BELTARTALOM

Az édesburgonya gumója fajtától függően tartalmaz különböző karotinoidokat, melyek közül a narancssárga és sárga húsú fajtákat Japánban fejlesztették ki. Számos terméket, például chipset, gyümölcslevet, és szeszes italokat állítanak elő narancssárga és sárga fajták felhasználásával, a narancsszínű húsú fajtákban a fő pigment a β-karotin. A lila színű fajták antocianidokat tartalmaznak. Az antocianidok felelősek a halvány rózsaszíntől a liláig és a mélykékig terjedő színekért. Növényi szövetek széles választékában vannak jelen, elsősorban virágokban és gyümölcsökben, de tároló szervekben is, például tároló gyökerekben és gumókban. Az antocianidok, a növények kék, lila és piros színanyagai, antioxidáns hatásúak. Az élelmiszerekben mennyiségi korlátozás nélkül általánosan engedélyezettek E-163 jelöléssel. Fogyasztásuk teljesen veszélytelennek számít, a napi beviteli mennyiség (ADI )2,5 mg/ ttkg.
A keményítő nem más, mint egy poliszacharid, ami tulajdonképpen a növények szénhidrát raktára. Olyan, spirális alakú glükóz ( szőlőcukor ) polimer, mely, egyenes láncokat alkotó amilózból, és elágazó láncú amilopektinből áll.
Az édesburgonya egészségre gyakorolt pozitív hatásáról sok helyen lehet olvasni az interneten, de beltartalmi értékek tekintetében, valójában szinte alig különbözik a burgonyától. Az egyszerű szénhidrátokból valamivel többet tartalmaz, ez adja jellegzetes édes ízét. Ugyanakkor tartalmaz egy raffinóz nevű szénhidrát-fajtát, ami az ember számára emészthetetlen szénhidrát, ellenben a vastagbél baktériumai képesek lebontani, ez pedig gázképződéssel jár. Az étrendünket változatossá tehetjük vele, de ne gondoljuk, hogy egészségesebb, mint a klasszikus burgonya, még ha az interneten lehet is hasonló információkba belefutni.
Az édesburgonya keményítőtartalma jelentős, a klasszikus burgonyával megegyező mennyiségű. Zsírtartalma elhanyagolható, ahogy a fehérjetartalma is minimális.