509038. LINK
  
• Saito M, Ueno M, Ogino S, Kubo K, Nagata J, Takeuchi M. High dose of Garcinia cambogia is effective in suppressing fat accumulation in developing male Zucker obese rats, but highly toxic to the testis. Food Chem Toxicol. 2005;43(3):411-419. LINK
  
• Preuss HG, Rao CV, Garis R, et al. An overview of the safety and efficacy of a novel, natural(-)-hydroxycitric acid extract (HCA-SX) for weight management. J Med. 2004;35(1-6):33-48. LINK
  
• Barrea L, Altieri B, Polese B, et al. Nutritionist and obesity: brief overview on efficacy, safety, and drug interactions of the main weight-loss dietary supplements. International Journal of Obesity Supplements. 2019 Apr;9(1):32-49. LINK
  
• Ray KK, Bays HE, Catapano AL, et al. Safety and Efficacy of Bempedoic Acid to Reduce LDL Cholesterol. N Engl J Med. 2019;380(11):1022-1032. LINK
  
• Étrend-kiegészítők, anyatej-helyettesítő és speciális gyógyászati célra szánt tápszerek listája. OGYÉI. 2020.10.02. LINK
• Hydroxycitric acid. Wikipédia szócikk. LINK
  
• Garcinia gummi-gutta. Wikipédia szócikk. LINK
  
• ATP citrate lyase. Wikipédia szócikk. LINK
  
• Garcinia Cambogia. Drugs.com. LINK
  
• Chemical structures of stereoisomers of hydroxycitric acid. Researchgate.net. LIN