HELYZET A VILÁGBAN
Az elmúlt két hét adatait nézve továbbra is nagy ütemben terjed a koronavírus fertőzés. A fertőzöttek száma lassan közelíti az 50 milliót két hét alatt csaknem 3 millió fővel bővült az aktív fertőzöttek köre is, ott gyakorlatilag a 13 milliós határt lépjük át (#nincsjarvany ugye?). A napi új esetek száma a hét napos csúszóátlagban 409 ezerről 523 ezerre nőtt, és sikerült egy közel 609 ezer fős rekordot is felállítani. A halálozási adatokat nézve a 7 napos csúszóátlag 5,7 ezerről 7,3 ezerre nőtt (jócskán lepipálva a két héttel ezelőtti becslésemet – én azt hittem, megállunk valahol a 6k környékén) és sikerült itt is egy történelmi rekordot beállítani egy 9 ezer fő feletti értékkel. Ami talán jó hír, hogy a lezárt esetek halálozási rátája nagyon enyhén, de csökkenni látszik, most valahol 3,4-3,5% között van. Ami azért nagyon nem kevés, még mindig jóval magasabb, mint a spanyolnátha összesített halálozási mutatója (azt általában olyan 2,5% körül szokták számolni).
A nemzetközi adatokat nézve számos országban egészen súlyos járványügyi helyzet felé tartunk, az USA nekifutott a 3. hullámnak, amiben sikerült napi 100 ezer feletti új esetet produkálni és a napi halálozás is tart az ezres régió felé. Európában minden országban egyre szigorúbb korlátozásokat vezetnek be, kiterjesztik a tesztelést is – egyelőre nincs jelen annak, hogy a terjedés üteme érdemben fékezhető lenne, a tavaszi akciók meglehetősen korai szakaszban történtek és határozottak voltak, most azért sok helyen erősen maszatolás jellegű intézkedések vannak, ráadásul már csak kiterjedt járványnál kezdték őket bevezetni – így azért láthatóan nem az igazi. Bár a halálozási adatok lényegesen kedvezőbbek az első hulláménál, az esetszámok jóval magasabbak és az egészségügyi ellátórendszer terheltsége is csúcson van több államban.
HELYZET ITTHON
A hazai helyzetek sem éppen biztatóak – mondhatjuk, ha nagyon finoman szeretnék körülírni a katasztrofális szót. Gyakorlatilag minden markáns paraméterben kevesebb, mint két hét a duplázódási idő. Két hét alatt a regisztrált fertőzöttek száma 54 ezerről 94 ezerre nőtt, gyakorlatilag egy nem túl kiterjedt tesztelés mellett a magyar lakosság 1%-át elérte a fertőzés (a valós szám ennél azért jóval több lehet). Az aktív esetek száma 37 ezerről 74 ezerre emelkedett, a nagy világhelyzettel szemben nálunk az esetek közel 80%-a aktív státuszban van. Az új esetek hét napos csúszóátlaga pénteken 4.030 fő, ami 2,5-szeresére nőtt, nem kis részben az emelkedő tesztelési számnak, de ezzel együtt is a tesztpozitivitás 14,7%-ról 23,5%-ra emelkedett, ami még mindig azt jelzi, hogy borzalmasan „alultesztelt” a megbetegedés.
Nagyon jól mutatja a helyzet súlyosságát, hogy a kórházban kezeltek száma is 2,5-szeresére (5.489-főre), a lélegeztetett betegek száma pedig 2-szeresére (391 főre) emelkedett. Le sem merem írni, milyen számok jönnek így ki 2 hét múlva. A halálozásban épp nem dupláztunk, de átléptük a „lélektani határt” jelentő 100-as napi számot (na ez a #blackfriday nem a mosógépakció), és ez folytatódni is fog, a halálozási számok is a kéthetes duplázódás pályáján mozognak. A nagy világátlaggal szemben nálunk a lezárt eseteken belül 9-10% közötti a halálozási ráta, ennek azért számos oka lehet az alulteszteléstől az ellátórendszer megreccsenéséig.
Még néhány szót érdemes a hazai ellátórendszerre fordítani: a hivatalos kommunikáció szerint minden rendben, van elég kórházi ágy, lélegeztető és minden egyéb, ami kell a betegek ellátáshoz – maga a kánaán. Az orvosok szerint azonban messze nem így van, első sorban a szakemberhiány mondható kritikusnak, ez akár néhány héten belül kritikussá válhat.
…sajnos a hazai egészségügyi ellátás minősége különböző okokból, még a járvány nélkül is sokszor nem érte el vagy éppen meghaladta az elvárható minőséget. A koronavírus járvány jelen helyzetében sajnos már nem lehet biztosítani a minőségi egészségügyi ellátást. Más szóval, az ellátó rendszer már több helyen elérte a teljesítőképességének határát. Sőt egyre több helyen meghaladta és a katasztrófa helyzetre érvényes szabályok bevezetése lenne szükséges.
MOK Győr Moson Sopron Megyei Területi Szervezete, 2020.11.06
TÖBB BETEG – KEVESEBB ÁLDOZAT
Az adatokból egyértelműen látszik, hogy a fertőzöttek száma az első hullámban mértek többszöröse is lehet, ugyanakkor a halálos áldozatok száma kevesebbnek tűnik. Mi miatt lehet ez?
- Egyrészt ez a felfutás felkészültebben érte az országok egészségügyi ellátórendszerét. Azt azért nem mondhatjuk, hogy vártuk, de azért számítottunk rá (a hazai ellátórendszerek felkészültségét most azért ne bolygassuk).
- A terápiás eszköztár ennek megfelelően azért jelentősen javult. Többet (ha nem is mindent) tudunk a vírusról és működéséről, vannak már gyakorlatban kipróbált kezelési protokollok, nincs az a kétségbeesett kísérletezgetés, mint az első hullám idején.
- Feltételezhető (bár erre azért még nincsenek nagy elemzések), hogy a 2. hullám által érintett populáció demográfiailag jelentősen eltér az 1. hullámétól. A 1. hullám nálunk jelentős részben a betegeket és időseket érte el, a 2. hullám pedig a fiatalabb, egészségesebb csoportokban indult terjedésnek, bár aktuálisan elérte már a veszélyeztetett csoportokat is.
- Szerepe lehet a vírus-mutációknak is. Spanyolországban is megjelent egy fertőzőképesebb, de kevésbé halálos variáns, ami szépen terjedésnek indult (nyaralni kell, ugyebár) és elterjedt Európa több területén.
NYÁJIMMUNITÁS?
A nyájimmunitás témája a kezdetek óta egyik fontos témája a covid-19 járvánnyal kapcsolatos vitáknak. Anno több állam úgy gondolta, hogy a járvány szabadon engedése rövid időn belül magas átfertőzöttségi arányt fog eredményezni, ami a járvány gyors lecsengését eredményezi – pezsgő, buli, boldogság… aztán mégsem. Ez a rendszer akkor lett volna működőképes, ha a fertőzés tartós immunitást eredményez (nem ismétlődik a fertőzés a betegségen átesetteken, vagy csak nagyon enyhe lefutással) és maga a járvány nem jár elfogadhatatlan magas károkkal (pl. magas halálozással).
Az elmúlt időszakban szerzett tapasztalatok alapján alapvetően mindkét hipotézis erősen megkérdőjelezhető: egyrészt úgy tűnik, hogy a fertőzés átvészelése nem feltétlen ad tartós és erős immunitást, bár ennek időtartama és mértéke erősen vitatott. Vannak példák néhány hónap után újrafertőződő személyekről, akiknél akár súlyosabb lefutású megbetegedés alakul ki. Más kutatásokban meg akár fél éves távlatban is jelentős immunitást találnak. Másrészt a covid-19 járvány halálozási mutatói bőven felette vannak annak, amit a 21. században elfogadhatónak tartunk, arról nem is beszélve, hogy egyes országokban tényleg egészen brutális halálozási mutatók jöttek össze a járvány első hullámában. A lezárt esetekben globálisan még mindig 3,5%-ról beszélünk, ami rettenetesen magasnak mondható, az ez alatti adatok csak úgy jönnek ki, ha nagyon jelentős látenciával számolunk, ami egyelőre egy teljesen ismeretlen tényezőnek mondható, hiszen erre vonatkozóan nincsenek átfogó adataink. Összességében a nyájimmunitás “természetes” elérésére az esély kicsi, ráadásul elég magas árat kell érte fizetni.
A nyájimmunitás kialakításának a másik módja a védőoltások alkalmazása. Ennek nagy előnye, hogy irányítható, járulékos károkat tekintve pedig összehasonlíthatatlanul alacsonyabb kockázatot hordoz, mint a járvány lefutásával elért immunitás, ezt az eddig fejlesztett védőoltások alapján egyértelműen el lehet mondani. Az oltások mellett szól még egy komoly érv: nyájimmunitást „természetes” körülmények között nem lehet fenntartani. Minél rövidebb az immunitás vagy nő a fertőzésen át nem esettek aránya, annál hamarabb bukkan elő újra a járvány a maga összes kellemetlenségével. Egy jól megtervezett oltási program ezt meg tudja akadályozni. Szóval a koronavírus esetén is ez tűnik a járható útnak, addig azonban valahogy jó lenne nem elszabadulni hagyni a poklot.
A TITKOS MESTERTERV
Zsiday Viktor elemző felvázolt egy lehetséges forgatókönyvet, mi állhat a jelenlegi intézkedések, illetve azok hiánya mögött. Ezt erősen felkapta a sajtó, érdemes egy kicsit megkapargatni. Eszerint a hazai járványügyi stratégia a magas szintű átfertőzöttség okán fellépő nyájimmunitásra, illetve a tervezetten hamarosan elérhető orosz vakcinára épül. A koncepció a gazdaság legkisebb fokú korlátozásával jár, cserébe viszont nagy számú megbetegedéssel, az egészségügyi ellátórendszer csúcsterhelésével és ezzel együtt jelentős halálozás felvállalásával jár együtt.
Én azt gondolom, hogy a felvázolt elképzelés igencsak kockázatos, erősen bizonytalan alaptézisekre épül, amiben a tét több ezer ember élete. Mivel a terv alapvetően feltételezés, ezért ennek a kritikája is csak amolyan gondolatkísérlet jellegű.
Ha a lakosság kb. 30%-a megfertőződik, akkor ezek mellett a részleges korlátozások mellett a vírus lecseng. A vírus november-decemberben tetőzik, és január végére lecsengőbe kerülhet, elkezdődhet a gazdaság talpra állása, majd a tavasz és az oltás megoldja a többit. Nyár elejére minden a régi kerékvágásba kerülhet.
portfolio.hu
A 30%-os átfertőzöttségtől valószínűleg elég messze vagyunk, egyes becslések szerint akár 10% körül is lehet az átfertőzöttség, de mivel nincs rendes tesztelés, sem ellenanyag-vizsgálatok, ez egy nagyon bizonytalan feltételezés. Másrészt ez nem úgy működik, hogy 30%-nál a vírus fogja a kalapját és megáll, hanem a járvány terjedése lassul, majd megáll és pár hónapos kifutással csökkenni kezd. A jelenlegi modellek szerint január-februári tetőzést várhatunk, a trendek alapján nagyon valószínűtlen forgatókönyv a november-decemberit csúcspont. A járvány teljes lecsengése pedig akár július-augusztusi időszakra is tolódhat. Ez a modell csúcsidőben nézve egy időben akár negyed millió körüli aktív fertőzöttet, 15-20 ezer közötti kórházi ellátottat, ezer fő feletti intenzív ellátásban részesülő beteget jelen és mondjuk jövő nyárig 15 ezer halottat jelent (ami több, mint az éves magyar halálozás 10%-a).
Ebbe a képletbe jön be a védőoltás, ami elvileg a leghamarabb december végén-január elején jön be és ha az EU nagyon nem keményít be, akkor az oroszok lesznek a befutók. Ha feltételezzük, hogy az orosz vakcina működik és senkinek nem nő ki egy világító 3. kéz a homlokán tőle, még mindig több probléma felmerülhet:
- Nem lesz mindenki oltható, főként a nagyon idős, krónikus betegek esetében nem ártana óvatosnak lenni. Az ő védelmüket önmagában a vakcina nem oldja meg.
- Egy több millió oltásos program kivitelezése is több hétig tart – az oltási terv állítólag már létezik, de „természetesen” erről senkinek nem adnak ki információt, nehogy már megtudjon valamit az ember -, ami alatt a járvány ketyeg tovább. Kérdés, hogy az oltás mennyi idő alatt ad immunitást. Az oltások és a kiépülő immunitás akár 1-2 hónap egérutat ad a járványnak.
- Az oltásokkal a lecsengés valószínűleg felgyorsítható, de az igazi károkozást már nem fogja tudni megakadályozni, mire érdemben kifejti a hatását, a jelenlegi hullám csúcspontjánál vagy azon túl leszünk (főként, mert decemberben állítólag csak vakcina mintát kapunk az oroszoktól és a kínaiaktól is, az még piszok messze van a tényleges oltási terv végrehajtásától).
- Nagyjából jövő év elején bekukkant az influenza is, bár a maszkviselés és a többi védőintézkedés az influenzára nézve is védő hatású, de ha a covid ilyen terjedést produkál, akkor nem zárható ki egy komolyabb influenzajárvány, s ugye aktív influenzás beteg sem oltható, ráadásul mind a diagnosztikát, mind a terápiát bezavarja.
- Az egész elmélet 1 folyamatos hullám lefutására épül. Viszont ha nézzük az országos és globális adatokat, akkor általában több, egymásra ráfutó járványhullámot lehet látni. A nemzetközi járványügyi források is jelzik, hogy ezzel a jelenséggel kell számolni, vagyis a lecsengőfélben lévő hullám váratlanul újra felfutásnak indul. Még egyelőre nem tudjuk, hogy a védőoltás milyen szinten képes ezt blokkolni (ez ugyebár függ az átoltottságtól és az immunitás tartósságától).
Az biztos, hogy oltás nélkül nem megy, de hogy önmagában csak az oltásra (akár orosz, akár kínai, akár az EU által biztosított) építjük a stratégiát, egyéb korlátozások nélkül, az szinte borítékolhatóan sok ezer ember életébe kerülhet. Az, hogy ezzel a gazdaság megvédhető, szintén nehezen hihető, hiszen egy időben több százezer kezelt vagy karanténba kényszerített ember ugyanúgy megroggyantja a gazdaságot, mint egy komolyabb lezárás. Ne felejtsük el azt sem, hogy az új egészségügyi szolgálati törvény is bekavarhat, hiszen ha pár ezer orvos és egészségügyi szakdolgozó nem írja alá az új szerződését (és erre azért van esély), nem csak a covid ellátás, hanem a megmaradt egészségügyi rendszer is magába fog roskadni – és örüljünk, ha csak akkor, és nem az elkövetkező 2-3 hétben… És hát ennek a problémának a robbanása is szintén a tetőzés várható időszakára esik. Szép kilátások.
FORRÁSOK
- Worldometer Coronavirus. LINK
- Koronamonitor Átló. LINK
- Koronavírus: Zsiday Viktor bemondta, mi állhat Orbán Viktor bejelentése mögött. Portfolio. 2020.10.05. LINK
- Az Egyesült Államokban már a harmadik koronavírus-hullám indul. Index. 2020.11.05. LINK
- Emma B. Hodcroft, Moira Zuber, Sarah Nadeau, Iñaki Comas, Fernando González Candelas, SeqCOVID-SPAIN consortium, Tanja Stadler, Richard A. Neher. Emergence and spread of a SARS-CoV-2 variant through Europe in the summer of 2020. LINK
- A koronavírus második hulláma nem a végső. index. 2020.11.02. LINK
- Lakossági tájékoztatás, MOK Győr Moson Sopron Megyei Területi Szervezete. LINK
- Vészhelyzetben engedély nélküli oltóanyagot is forgalmazhatnak az uniós tagállamok. Népszava. 2020.11.06. LINK