HELYZET A VILÁGBAN
A kéthetes adatokat nézve nagyvilágban is rákapcsolt a Covid-19 járvány: a regisztrált fertőzöttek száma elérte a 42,5 milliót, ami nagyjából egy 5,5 milliós ugrást jelent. Az aktív esetek száma közel 2 millióval emelkedett, gyakorlatilag 10 milliósra nőt az aktív betegállomány, ez az összes eddigi regisztrált beteg 23%-a. Az új esetek száma ugyancsak megugrott, a 7 napos csúszóátlag két héttel ezelőtti 316 ezer fő/nap értékről 409 ezer fő/napra ugrott, eközben produkáltunk (pont október 23-án) olyan napot, amikor 490 ezer felett volt az új betegek száma. A halálozásokat tekintve szintén elindult az emelkedés, szeptember végén – október elején a 7 napos átlag becsúszott 5 ezer fő/nap alá, most ez már 5.700 fő/nap és jó eséllyel visszatér a rendszer a 6k feletti napi halálozáshoz. Ez alapján a 2020-as évet nagyjából 1,5-1,6 millió covid halottal fogjuk zárni.
HELYZET ITTHON
A hazai helyzetet lassan már a „bedurran” szó sem írja le, olyan ütemben terjed a fertőzés. Két hét alatt 1,5-szeresére nőtt a regisztrált és az aktív betegek száma is. A globális helyzettel szemben azonban nálunk a regisztrált betegek 69%-a az aktív.
Az új esetek számában a 7 napos átlag 941-ről 1.607-re nőtt. A napi rekordnál anno az 1.322-nél is sokan felszisszentek – nos, azóta megjelentek a kétezres napi belépők is. Ez utóbbihoz viszont kellett, hogy egy kicsit megtáltosodjon a tesztelési rendszer, a nagyjából 10k alatt megragadt tesztelési átlag október 22-én kilőtt – rántotta magával az új esetek számát is. Ettől függetlenül a pozitív tesztek aránya továbbra is emelkedik, csaknem 15%-nál járunk. A fentiek alapján tényleg az jön ki, hogy nemcsak hogy nem tartjuk kontroll alatt a járványt, de nagy eséllyel fogalmunk sincs a fertőzés tényleges kiterjedtségét illetően, maximum saccolni tudunk, hogy mennyivel rosszabba a helyzet, mint az a számokból látszik.
Nem meglepő módon elszálltak a kórházi adatok is, október 23-én 2.209 ember volt kórházban. Pont két hete értük el a tavaszi csúcsértéket, s arra lényegében egy bő ráduplázás jött. Szintén ez a helyzet a lélegeztetést igénylő betegek számával, ami elérte a 200 főt. Nyilván ezzel együtt megindult a halálozási görbe is, megszaladt, a legmagasabb mért napi érték két hét alatt megduplázódott, a 7 napos átlag 2,3-szorosára nőtt.
Összességében a hazai helyzet romlik, nem kicsit – nagyon. Érdemes ezt összevetni a tavasszal, amikor voltak érdemi ellenintézkedések: nagyjából most azt látjuk, hogy mi lett volna, ha nincsenek. Szerintem a két hullám összevetése a járványtani oktatás iskolapéldája lesz: mi történik akkor, ha vannak intézkedések – meg mi történik akkor, ha azok lényegében hiányoznak.
HÍREK A NAGYVILÁGBÓL
Előrejelzés
Az RTL híradó október 14-i értesülése szerint a kormányzati becslés november elejére 38-40 ezerre teszi a koronavírussal fertőzött aktív betegek számát – ennek pedig az ismert adatok alapján realitása van, sőt, könnyen túl is futhatunk ezen a szinten. Ami rosszabb hír, hogy a felvázolt járványgörbe alapján a közeljövőben messze nem beszélhetünk bármilyen tetőzésről. Mivel Magyarország elérte (kb. heti 70 ezer teszteléssel) a tesztkapacitásainak felső korlátját, ezért az aktuális aktív esetszámok már messze nem tükrözik a valós járványügyi folyamatokat.
Vércsoport és egyéb bonyodalmak
Még a járvány elején, tavasszal volt egy kínai hír arról, hogy a koronavírus lefutását befolyásolhatja a vércsoport, egy akkori viszonyok között komoly mintán lefuttatott elemzés azt mutatta, hogy a súlyos, illetve halálozással végződő esetek körében a lakossági eloszlástól jelentősen eltér a vércsoport-típusok megjelenése. Több ilyen analízis is arra mutat, hogy a 0 vércsoport bizonyos szempontból védelmet jelent, az A vércsoport pedig fokozottabb kockázatot.
Másik fontos tanulság, hogy a SARS-CoV-2 fertőzést nem lehet egyszerűen légúti fertőzésnek tekinteni, erre vonatkozóan egyre nagyobb halomba gyűlnek a bizonyítékok. A megbetegedés nem egyszerűen egy „durvább influenza”, hanem több szervrendszert károsító fertőzés, aminél egészséges emberekben is számolni kell tartós károsodásokkal.
Idősotthonok
Bár a tavaszihoz hasonló helyzet még nem alakult ki, az idősotthonokban is intenzív terjedésnek indult a koronavírus. Pontos adatok (természetesen) nem hozzáférhetők, de az utolsó híradás szerint két nagyobb otthonban alakult ki gócpont, de akár félszáz más intézményben is megjelentek kisebb számban fertőzöttek – ellátottak és dolgozók egyaránt.
És mit tesz erre az EMMI? Mit? Kiad egy utasítást, hogy a 200 főnél nagyobb létszámú otthonokban “biztosítani kell a lélegeztetés feltételeit”. Azok az intézmények, ahol a mindennapi feladatok ellátása is komoly kihívás a jelenlegi időszakban, még gondoskodjanak arról, hogy a megbetegedetteket helyben elkülönítsék, legyen hozzá lélegeztető (honnan?), megfelelő szakember (honnan?). (Nem is tudom, ezt miért nem a hülyeségek rovatba tettem)
Mi történik itthon?
Az Operatív Törzs rendszeres ülésein el nem tudom képzelni, mi történik, mert egyébként néhány Coelho szintű bölcsességen túl nem sok minden produktumot tudnak felmutatni. Amikor a tisztifőorvos azt nyilatkozza, hogy „a második hullám meredeken emelkedő szakasza figyelhető meg”, az lényegében azt jelenti, hogy „bedobtuk a gyeplőt a lovak közé, lesz, ami lesz”. A 2. hullám 2. hónapjában vagyunk, tavasszal ennyi idő alatt sikerült lényegében megfékezni a járványt és az emelkedő számokat csökkenőbe fordítani – erre egyelőre nemhogy remény sincs, de nyugodtan számoljunk azzal, hogy ez a helyzet meglehetősen sokat tud még romlani.
Hogy mindezt tesszük a GDP miatt, az részemről erősen megkérdőjelezhető. Egyrészt valahol azt gondolom, hogy a gazdaság van az emberért és nem fordítva – én sem szeretem magamat úgy tekinteni, mint egy nagy GDP gyártó automata, ami esetleg beáldozható, és a hozzátartozóimról sem gondolom, hogy csak azért, mert idősek és ezzel együtt az egészségük sem tökéletes, egyből leírhatókká válnak. Másrészt azt gondolom, hogy az elhúzódó, nagy tömegeket érintő járvány ugyanúgy meg fogja rongyolni a nemzetgazdaság teljesítményét, mert egy időben több tízezer aktív beteg ugyanúgy kiesést eredményez azzal, hogy esetleg a gyógykezelés költségeit is pluszban rá kell számolni a kiesésre.
Gondoljunk arra is, hogy tavasszal a mindennapi élethez szükséges ágazatok „tiszták” tudtak maradni – most jó esély van arra, hogy a munkavállalói állomány megbetegedése miatt leálljanak fontos közszolgáltatások is (tömegközlekedés, élelmiszer-ellátás, stb.). Ennek azért nemcsak a GDP látja kárát, hanem úgy általában a mindennapi életünk. És még mindig benne van a pakliban, hogy nem ússzuk meg teljes leállás nélkül, hiszen ha kellően kiterjedt járványszakasz jön, akkor bizony nem lesz más választásunk.
HÜLYESÉGEK
Szemezgetés az oltásellenesség érveiből
Egészséges vagyok. Miért is tenném?
Egyrészt ha egészséges is vagy, van annak kockázata, hogy a súlyos lefutású verzió alakuljon ki, akár halálos kimenettel. Másrészt a covid után lehetnek maradandó egészségkárosodások, a fertőzésen átesetteknél egészen magas arányban (egyes kutatások szerint akár 40% körül is) alakulnak ki keringési szövődmények, amik egy erősebb fizikai megterhelésnél eredményeznek rosszullétet. Harmadrészt, hogy védd a nem egészségeseket, mert ők elkaphatják tőled akkor is, ha a vírus rád nem jelent komolyabb veszélyt.
Nem értem miért is kellene beoltatni magam bármire is. Ahogy minden mást fertőzést, bacit, a covidot is pikk pakk leküzdi az immunrendszerem, hiszen erre termett.
Súlyos tévedés és megalapozatlan önáltatás. Egészséges immunrendszerrel sem vagy képes leküzdeni az ebolát, a szifiliszt, a pestist, a maláriát, a HIV vírust és még egy csomó más fertőzést. Egészséges gyermekekre is veszélyes a gyermekbénulás, a kanyaró és egy csomó más kórokozó.
Eü.dolgozó vagyok és sajnos szerintem benne lesz az alkalmassági feltételeiben az oltás, szóval munkahelyet kell váltanom?
Ha egészségügyi dolgozóként nem fogod fel, hogy rajtad keresztül sok beteghez juthat el a vírus és sokaknak halálát is okozhatja, akkor talán jobb lesz nélküled. Az egészségügyben egyébként is vannak bőven kötelező oltások, pl. a hepatitisre, és pár éve pedig titervizsgálat alapján voltak kanyaró elleni újraoltások is (miután több egészségügyi dolgozó kapta el a betegektől a kanyarót). Akkor miért is nem volt lázadás?
Én úgy tudom, hogy hosszú éveknek kell eltelni ahhoz, hogy embereknek biztonsággal be lehessen valamit adni.
Az oltás gyors kifejlesztése az egyik leggyakoribb ellenérv. Alapvetően a piacra vihető oltáshoz így is 1,5 év kell legjobb esetben is, mégpedig úgy, hogy nagyon koncentráltan a fejlesztésre mennek az erőforrások. A biztonság egyik tényezője az, hogy a fejlesztés mögött több évtizednyi fejlesztési tapasztalat áll, ráadásul a valahányszor adott szakaszban nem kívánt reakciót észleltek, azonnal megálltak és addig nem haladtak tovább, amíg azt nem tisztázták vagy oldották meg. Ez alapján azt gondolom, hogy ez az oltás nem lesz kockázatosabb, mint bármely más oltás, ami jelenleg elérhető. Én be fogom adatni, ha lesz rá lehetőségem.
Hány éves tapasztalat van a vakcinát javasolóknak? Évekre vissza tudják mutatni a statisztikát, hogy mennyit használ és mennyi a mellékhatás.
Finoman szólva is irrealitás egy vadonatúj oltásnál több éves tapasztalatot követelni. Többen írták, hogy talán 2-3 év múlva, mikorra már kiforrott lesz az oltás, majd beadatják. Ezzel az a baj, hogy a járvány most van, most kellene megfékezni. Ha egy sikeres gyors oltási programmal sikerülne a koronavírus ezen változatát lenullázni, 2-3 év múlva nem is sok értelme lesz felvenni az oltást.
A napokban valahol olvastam , hogy le permeteznek bennünket. Úgy kapjuk meg, hogy észre sem vesszük.
Ilyen vakcina még csak nem is létezik, de ha lenne, se sok értelme lenne. De látszik, hogy megvan a közös halmaza a chemtrail és antivaxxer hívőknek.
A szadai háziorvos hülyesége
Nagy intenzitással terjed a szadai Dr. Dobos Vadim 5 jó tanácsa, innen is szemezgetnék pár jó gondolatot (az oldalt azóta Szada település hivatalos honlapjáról eltávolították, de aki meg akarja keresni, biztos talán néhány példányt még belőle a neten).
Az ember Isten képmására lett teremtve, …ennek megfelelően az emberi szervezet isteni tökéletességgel működik… az immunrendszerünk is tökéletesen működik – orvosi segítség nélkül is, megvédi a szervezetünket a több ezer különböző vírustörzs ellen.
Ízlés kérdése, de szerintem az emberi szervezet igencsak messze van az isteni tökéletességtől, tele vagyunk hardver és szoftverhibákkal. Tény és való, hogy az immunrendszer tényleg fantasztikus módon védi a szervezetet (ha nem így lenne, nem élnénk – ez a szelekció), de az egyszerűen irreális kijelentés, hogy képes lenne mindenféle kórokozótól megvédeni a szervezetet – és ezt egy orvosnak tudnia kellene, különben nem olvastattak volna vele az egyetem több száz oldalas könyveket mikrobiológiából, járványtanból.
A félelem, az aggódás, a szorongás, a stressz – amely minden nap ránk zúdul a médiából, gyengíti az immunrendszerünket és védtelenné tesz a fertőző betegségekkel szemben.
Klasszikus járványtagadó toposz. Bizonyos szintű élettani alapja van, azt tudjuk, hogy a tartós, intenzív stressz okozta élettani változások befolyásolják az immunrendszer működését, de azért nem kellene a ló másik oldalára átesni. Az életünk tele van stresszorokkal, nem csak a média és még csak nem is a vírus az egyetlen és nem a legrosszabb ezek közül. Ilyenkor bizony felmerül a kérdés, hogy aki fél a póktól, kígyótól, nazgultól, az vajon fokozottabb veszélynek van-e kitéve, vagy csak a vírusoktól rettegés gyengíti az immunrendszert…?
honfitársunk Szent-Györgyi Albert, aki a C-vitamin felfedezéséért Nobel díjat kapott, minden áldott nap 8.000 mg C-vitamint szedett – 93 éves korában halt meg (nem C-vitamin túladagolásban J). Jómagam több mint 6 éve 3.000-4.000 mg C-vitamint szedek, amelyet ritka betegségeim alatt 6.000-8.000 mg-ra emelek.
Már az 1.000 mg/nap dózis is erősen megkérdőjelezhető, mert a dózis emelésével egyre rosszabbul hasznosul a C-vitamin és a vérszint sem emelkedik egy bizonyos szint fölé. A napi 6-8.000 mg C-vitamin egyszerűen drága pisit eredményez.
Fertőzések esetén a szokásos napi fenntartó 10.000 NE legalább dupláját kell bevenni – 20.000 NE naponta.
Ha valakinek súlyos D-vitamin hiánya van, akkor talán érdemes egy rövidebb időszakra (2-3 hétre) megtolni a bevitelt, de egyébként a napi 2.000 NE elegendő. A napi 10.000 NE feletti bevitel szükségtelen, de én már láttam még ennél is sokkal durvább (akár 100.000 NE feletti) számokat. A D-vitamin nem ürül a szervezetből, mérgezésig meg nem kell szedni. A rendezett D-vitamin szintnek tényleg lehet védőhatása és csökkenti a súlyos lefolyás esélyét, de önmagában ez nem jelent megoldást.
Az is elgondolkodtató, hogy egy mezei háziorvos honnan veszi magának a bátorságot, hogy a számára elvileg kötelező protokollt általános ajánlásként felülírva a maximálisan javasolt dózis 10-szeresét ajánlja minimumként.
FORRÁSOK
Worldometer Coronavirus. LINK
Koronamonitor Átló. LINK
Koronavírus: kiszivárgott egy kormányzati előrejelzés a magyar járványgörbére. Portfolio. 2020.10.14. LINK
ABO blood group predisposes to COVID-19 severity and cardiovascular diseases. Eur J Prev Cardiol. 2020 Sep;27(13):1436-1437. LINK
The effects of blood group types on the risk of COVID-19 infection and its clinical outcome. Turk J Med Sci. 2020 Jun 4;50(4):679-683. LINK
Wu Y, Feng Z, Li P, Yu Q. Relationship between ABO blood group distribution and clinical characteristics in patients with COVID-19. Clin Chim Acta. 2020 Oct; 509:220-223. LINK
270 emberből első körben 39-et teszteltek a barcsi idősotthonban. Fődi Kitti. 444. 2020.10.10. LINK
Ennyi idősotthonban jelent gondot a lélegeztetőgép. Mfor. Kormos. 2020.10.21. LINK