Belefutottam megint egy „legegészségesebb természetes édesítőszer” témájú írásba, ezúttal épp a datolya vált csodaszerré. De érdemes ezt a témát körbejárni, mert nyomozásom alatt láttam, hogy ez nem is egy oldal spontán hülyesége, hanem (mint oly sok téves információ) sorozatosan fel-felbukkan mindenhol, olykor olyan oldalakon is, amiket azért ennél megbízhatóbbnak tartana az ember. Korábban írtam már a datolyáról, de most viszonylag más megközelítésben jöttek elő a hülyeségek, így aztán ismét billentyűzetet ragadtam.
A datolyapálma igazából nem is egy bizonyos növény, hanem egy 14 tagú nemzetség, nem is mindegyiknek ehető a gyümölcse. A boltban kapható datolya a Phoenix dactylifera, egy akár 23 méter magasra megnövő pálmafa gyümölcse. A trópusi-mediterrán országokban él meg. Évente kb. 9 millió tonna datolya kerül a piacokra, a legnagyobb exportőrök Egyiptom, Szaud-Arábia, Irán és Algéria – ezek együtt adják a világ termelés 60%-át. A datolya minimális mennyiségű fehérjét és zsír tipusú tápanyagot tartalmaz, ezzel szemben nagyon magas a cukortartalma, ettől lesz „kalóriadús”.
A datolya egészséges tápanyagokban gazdag, ugyanakkor kalóriadús és magas természetes cukortartalommal rendelkező finomság…
A datolyát évezredek óta használják édesítésre, ugyanis nagy tömeg-arányban tartalmazhat cukrot. A szénhidrát-tartalma kb. 75%, ebből kb. 8 g rostanyag, a többi cukor: nagyjából azonos arányban önálló glükóz, fruktóz, illetve szacharózból. A glikémiás indexe 40-50 közötti, ez leginkább a magas fruktóz-tartalomnak köszönhető.
A datolya rostokban, ásványi anyagokban és vitaminokban, valamint antioxidáns hatású vegyületekben gazdag. Rosttartalmával az emésztés egészségének megőrzésében, a rendszeres bélműködésben segíthet.
A mikrotápanyagok tekintetében a datolyának semmi különleges tulajdonsága nincs, sem az ásványi anyagokból, sem a vitaminokból nincs olyan, aminél jelentős forrásnak nevezhető lenne. Ha nagyon meg kellene nevezni, akkor talán a pantoténsav (B5), illetve a B6 vitaminból van benne több, az ásványi anyagok közül a magnézium és mangán fordul elő nagyobb mennyiségben, de ez sem kiugró. A rosttartalom nem olyan félelmetesen magas, a „rendszeres bélműködést” támogató hatás (gyakorlatilag enyhe hashajtóként működik) nagy részben a magas fruktóztartalomnak köszönhető. A többi esetében tényleg semmi extra, az a néhány szem datolya, ami belefér a napi fogyasztásba, legkevésbé sem tekinthető vitamin vagy ásványi anyag bombának.
A recepteknél általában azt ajánlják, hogy 1:1 arányban helyettesítsük vele a fehér cukrot, ugyanakkor a nedvességtartalmával ajánlott számolni.
Hát ennek így nem sok rételme van, lényegében kiváltjuk az egyik cukrot egy másik ugyanolyannal. Értem, hogy a „természetes cukortartalom” jó hívószó a marketingben, de egészségügyi szempontból egy árnyalattal sem jobb, mintha maradnánk a megszokott cukornál – ami amúgy szintén természetes, hiszen növényi részekből vonják ki.
Az alacsony magnéziumszint többek között a depresszió, a magas vérnyomás és a cukorbetegség kialakulásának valószínűségét növelheti
Könyörgöm, ne a datolya felől próbáljunk már magnéziumot bevinni… 100 g datolya a napi szükséglet 10-12%-át fedezi a felnőtt-kori magnézium-szükségletnek, cserében van benne 60 g cukor, ami meg 3-szorosa a teljes napi ajánlott mennyiségnek. Rendkívül bosszantók azok az írások, amik ilyen csúsztatásokkal operálnak. Gondolom, szól a szerkesztő, hogy gyorsan írni kell valamit, mert régen volt már kontent, a szerző meg leszed egy random anyagot, átpofozza, meg gyorsan kiszótáraz 2-3 tápanyagot, hogy milyen betegséget okoz a hiányuk. És már kész is van a cikk arról, hogy az adott élelmiszer mennyiféle nyavalyát előz meg, illetve gyógyít. És akkor tele vannak a cikkek ilyen “Potential Health Benefits” (lehetséges jótékony egészségügyi hatások) megszólalásokkal, amik gyakorlatilag azt jelentik, hogy semmi bizonyíték nincs a hatásra, de a szerző addig masszírozta az adatokat, amíg valami nyakatekert módon csak sikerült valami erőltetett logikai kapcsolatot találnia.
Különösen a kálium-, magnézium-, vas-, illetve B6-vitamin-tartalma kiemelendő, amelyek révén a csontok, az idegrendszer és a szív védelmében is szerepet játszhat, de kisebb mennyiségben C-, A- és másféle B-vitaminok is megtalálhatók benne…
És van, amikor a kiszótárazás sem sikerül. Például ott a vas, amiből konkrétan 1 mg/100 g, ez harmatgyenge. A datolyában az A-vitamin előanyagai (karotinoidok) is igen kis mennyiségben fordulnak elő, igen messze vagyunk a „kiemelkedő” tartománytól. A C-vitamin tartalmat az adatbázisok 0,4 mg/100 g értékben adják meg, ez még a „van benne” kategóriának is kevés, ahogy a “másféle B-vitaminok” adatait nézve is meglehetősen szűk a kínálat.
FIKTÍV GYÓGYHATÁSOK
És akkor jöjjenek azok az állítások, amiktől tényleg hátast dob az ember.
A datolya nagymennyiségű ásványtartalmának köszönhetően vértisztító hatású, de egyes vizsgálatok szerint jótékony hatása van a légzőszervekre is.
A vértisztítás megint egy olyan kamu varázsszó, amit random be lehet dobni gyógynövényekhez és mindenki azt ért alatta, amit csak akar. Még csak meg sem próbálják megmagyarázni, hogy mit is kell tisztítani az ember vérén. Azt pedig ne is képzeljük, hogy a légzőszervi hatásról bármilyen forrást mellékelnének.
Növényi hormontartalmának köszönhetően a változókor idején segíthet a hormonháztartás egyensúlyának megtartásában.
Léteznek olyan növényi anyagok, amik egyfajta hormonhatást képesek a szervezetben kiváltani, de alapvetően ez a növényi hormon-kultusz kicsit túlbecsült, főleg a datolya esetén, ráadásul ennek hosszútávú hatásai elég bizonytalanok. Ha van is ilyen hatása, egészségtelenül sokat kellene enni belőle, hogy ez érdemben megjelenjen.
Réz és kálium tartalma elősegíti a szervezet regenerációját.
Ez megint csak kamuduma. Egyrészt millió dolog van, amiben több kálium van, egy sima paradicsom vagy a legtöbb leveles zöldség köröket ver a datolyára kálium tekintetében. A réztartalmat nem tudom honnan szedték, 0,2 mg mennyiségről beszélünk, ez meglehetősen szegényesnek mondható. Viszonyításként: a felnőttek napi szükséglete kb. 1-1,5 mg, pl. viszonylag kis mennyiségű olajos maggal vagy májjal ez fedezhető.
A datolya élelmiszer volta mellett fontos gyógyszer is, igazi felüdülés a bélproblémában szenvedőknek. Enyhíti a szorulásos tüneteket, csökkenti a hasmenést, kifejezetten jótékonyan hat a bélflóra egészére.
Kövezzetek meg, de szerintem a hasmenés annyira nem felüdülés… bár ízlések és pofonok. A hasmenést biztos nem enyhíti (hahó, fruktóz).
Fájdalomcsillapító hatása régóta ismert, s a másnaposság tüneteit is enyhíti.
Erre már meg sem próbálnak magyarázatot adni. Aki ilyet leír, azt azért megjutalmaznám egy közepes fogfájással, hogy egyen rá datolyát.
A mérgezéses megbetegedések utáni rehabilitáció egyik fontos eleme, segít az idegrendszer épségének megóvásában, magas vastartalmának köszönhetően csökkenti a vashiányt, és ezzel együtt a vérszegénységre is kedvező hatással van. Stabilizálja a vérnyomást, ennek köszönhetően segít kiküszöbölni a szív- és érrendszeri megbetegedések egy jelentős részét.
Eleve kezdjük ott, hogy nincs ilyen, hogy “mérgezéses megbetegedés” – milyen méreg, milyen mennyiség? Mi a hatásmechanizmus? Ennek így alapból nincs értelme. A magas vastartalmat is el lehet engedni, mert nem az. A szív-érrendszeri védőhatás megint lóg a levegőben, de jól hangzik, viszi az olvasottságot, na…
Ha tetszett az írás, oszd meg másokkal is. Véleményedet, hozzászólásodat a Facebook oldalunkon várjuk! A honlapon található anyagok, információk egyike sem irányul betegség vagy betegségek diagnosztizálására, és nem helyettesítik az egészségügyi szakemberrel történő konzultációt.