Az étrend-kiegészítőkről volt már egy összefoglaló írás 2015-ben a régi blog felületén, illetve több termékkel kapcsolatban születtek cikkek. A téma iránt továbbra is nagy az érdeklődés, így az mindenképpen folytatást érdemel. Jelen cikk egy komolyabb (előre láthatóan 5 részes) sorozat kezdőírása lesz, az egyes írásokban egy-egy kisebb témaszeletet, kérdéskört bontok ki nagyobb mélységben. A sorozat végén pedig – gyakorlati szemléltetés jelleggel – a jelenlegi termékkínálatra alkalmazva mutatom be a forgalmazás árnyoldalait.

MI AZ ÉTREND-KIEGÉSZÍTŐ?

Az étrend-kiegészítő fogalma alapvetően egy jogi definíciót takar. Az Európai Parlament és a Tanács 2002/46/EK irányelve az az alap, melyhez több más EK rendelet és nem utolsó sorban a hazai szabályozás is kapcsolódik. A hazai szabályozás egyébként egy az egyben az uniós fogalmat használja, így e téren (elméletileg) az unió területén egységesen érvényes szabályok vonatkoznak alapkérdésekben a különböző termékekre. Ezek szerint az étrend-kiegészítő:

a hagyományos étrend kiegészítését szolgáló olyan élelmiszer, amely koncentrált formában tartalmaz tápanyagokat vagy egyéb táplálkozási vagy élettani hatással rendelkező anyagokat, egyenként vagy kombináltan; adagolt vagy adagolható formában kerül forgalomba.

37/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet

Ez egy olyan jó kis meghatározás, hogy alaposan el lehet mélyedni benne, érdemes kisebb egységekre bontva elemezgetni:

…hagyományos étrend kiegészítését szolgáló…

Alapvetően a szabályozás abból indul ki, hogy a fogyasztók életmódjukból vagy egyéb okokból kifolyólag úgy döntenek, hogy bizonyos tápanyagok tekintetében az étrendben lévő mennyiséget kiegészítik. Maga a definíció (és a későbbiekben a rendszer egésze) nem vizsgálja, hogy erre egyáltalán szükségük van-e, vagy ha igen, akkor milyen okból. A fogyasztók döntési helyzetét nézve nagyjából a következő okok állnak elő:

• általános egészségmegőrzési célú fogyasztás, ide sorolható például a téli időszakban szedett C-, és D-vitamin, vagy a napi multivitamin csipegetése – klasszikus értelemben ez lenne az étrend-kiegészítők fő feladata;
• valamilyen megnövekedett tápanyag-igényű állapot szükségleteinek fedezésére szolgáló fogyasztás, ide tartozik például a várandósság alatt szedett „terhesvitamin”, de akár a sport is – ez az alkalmazási terület már kicsit a tápszerek irányába mozdul el;
• valamilyen vélt terápiás hatás reményében fogyasztók, a legtöbb esetben egy-egy betegség gyógyulásának támogatása a cél – ez pedig a gyógyhatású készítmények, gyógyszerek irányába visz tovább.

Fő szabály szerint az étrend-kiegészítők nem speciális – pl. betegségekhez kapcsolódó terápiás – étrendekhez készülnek, de ha a gyakorlatot nézzük, szinte minden ilyen területen alkalmazzák őket. A mindennapi alkalmazás már jó ideje egyértelműen elszakad az egykori jogalkotói szándéktól, csaknem minden termék forgalmazása mögött meghúzódik valamilyen bújtatott terápiás hatás vagy ezt sugalló marketing-elem, alig látni olyan reklámot, ahol nem sejtetnek valamilyen egészségre gyakorolt hatást egy-egy összetevővel kapcsolatban.

A termékek rendszerében a speciális táplálkozási igényekhez kapcsolódóan egy önálló termékcsalád, a tápszerek tartoznak. Az étrend-kiegészítők a tápszerek útjai az általános és speciális célú használat kérdésénél válnak el egymástól, ez utóbbiak fő (jogi megközelítésben vizsgált) jellemzője, hogy kifejezetten speciális – gyógyászati célú vagy speciális élettani állapothoz igazított – diétás élelmiszernek számítanak. Itt ne csak a csecsemőkre gondoljunk, rengeteg felnőtteknek készülő tápszer létezik, ezek nagy részben a gyógyászatban széles körben alkalmazott készítmények. Erre van is egy külön rendelet, de ez nem sokakat zavar, a gyakorlatban a két termékcsoport és használatuk egyre inkább összemosódik – egy csomó sportolóknak készített termék inkább lenne sorolható a tápszer kategóriába, mint az étrend-kiegészítőkhöz. Én gyanítom, hogy ha a gyógyászati tápszerek szabadon vásárolhatók lennének, a lakosság jelentős része azokat is nagy mennyiségben fogyasztaná.

…olyan élelmiszer…

Az étrend-kiegészítők élesen elválnak a gyógyszerektől és a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményektől. Bár a vitaminok és ásványi anyagok (és még néhány olyan anyag, ami élelmiszerekben előfordul) vegyületei szerepelnek a gyógyszer hatóanyagokat tartalmazó listákon, a besorolásban nem ez a maghatározó tényező, hanem a felhasználás módja. Mivel élelmiszerekről van szó, problémás az étrend-kiegészítőkhöz fűzött egészségügyi hatás. Bár ma már szemtelen módon a krumpli is mindent (is) gyógyító varázsszer lehet, általában véve az élelmiszerekhez fűzött állításoknak szigorú szabályai vannak. És mivel az étrend-kiegészítő élelmiszer, ehhez sem kapcsolható gyógyhatás – és itt már van némi ütközés az előző pontban említett jelenséggel, hogy sokan ezeket a termékeket valamilyen vélt vagy valós prevenciós vagy terápiás céllal fogyasztják.

…koncentrált formában tartalmaz…

Az élelmiszereknek megvan a maga tápanyag-összetételük, egyes anyagokat magasabb, másokat alacsonyabb koncentrációban vagy egyáltalán nem tartalmaznak. Másik fontos tulajdonságuk, hogy az adott tápanyag mennyisége az élelmiszer előállításának körülményeitől függően viszonylag széles tartományban ingadozhat. Az étrend-kiegészítők meghatározott tápanyagot vagy tápanyagokat pontosan kimért mennyiségben tartalmaznak és teszik mindezt olyan formában, ami kis térfogat vagy súly mellett a napi szükséglet jelentős hányadát fedezi. Például ha kiszámoljuk a C-vitamin esetében a citrom vagy a megfelelő kapszula hatóanyag-koncentrációját, akkor több nagyságrendnyi különbséget fogunk látni.

…tápanyagokat vagy egyéb táplálkozási vagy élettani hatással rendelkező anyagokat…

A tápanyagok körén belül megkülönböztetünk makro- és mikrotápanyagokat. A makrotápanyag a szénhidrát, a fehérje és a zsír – étrend-kiegészítőben leginkább a fehérje fordul elő, illetve egyes zsírsavak (omega-3 és -6 vagy egyéb speciális zsírsavak), de ez már kicsit a mikrotápanyagok felé átvezető irány. Az összetett fehérjét – szénhidrátot és zsírt tartalmazó készítmények inkább a tápszerek körében fordulnak elő. A mikrotápanyagok közé klasszikus értelemben az ásványi anyagok (mikroelemek) és a vitaminok tartoznak. A mikrotápanyagokról tudni kell, hogy étrend-kiegészítőben csak meghatározott formában szerepelhetnek, akármit nem tehet a gyártó a készítménybe.

A rejtélyes „egyéb táplálkozási vagy élettani hatással rendelkező anyagok” köre pedig minden egyéb, ezen belül több fő csoport előfordul:

• A szervezetben előforduló szerves vegyületek (pl. karnitin, karnozin, glutation, stb.). A fogyasztók elsősorban egy meghatározott biokémiai folyamat, biológiai funkció támogatását várják a fogyasztásuktól, ezen keresztül pedig valamilyen egészségügyi hatást (pl fogyást, fizikai teljesítmény növekedését).
• Élelmiszerben természetes körülmények között kis koncentrációban előforduló szerves anyagok (pl. CLA). Az előző ponthoz hasonlóan legtöbbször valamilyen élettani hatást várnak a fogyasztásuktól;
• Gyógynövény-kivonatok. Ez megint önmagáért beszél, egy megadott tiltólistán túl mindenféle növényi kivonat, koncentráció előfordul az étrend-kiegészítőkben, az elvárás itt is a szervezet működésének befolyásolása.

Ha a fentieket megnézzük, teljesen egyértelmű, hogy bár az élelmiszer – gyógyszer elhatárolás formálisan adott, az étrend-kiegésztők jelentős része kifejezetten valamilyen gyógyhatás körbe sorolható céllal kerül forgalomba, illetve ilyen céllal vásárolják a fogyasztók: egyfajta gyógyszer-helyettesítőként vagy -kiegészítőként. És ez egy olyan téma, amiről a későbbiekben fogunk még sokat elmélkedni, mert a termékekkel kapcsolatos visszaélések ehhez a jelenséghez kapcsolódnak jelentős részben.

…egyenként vagy kombináltan…

A legegyszerűbb étrend-kiegészítő készítmények egykomponensűek (pl. C-vitamin). Akadnak egymás hatását erősítő kombinációk (vas + C-vitamin), ezek legtöbb esetben egy, meghatározott hatás elérését célozzák (pl. egymás felszívódását javítják vagy egy meghatározott biokémiai folyamathoz szükséges elemek összességét tartalmazzák). A spektrum egészen a multivitaminokig terjedhet, ami egyfajta „all in” hozzáállást tükröznek, akár tucatnyi összetevővel.

…adagolt vagy adagolható formában kerül forgalomba…

Fontos kritérium, hogy az étrend-kiegészítő csak előre csomagolt formában hozható kereskedelmi forgalomba a végső fogyasztó számára, szóval nincs „kannás” vagy „zacskós” kiszerelés. Ez az esetleges túladagolás elkerülését szolgálja, igazából ezt azóta veszik nagyon komolyan, mióta jópáran elkezdtek gyógyszertárból meg innen-onnan nagy mennyiségben gyakorlatilag gyógyszertári felhasználásra szolgáló alapanyagokat vásárolni (pl. a C-vitamin volt egy időben nagyon népszerű). Ez azért laikus oldalról nem túl jó ötlet, hiába mondja a youtube videón az okos bácsi, hogy kanállal kell tolni arcba a vitamint. Persze, szándékosan lehet túladagolást csinálni (az éves toxikológiai jelentésekből kiderül, hogy az elszánt, Darwin-díjra jelöltek köre igen bőséges). Hülyebiztos rendszer nem létezik, de a javasolt adagolást betartó fogyasztóknál igen kicsi a valószínűsége annak, hogy a szabályoknak megfelelő étrend-kiegészítőktől bajuk essen.

A következő részben pedig egy kicsit részletesebben megnézzük, mi minden lehet az étrend-kiegészítőkben és mi nem – és azt is bemutatom, hogy mégis…

Ha tetszett az írás, oszd meg másokkal is. Véleményedet, hozzászólásodat a Facebook oldalunkon várjuk! A honlapon található anyagok, információk egyike sem irányul betegség vagy betegségek diagnosztizálására, és nem helyettesítik az egészségügyi szakemberrel történő konzultációt.

FORRÁSOK

• Az Európai Parlament és a Tanács 2002/46/EK irányelve (2002. június 10.) az étrend-kiegészítőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről. LINK
• Az Európai Parlament és a Tanács 1924/2006/EK rendelete (2006. december 20. ) az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról. LINK
• Az Európai Parlament és a Tanács 1925/2006/EK rendelete (2006. december 20. ) a vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadásáról. LINK
• 37/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet az étrend-kiegészítőkről. 2021. január 31-én hatályos állapot. LINK
• Tudnivalók az étrend-kiegészítőkről. Alimento.blog. 2015.05.30. LINK