Az indexen jelent meg “Létezik rákgyilkos étrend?” címmel egy írás, témáját tekintve a ketogén étrend (KD) onkoterápiás lehetőségeit ecsetelgette. Ezzel a cikkel azonban több gondom is van. Már a címadást is erősen bulvárosnak érzem (jó, volt már erre példa jobb helyeken is), de a folytatás legalább ilyen érdekes:
Kutatók szerint táplálkozásunk önmagában felér egy daganatellenes terápiával.
Nos, ez így ebben a formában biztosan nem igaz. A táplálkozás jó arra, hogy a daganatok kialakulásának kockázatát csökkentsük – ez egyfajta prevenciós hatás, amire viszonylag sok korrekt adatunk van. Illetve lehet jó arra, hogy a daganatellenes terápiák mellett a szervezetet támogassuk. De ez utóbbi nem sorolható a daganatellenes terápiák közé – és mint a későbbiekből látszani fog, a kutatások sem támasztották alá ezt az állítást.
A Warburg-effektus
Azt írja a cikk, hogy
a preklinikai vizsgálatok szerint a speciális étrend a Warburg-effektus gátlásán keresztül korlátozza a daganatok növekedését, felgyorsítja a kemoterápiás szerek bejutását a ráksejtekbe, és fokozza a rájuk adott sejtszintű választ.
Beszélgessünk egy kicsit erről a „Warburg-effektusról”. Otto Warburg (1883–1970) német biokémikus volt, a sejtlégzés terén végzett kutatásaiért 1931-ben orvosi Nobel-díjat kapott, sőt volt egy második jelölése is, tényleg nagyon sok jelentős felfeldezése volt az anyagcsere területén. 1924-ben fedezte fel, hogy a rákos sejtek anyagcseréje sérült, a mitokondrium működésének zavara miatt az energia-nyerő folyamatok csak részben zajlanak le, a szőlőcukor anaerob lebontására (glikolízis) képesek csak, amiatt a környezetükben a piroszőlősavből kialakuló termék, a tejsav halmozódik fel.
Bár ez a jelenség a már létrejött rendellenes sejtműködés következménye, sokan ezt a megfigyelést visszafelé értelmezik: a tejsav felhalmozódását mint elsavasodást a rák okának tartják. Ez azonban csúnya tévedés – nem ok, hanem következmény – többek között épp emiatt nincs értelme a daganat elleni terápiában mindenféle lúgosító varázslást csinálni. A „Warburg-effektus” ilyen formában egy megfigyelt anyagcsere-elváltozás, nem lehet gátolni, ez egyszerűen nem is értelmezhető. És alapvetően a cukor megvonásával nem lehet a rákos sejteket “kiéheztetni” sem, mert a szervezet annyi glükózt tart a vérben, amennyit azok fel tudnak venni.
A ketogén étrendről és a ketózisról
A ketogén étrend a alacsony szénhidrát-bevitelű (VLC) étrend egy változatának tekinthető, aminél egy speciális anyagcsere-állapot áll be: a ketózis. Mivel a szervezetbe minimális mennyiségű szénhidrát jut be, a szervezet glükóz-előállító képessége pedig limitált, az anyagcsere első sorban a zsírokkal bevitt energiára épül. A szervezet zsírbontó képessége viszont nem korlátlan, ezért itt is egy alternatív anyagcsere-megoldás lép életbe: a zsírok egy részéből ketontestek keletkeznek. Ezek részben közvetlenül hasznosulnak a szervezetben, más részük pedig kiürül (pl. vizelettel – erre épül a ketózis állapot kimutatása).
A ketózis természetes körülmények között csak tartós éhezés, szélsőségesen egyoldalú (szénhidrátmentes) étrend vagy egyes anyagcsere-megbetegedések (pl. kezeletlen cukorbetegség) esetén lép fel. A ketogén étrend viszont normál anyagcsere állapotok mellett képes előidézni a ketózist úgy, hogy az akár tartósan (hónapokig, évekig) is fenntartható legyen. Az étrend meglehetősen szűk nyersanyag-készletből gazdálkodik, főként húsok, belsőségek, olajos magvak és alacsony szénhidrát-tartalmú zöldségek és gyümölcsök. Sőt, a zsírforrásokat is érdemes megválogatni, fontos, hogy nagyobb arányban legyenek a közepes hosszúságú szénláncú zsírsavak (MCT – ilyen van pl. a kókuszzsírban vagy a tejzsírban).
Tényleg rákgyilkos?
A cikk egy közel hatszáz preklinikai kutatás összefoglalására hivatkozik (forrást sajna nem ad meg, mert minek is – nehogy már utána tudjon olvasni az ember, ha érdekli a téma), de igazából a kulcsmondat ez:
A ketogén diéta tumorcsökkentő hatásosságáról a mai napig is csak egy randomizált, kontrollált vizsgálat áll rendelkezésre.
Itt kezdődnek az én a gondjaim. Ahhoz, hogy azt mondhassuk, a ketogén diéta hatásos kiegészítő terápiaként a daganatellenes beavatkozásokban, kellenének klinikai kutatások. Sok kutatás. Ez egy ilyen műfaj: kimutatunk sejtszintű hatásokat, majd végzünk állatkísérleteket, kis csoportos kísérleteket majd nagyobb klinikai vizsgálatokat. A végén levonunk következtetéseket, meghatározzuk a javallatokat meg az ellenjavallatokat és megnézzük, milyen mellékhatásai vannak a beavatkozásnak (konkrétan ketogén étrendnél akad egy pár). Preklinikai vizsgálatokból végső terápiás következtetés levonni hiba – preklinikai vizsgálatok alapján meg kell csinálni a klinikai vizsgálatokat rendesen, majd utána lehet nyilatkozni arról, hogy mire jó vagy nem jó az adott eszköz, módszer.
Sajnos maga a cikk nem jelöli meg, melyik forrásra hivatkozik, én találtam preklinikai vizsgálatokat összefoglaló kutatást (egészen friss, 2020 tavaszi), aminek a konklúziója a következő volt:
A ketogén étrend valószínűleg kedvezőtlen anyagcsere-környezetet teremt a rákos sejtek számára, ezért ígéretes kiegészítő terápiának tekinthető, mint betegspecifikus multifaktoriális terápia. A preklinikai és számos klinikai vizsgálat többsége a ketogén étrend szokásos terápiákkal való kombinációjának mellett érvel, azon a képességen alapulva, hogy fokozhatja a klasszikus kemo- és sugárterápia daganatellenes hatásait, általános jó biztonságát és tolerálhatóságát, valamint az életminőség javulását. A ketogén étrend mint terápia mechanizmusainak további tisztázásához és a klinikai gyakorlatban történő alkalmazásának értékeléséhez azonban több molekuláris vizsgálatra, valamint egységesen kontrollált klinikai vizsgálatokra van szükség.
Szó sincs arról, hogy valami új csodafegyvert találtak volna, ami “rákgyilkos” terápiaként bevethető lenne. Összességében lehetséges, hogy a klinikai vizsgálatokból valamikor kijön, hogy általánosan vagy meghatározott daganatok esetén (merthogy nagyon sok változat van és nagyon nem egyformán működnek terápiás szempontból) a ketogén diéta hatásos lehet kiegészítő terápiaként. Fő terápiaként biztos nem. Viszont ezek a részeredményekre épülő előrevetített kijelentések nagyon nem jó dolgok, mert biztos lesznek, akik megpróbálják otthon a maguk kis barkácsolt ketogén diétájukkal gyógyítani a rákot. És bele fognak halni jó eséllyel. Miért is?
P. Klement és Dana Farber professzorok kiemelték, hogy három intézkedés elengedhetetlen a klinikán kezelt betegek ketózisának biztonságos kialakítása és fenntartása érdekében gyakorlott dietetikuscsapat, felügyelt konyhai üzem, tápszerek és étkezések biztosítása.
Egyrészt a gyakorlott dietetikus csapat kulcsfontosságú. A dietetikus alapképzésben nincs a ketogén diétás teamben működés, szóval akárki nem ugorhat be egy ilyen melóba. Amely területeken van ilyen (pl. epilepsziás betegeknél), ott külön képzés, gyakorlat van erre, mert ez egy meglehetősen bonyolult étrend. Arról se feledkezzünk meg, hogy a KD betegspecifikus (!) alkalmazását kell megoldani: adott beteg állapotának, betegségének típusának, szakaszának megfelelően kell kivitelezni az étrendet – már ha lehet, mert ebben az esetben fel kell tudni ismerni az alkalmazhatóság korlátait is. Nyilván megfelelően összeállított étrendhez megfelelő konyhai háttér is kell. A kórházi KD étrendekben alapvetően az alap menün felül megfelelő tápszeres kiegészítést is alkalmaznak (pl. MCT zsírsavakat tartalmazó készítményeket), hogy az étrend stabilan alkalmazható legyen, ne jelentkezzenek a negatív hatások (pl. csonttömeg-vesztés).
Még egy érdekesség: a fenti idézet cikk hivatkozik egy bizonyos Dana Farberre. Nos, kis keresgetés után kiderült, hogy ez nem is személy, hanem egy szervezet: a “Dana Farber Cancer Institute” Bostonban (USA, Massachusetts) működik, és nevét két orvos (Sidney Farber, Charles A. Dana) nevének összevonásából kapta. Az intézmény egyébként élvonalbeli szerepet játszik az onkológiai kutatásban, a 2019-es orvosi Nobel-díjat egyik orvosuk nyerte el. Ennek a bizonyos P. Klementnek nem találtam nyomát az oldalukon, egy másik Klement nevű kutatónak vannak anyagai ketogén diéta témában. Ezek megint azok a bosszantó “apróságok”, amik erősen megrongyolják ennek a cikknek a hitelét.
Végül még egy érdekes mondat:
Ha úgy tűnik, hogy a ketogén diéta hasznos lesz klinikai daganatterápiák során, az egészséges emberi szervezet miért ne élne a pozitív élettani hatásaival?
Ez azért a spekuláció egy igen magas szintje. Az egészséges és a beteg szervezet működését ilyen módon összevetni komoly szakmai melléfogás. Általában a terápiás étrendeket az egészséges szervezet tolerálja, de amúgy nem sok értelme van ráerőltetni egy emberre egy ilyen étrendet – meg hát jó kérdés, hogy melyik betegségre szóló diétát is tartsuk egészségesen? Gyógyszerekkel se nagyon szoktuk csinálni, hogy ja jó betegségre, akkor szedjük már egészségesen is… (van néhány kivétel, de ott is speciálisan prevencióra optimalizált dózisban és formában fordul elő – lásd Aspirin).
Összegezzünk
A cikkel nagyon komoly gondjaim vannak: egy csomó helyen megtévesztő, nagyon hangzatos megfogalmazású. A forrásait nem jelöli meg, és még annyi kapaszkodót sem ad, hogy több órás keresés nélkül megtalálja az ember, mire is gondolhatott a cikk írója. És alapvetően vagy a fordítással, vagy a jelenségek értelmezésével komoly gondok vannak, olyan szinten vannak félrefogalmazva dolgok.
A ketogén diétáról és annak egészen hatásvadász “rákgyilkos” hatásáról annyit, hogy vannak eredmények, ami alapján egyszer bizonyos daganattípusoknál kiegészítő terápiaként szóba jöhet. Ehhez viszont elég komoly szakmai feltételek kellenek, profi szakmai team meg megfelelő háttér – ez semmiképp sem laikus önkísérletezés területe! Aktuálisan viszont még ezek a feltételek nem adottak és hiányoznak azok a klinikai vizsgálatok is, amik az alkalmazhatóság területeit, formáját és módjait kijelölnék az onkológia keretein belül.
Ha tetszett az írás oszd meg másokkal is. Véleményedet, hozzászólásodat a Facebook oldalunkon várjuk! A honlapon található anyagok, információk egyike sem irányul betegség vagy betegségek diagnosztizálására, és nem helyettesítik az egészségügyi szakemberrel történő konzultációt.
Források
- Molnár D: Létezik rákgyilkos étrend? Index. 2020.10.24. LINK
- Wheless JW. History of the ketogenic diet. Epilepsia. 2008 Nov; 49 Suppl 8:3-5. LINK
- Weber DD, Aminzadeh-Gohari S, Tulipan J, Catalano L, Feichtinger RG, Kofler B. Ketogenic diet in the treatment of cancer – Where do we stand? Mol Metab. 2020 Mar;33:102-121. LINK
- Klement RJ, Schäfer G, Sweeney RA. A ketogenic diet exerts beneficial effects on body composition of cancer patients during radiotherapy: An interim analysis of the KETOCOMP study. J Tradit Complement Med. 2019 Mar 21;10(3):180-187. LINK
- Dana Farber Cancer Institute. LINK
- Otto Heinrich Warburg. Wikipedia szócikk (en) LINK
- Warburg hypothesis. Wikipédia szócikk (en). LINK
- Fuxreiter M, Sarang Zs. Szénhidrát anyagcsere. LINK