Az előző három cikkben megfogalmazott tanulságokról próbálok néhány gyakorlati példát bemutatni. Az elmúlt években találkoztam nem kevés piszkos trükkel, igen kreatívok az emberek, ha a szabályok kijátszásáról van szó, arról nem is beszélve, hogy a hatósági „üldözési” funkció is elég gyér.
Néhány bekezdésig foglalkoznánk azzal a kérdéssel, hogy is lesz egy termék étrend-kiegészítő, mi ezzel az eljárással a probléma, illetve kicsit boncolgatnánk a sok varázslatos állítással kapcsolatos bonyodalmakat.
Ha étrend-kiegészítőkről van szó, fontos tudatosítani, hogy mi lehet bennük és mi nem? Ez ugyanis fontos szempont lehet, ha arról akarunk dönteni, megvásároljuk-e egy adott terméket vagy inkább hanyagoljuk.
Az étrend-kiegészítőkről volt már összefoglaló írás 2015-ben a blog felületén, illetve több termékkel kapcsolatban születtek cikkek. A téma iránt továbbra is nagy az érdeklődés, így a mindenképpen folytatást érdemel.
Az ezredforduló után jelent meg az alternatív termékek piacán a csökkentett deutérium-tartalmú víz, mint a rákos megbetegedések egyik potenciális csodaszere, a szervezet deutérium tartalmának csökkentése pedig az egészség egyik lehetséges kulcsa.
Nincs unalmasabb talán, mint egy kémiai elnevezéssel címzett írás, ugyanis távol tartja azokat, akik büszkék arra, hogy nem használták általános iskola óta a kovalens kötésről szóló ismereteiket – pedig pont nekik lenne rá szükségük. De közelítsünk onnan, hogy egy feltörekvő fogyasztószerről van szó, és talán nem szalad mindenki világgá.