A KRUMPLI MEG A HÉJA…

Egészen vicces írás következik a burgonyáról, ami ezúttal is minden földi betegséget gyógyít, s nem mellesleg forradalmasítja a biokémiai ismereteinket.

A CSODÁLATOS BURGONYA

A héj nélkül főtt krumpli keményítőnek számít, mert anyagcserei végterméke sav. Ha azonban héjában főzzük, vagy sütjük az ásványok megmentésével lúgos végterméket kapunk. Ebben az esetben a krumpli nem a keményítők, hanem a zöldségek közé tartozik.

Erős kezdés, mert gyakorlatilag ebben az egy mondatban sikerült minden létező dolgot elrontani – kiemelkedő teljesítmény. Az írónak fogalma sincs arról, mi az a keményítő és mi történik vele a szervezetben, nem tudja, hogy mitől lesz valami lúgos vagy savas, az élelmiszerek besorolásával sincs tisztában és szerintem még burgonyát sem látott életében.

Nos, a keményítő szénhidrát, sok-sok glükóz molekula meghatározott szerkezetű összekapcsolódásával jön létre. A szervezet ezt lebontja, a végtermék víz és szén-dioxid. Ha a szén-dioxidot vízben oldom, akkor lesz belőle szénsav, de a szén-dioxidot serényen kilélegezzük és ezzel a problémát meg is oldjuk. A helyzet az, hogy pontosan ugyanez történik akkor is, ha héjában főzzük meg a krumplit – nem fog lúgos végtermék létrejönni a keményítőből. Sőt, a héj eltávolításától nem változik meg a szénhidrát-tartalma sem. A keményítő vs. zöldség meg arra utal, hogy valami angol nyelvű anyagot fordított-torzított a szerző, ott szokás proteinekről (ami leginkább a húsokat, belsőségeket fedi) és keményítőkről (magas szénhidrát-tartalmú zöldségek és gabonafélék) beszélni.

Az ásványi anyagok terén a héj eltávolításával van némi változás, a héj nélkül főtt krumpliból kicsivel több kálium oldódik ki, de ettől nem lesz semmi bajunk.

A héjában főtt burgonyában főzés után is megmarad a bélműködéshez szükséges ballaszt- és salakanyag és a C-vitamin nagy része. Télen a C-vitamin egy részét pótolhatjuk a burgonya rendszeres fogyasztásával is.

Most megint fogalmi káosszal indítunk. A ballasztanyag a gyakorlatban az emészthetetlen rostanyagokat jelenti, ez valóban a burgonya héját jelenti gyakorlatilag, mert a gumó többi részében gyakorlatilag nincs rostanyag. Ennek akkor lenne jelentősége, ha a krumpli háj is megennénk. De én úgy tudom, hogy a héjat fogyasztás előtt el szoktuk távolítani, mert különösebb élvezeti értéke nincs. A salakanyag már más kérdés, ebben a formában nem sok értelme van – lehet, hogy az ásványi anyagokra gondol, mert igen régi szövegekben még emlegetik ezeket hamu vagy igen ritkán salak néven.

A C-vitamin szempontjából nagy különbség nincs, itt fontosabb a hőkezelés intenzitása és időtartama. A burgonya esetében tényleg van némi alapja, hogy rendszeres fogyasztással hozzájárul a C-vitamin bevitelhez, de azért vannak ennél jobb forrásaink is.

Az egykori szegény ember a sütőben, kemencében sült vagy főtt krumplit frissen, sóval, kevés zsírral ette.

És akkor mi van? Ennek az információnak a “régen minden jobb volt” életérzés felidézésén túl semmi jelentősége nincs. Amúgy a héjában sült krumpli kis vajjal, sóval isteni finom.

Milyen gyógyító hatásai vannak még a burgonyának? A szárított gyümölcsök után a burgonya tartalmazza a legtöbb káliumot, mely a szívműködés segítője. Egy friss kutatás szerint a burgonya jó gyógymód lehet az irritábilis bél szindrómával járó székrekedés enyhítésére. A burgonya semlegesíti az antibiotikumok mellékhatását, védő hatást fejt ki a megnövekedett radioaktív sugárzás esetén. Megvédi a szervezetet a bekerült nitrátoktól, és nitritektől. A burgonyában levő B6-vitamin segít az agynak szerotonint előállítani, ezáltal segíti az agyműködést, csökkenti a szorongást.

Halmazati bűneset – de szálazzuk szét a dolgot. A burgonyának valóban magas a kálium-tartalma, de ott a mezőnyben elég sokan vannak – általában a zöldségek káliumban gazdag élelmiszerek. Az aszalmányok még inkább, mert kisebb a víztartalmuk, emiatt a tápanyagok feldúsulnak bennük. A kálium egyébként annyira segíti a szívműködést, hogy kálium-sókkal meg lehet ölni valakit – nyilván ezt krumplifogyasztással nem lehet elérni, mert a felesleget a vese egyszerűen kiüríti.

Sosem tudjuk meg, hogy melyik az a friss kutatás, ami szerint a burgonya jó az IBS-re. Az IBS étrendjében valóban fontos elem a burgonyának, mert alacsony a rosttartalma és nagyon jó arányban szívódik fel, de ettől még nem gyógyítja betegséget.

Az antibiotikumok mellékhatásainak a csillapításáról semmi info nincs. Itt megint csak az lehet, hogy ha az antibiotikum miatt bél-irritáció lép fel, akkor ott az étrendben van helye a burgonyának, mint kímélő élelmiszernek. De ez még nem oldja meg a problémát.

A radioaktív sugárzás elleni védelem erős vicc, illetve teljesen tisztázatlan, hogyan is védene meg bárkit a krumpli a nitritektől. A B6-tartalom sem annyira izmos (~0,3 mg/100g), hogy attól olyan rettenet sok szerotonin képződne az agyunkban, meg hát ez egy kicsit bonyolultabb annál. ha ez ilyen egyszerű lenne, ekkor minden nagyobb étkezésnél annak összetétele alapján kapnánk dührohamot, sírógörcsöt vagy vigyorognánk egész estig csak mert felborul az agyunk neurokémiai egyensúlya. Azért ennél kicsit okosabbra tervezték a hardvert.

AMIRŐL NEM VOLT SZÓ

A burgonya héjával van egy kisebb probléma: a héj alatti részen feldúsul a szolanin nevű, erősen mérgező anyag. Ennek mennyisége a folyamatos nemesítés miatt ma már nem túl magas, de az “öreg” vagy csírázó burgonyát illendő vastagon hámozni és utána alaposan megfőzni, illetve megsütni.

A krumpli és a héja….

Ha tetszett az írás, oszd meg másokkal is. Véleményedet, hozzászólásodat a Facebook oldalunkon várjuk! A honlapon található anyagok, információk egyike sem irányul betegség vagy betegségek diagnosztizálására, és nem helyettesítik az egészségügyi szakemberrel történő konzultációt.

Források

  • Potatoes, raw, skin. USDA FoodData central. LINK
  • Potatoes, flesh and skin, raw. USDA FoodData central. LINK