Még mindig ott járunk, hogy sokan azt gondolják, maga a covid egy influenza szerű valami, s a halálozási adatokat nem kell komolyan venni, mert hát „úgyis meghaltak volna”. Szerintem nem.
GLOBÁLIS HELYZET
A 2020. évi halálozásokról még nincsenek teljesen pontos adatok, általában azért igényel némi időt, mire összeszedegetik az infókat a világ minden tájáról. De összességében évente nagyjából 55-58 millió ember hal meg. A TOP 10 halálok önmagában lefedi az összes halálozás kb. 55%-át, szóval ebbe a listába belekerülni komoly eredmény. 2020/2021 fordulóján a covid halálozás 1 945 ezernél járt, ezt nyugodtan kerekítsük 2 millióra. Ezzel az értékkel, az utolsó ismert haláloki listán (2019) a 6. helyre elegendő a covid tevékenysége úgy, hogy a járvány március körül kezdett el valóban kiterjedni.
Szerintem a 2021-es évben legalább még egy helyet előre is fog lépni a covid, mert már most szeptemberig bőven harmadával több halálos áldozat kötődik a járványhoz, mint 2020-ban. És ha a 4. hullám a halálozást tekintve visszafogottabb a korábbiaknál, azért napi 9 ezer feletti számmal pörög a halálozás számlálója. Ezek után tényleg nehéz megérteni, hogy a mai napig akadnak emberek, akik kétségbe vonják a helyzet súlyosságát.
A másik dolog, hogy bár az egyes országok halálozási trendjeiben komoly különbségek láthatók, a mért országos többlet-halálozások gyakorlatilag teljesen szinkronban vannak a covid halálozással. Magyarul a többlethalálozás nem véletlenszerű, hanem egyértelműen a covid járványra vezethető vissza.
A harmadik dolog, hogy az országokat összehasonlító adatokban egyértelműen eltér egymástól a járvány egyes időszakainak dinamikája. A járvány első hullámában kis számú megbetegedés is magas halálozással járt együtt, ennek egyik oka, hogy az ellátórendszer leginkább csak a súlyos eseteket észlelte, de maga a terápiás eszköztár és az egészségügyi ellátórendszer sem volt még felkészülve erre a kórokozóra. A 2. és 3. hullámokban jóval magasabb volt a fertőzések száma, ez felvitte a halálozást is, de korántsem olyan mértékben, mint korábban. Mondhatni itt már nem volt teljesen esélytelen a terápiás küzdelem, de látható, hogy a tömeges kórházi járványügyi ellátás nem jelent megoldást. A 4. hullámos országokban viszont a magas fertőzésszám alacsonyabb halálozást eredményez a korábbi hullámoknál. Ez nagy részben már az oltásnak köszönhető, mert ha meg is betegszik az ember, akkor kevésbé súlyos és kisebb az esélye a letális kimenetelnek. Ehhez tegyük hozzá, hogy a 4. hullámos súlyos esetek és halálozások nagy része továbbra is többszörösen az oltatlanok körében jelenik meg. Ezzel kapcsolatban több ország egészségügyi hatósága megszólalt, az oltatlanok és oltottak között mindenhol markáns kockázati különbség mutatkozik az oltatlanok kárára.
KIS HAZÁNK NYAVALYÁJA
Egy kicsit kanyarodjunk vissza az alapokhoz, mert itt nagyon le kell írni: a magyar lakosság egészségügyi (halálozási) mutatói alapjáraton is botrányosak. Magyarországon évente kb. 130 ezer ember hal meg, de informatívabb, ha azt mondjuk, hogy ezer lakosra számolva ez kb. 13,2 fő/év. Hogy legyen mihez viszonyítani: az EU-28 mezőnyben ez az érték az elmúlt években végig 10 körüli, de egyes országokban ez akár 8 alá is mehet. A velük egy ligában játszó V4 államokban is sokkal jobb ez az érték. Ráadásul sok ország tudott ezen az értéken javítani, mi 20 év alatt gyakorlatilag nem jutottunk előrébb. A lényeg: nálunk eddig évente 20-25 ezer volt a többlethalálozás egy átlagos európai országhoz képest.
Lehet, hogy az iskolák kapcsán az LMBTQ hiszti helyett az egészségnevelésre kellene fókuszálni, mert a fenti értékek mögött azért olyan egészségügyi jelenségek állnak, amiket ezen a szinten kellene kezelni – az elhízás, a dohányzás és még számos probléma már az iskoláskorban komoly gond nálunk, az erre utaló indikátoraink siralmasak. A másik dolog, hogy abba lehetne hagyni a magyar egészségügyi ellátórendszer problémáinak tagadását és neki kellene látni valamit kezdeni a rendszerrel, mert láthatóan nem képes érdemben megküzdeni a feladatokkal.
Amúgy (ha már a felvezetőben említettem) az influenzához még egy gondolat: az adatokból látszik, hogy minden év elején csinál egy halálozási csúcsot az influenza, hol kisebbet, hol nagyobbat. Ez alapján azt látom, hogy alapjáraton teljesen felelőtlenül, félvállról vesszük a jelenséget – a lakosság nagy része nem védekezik az influenza ellen és azokat sem védi, akik belehalhatnak (idősek, betegek). Az oltásból minden évben rengeteg ember marad ki, a betegek simán tünetelve járnak be dolgozni vagy utaznak a tömegközlekedésen. Maszkot véletlenül sem használna senki. És ezzel évente 3-5 ezer embert veszítünk, mintha a világ legtermészetesebb dolga volna… elképesztő.
És erre kaptuk a covidot…
2020-ban 141 002 halálesetet regisztráltak a KSH adatai szerint. Utoljára 1999-ben volt ennél több, de akkor az ország lakossága 10,092 millió fő volt, 2020-ban pedig 9,769 millióról indultunk januárban, szóval a két számot ennek tükrében érdemes értékelni. Ha 1000 lakosra nézzük, akkor a tavalyi évben 14,5 haláleset jön ki, utoljára ilyen rossz adatot 1993-ban mértek, akkor egy elég erős influenza járvány söpört végig az országon. A háborúmentes időszakokban összefüggően ennél rosszabb értékeket az 1930-as években, illetve előtte látni csak. A korábbi évekhez mért többlet szinte teljesen fedésben van a covid halálozással, ezen nincs mit szépíteni, mindenféle statisztikai megközelítésben az látszik, hogy covid nélkül egy “normális” évünk lett volna a halálozást tekintve.
Ezt a tételt alátámasztja az is, hogy a haláloki statisztikákat nézve a fő halálokokban nem volt jelentős eltérés, csak a szokásos ingadozások látszódnak. Önmagukhoz mérten a kisebb halálokokban voltak komolyabb elmozgások: a balesetek valamelyest visszaestek, az öngyilkosságok száma emelkedett, de ezek összességében kinullázták egymást és a nagy halálozási számokat egyik sem befolyásolta érdemben. A nem covid eredetű légzőszervi halálozás esett vissza komolyabban, de ennek okát tudjuk: 2020-ban a szokásostól elmaradt az influenza járvány okozta halálozás (nemcsak nálunk, hanem általában mindenhol). A lényeg az, hogy 2020-ban valóban ott van egy komoly halálozási többlet és ez valóban a covid halálozásból fakad. A Gődény és társai hiába bűvészkednek, ezek meglehetősen stabil adatokra épülő tételek.
És igazából nem is a 2020 volt a legrosszabb, mert a 2. hullám lecsengése és a teljes 3. hullám már a 2021-es évet terhelte be. A 2021. január-júliusi időszakban eddig 90 201-en haltak meg, szóval jópár hónapot előre futottunk e téren. Összesen 21%-kal, 15 629-cel több a halálozások száma, mint egy évvel korábban. Ezer lakosra teljes évre vetített halálozás kb. 16 lesz, szóval a 2. és 3. hullám rossz számai nagyon is meglátszanak.
MI VÁRHATÓ?
Szeretett ágazati miniszterünk épp a napokban nyilatkozta, hogy az “úgynevezett” szakértők megbízhatatlanok, mint a delphoi jósda, szóval nagy becslésekbe nem mennék bele. De…
Az egyik dolog, hogy már a jelenlegi adatokon is látszik, hogy egy felfutó szakaszban vagyunk, szóval valamekkora 4. hullám lesz. Még most ősszel befutunk egy pár tömegrendezvénybe, én inkább ezektől tartok, mintsem az iskolai jelenléti oktatástól. Az biztos, hogy meg fognak itt a fertőzöttségi adatok lódulni, de gyakorlatilag kiszámíthatatlan, mennyire. Itt több tényező dolgozik együtt, a stagnáló oltási kedv miatt a teljes lakossági átoltottság gyakorlatilag megállt. A lakosság jó harmada gyakorlatilag védtelenül áll a 4. hullám előtt – holott a jelenlegi átoltottság nem elég a közösségi immunitáshoz. Ott van az oltások részleges védőhatása a delta-variáns ellen, és különösen problémásnak tartom a Sinopharm-al oltottak ismeretlen szintű védettségét. 3. oltásnak sem gondolom, hogy ezt kellene erőltetni. És fontos szerepe lesz annak is, melyik korcsoportban indul meg a terjedés, az aktív korúak esetében szerintem már most is akad bőven fertőzött (mennyien is voltunk a horvát tengerparton a nyáron?), a gond ott kezdődik, ha ez megint eljut az idősekhez (hello Eucharisztikus Kongresszus – se maszkviselés, se távolságtartás és nem kérnek védettségi kártyát se).
Az oltásellenes hangok még mindig akadálytalanul terjednek, a reális kockázatok mellett hömpölyög az elképesztő hülyeségek özöne. Ennek megfékezése gyakorlatilag reménytelen. Bár én mai napig nem tudom felfogni, hogy hiheti el valaki ezeket az ökörségeket és ha a neten ezeket a kreténségeket megtalálja, akkor hogy nem találja meg a cáfoló információkat… de ez van.
Nem jó dolog kimondani, de innentől bizonyos értelemben a természetes szelekció teszi majd a dolgát… minden eddigi adat azt mutatja, hogy a 4. hullám az oltatlanok körében pusztít, s bár az oltottak sincsenek teljes biztonságban, de a 20-30-szoros különbség a kórházi esetek és a halálozások tekintetében azért beszédes. Tudom, hogy az egyszerű gondolkodásúaknak nehéz feldolgozni, de a világ nem fekete-fehér és az oltás ügye sem az.
Az oltás nem csodaszer. Jelentősen csökkenti a megfertőződésnek, a fertőzés továbbadásának, a súlyos lefolyású megbetegedésnek és a halálozásnak a kockázatát, de egyiket sem nullázza le. Sőt, ha a variánsok szaporodnak, úgy a Loki sorozathoz hasonlóan kezelhetetlenné válik majd a helyzet… Az oltási kockázatok léteznek, de több nagyságrenddel elmaradnak a fertőzés kockázatai mellett – és ez a kockázat is nullánál nagyobb szám. A kettőt mérlegre rakva viszont teljesen egyértelmű, hogy a haszon és a kockázat az oltások mellett szól. A közhiedelemmel ellentétben nyoma sincs annak, hogy itt milliók halnának meg az oltástól. Igen, van olyan, hogy az oltás után hal meg valaki, de ennek megvan a maga kockázata – mondjuk 70 év felett ez egészen magas, hiszen a halálozások többsége e kor felett történik. Ki lehet számolni… Igen tudom, a szomszédom ismerőse ismer valakit, aki hallott olyan emberről, akinek a távoli rokona oltás után infarktust kapott… igaz, hogy előtte évtizedekig magas volt a vérnyomása, nem szedte a gyógyszerét, dohányzott és túlsúlyos is volt, meg egy “kicsit” cukorbeteg, de biztos az oltástól volt mert addig még sosem halt meg. Csak most, az oltás után.
Ha tetszett az írás, oszd meg másokkal is. Véleményedet, hozzászólásodat a Facebook oldalunkon várjuk! A honlapon található anyagok, információk egyike sem irányul betegség vagy betegségek diagnosztizálására, és nem helyettesítik az egészségügyi szakemberrel történő konzultációt.
Források
- Gyorstájékoztatók – Népmozgalom. 2021. Július. LINK
- 22.1.1.10. Halálozások a gyakoribb halálokok és nem szerint. KSH. STADAT. LINK
- 2.1.1.11. Az ezer megfelelő korúra jutó halálozás nem és korcsoport szerint, a meghaltak átlagos kora. KSH. STADAT. LINK
- Magyarország népességének száma nemek és életkor szerint, január 1. KSH. LINK
- 22.1.3.5. Halálozások aránya [ezer lakosra]. KSH. STADAT. LINK
- 22.1.1.9. Halálozások száma és aránya, csecsemőhalandóság, születéskor várható élettartam, halálozás főbb okok szerint. KSH. STADAT. LINK
- The top 10 causes of death. WHO. 2020.12.09. LINK
- Karlinsky & Kobak 2021, Tracking excess mortality across countries during the COVID-19 pandemic with the World Mortality Dataset, eLife. LINK
- WHO Coronavirus (COVID-19) Dashboard. LINK
- Fiona P. Havers, Huong Pham, Christopher A. Taylor, Michael Whitaker et al. COVID-19-associated hospitalizations among vaccinated and unvaccinated adults ≥18 years – COVID-NET, 13 states, January 1 – July 24, 2021. medRxiv 2021.08.27. LINK