A superfood kifejezés egyesek szerint először 1915-ben jelent meg, mint “egy tápanyagokban dús élelmiszer, amiről úgy tartják, hogy különösen kedvező hatást gyakorol az egészségre és a jó közérzetre“. Igazából azóta sem született pontosabb, általánosan elfogadott meghatározás, így a továbbiakban ebből indulunk ki.
A superfood fogalom igazából az alternatív étrendek felvirágzásával jött divatba. A szó jelentése is némileg megváltozott: az egyszerű “tápanyagdús élelmiszer” helyett az általános egészségmegőrző, betegségkockázat-csökkentő irányba mozdult el, esetleg egyes kiemelkedő tápanyag-összetevő révén valamilyen konkrét betegség vonatkozásában megelőző vagy akár gyógyító hatása irányába. Ilyen módon az élelmiszerek vitamin, ásványi-anyag vagy egyéb biológiailag aktív szerves anyagainak vonatkozásában egy burjánzás indult el, egyre erősebb kijelentések hangzottak el egy-egy élelmiszer vagy termék feltételezett gyógyhatásairól.
Részben ez, részben más, élelmiszerek egészségügyi hatásaihoz kapcsolódó negatív jelenségek vezettek oda, hogy az Európai Unió az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló 1924/2006. számú EK rendelete 2007. július 1-től szabályozta azon táplálkozási és egészségügyi állítások használatát, melyek élelmiszerhez, termékhez kapcsolhatók. A superfood nem szerepel a nevesített egészségügyi állítások között, így általános egészségre vonatkozó állításként kezelendő, mivel egy általános, pozitív egészségügyi hatás képzetét kelti. Mint ilyen kijelentésnek, alkalmazásának szigorúan a vonatkozó tudományos ismereteken kell alapulnia, az egészségre gyakorolt hatás pedig csak az EK rendeletnek megfelelő módon tehető, ami elég szigorú kritériumok betartását követeli meg.
Ezzel az intézkedéssel a superfood a hivatalos élelmiszeripari és -kereskedelmi terminológiából ki is kopott, ritkán találkozhatunk az élelmiszerek címkézésén ezzel a szóval. Ugyanakkor a kevésbé hivatalos formákban és a médiában továbbra is jelen van, mi több, ez az egyik leggyakrabban elsütött jelző.
Mit kellene tudni egy superfoodnak?
Az első kritérium, hogy egy vagy több tápanyagot kiemelkedő mennyiségben kell tartalmaznia. Itt elsősorban nem a makrotápanyagokra, hanem ásványi anyagokra, vitaminokra és egyéb, nem vitamin jellegű anyagokra kell gondolni. Az ásványi anyagok és vitaminok esetében viszonylag egyszerű a helyzet, a hatályos szabályozás kimondja, hogy adott tápanyag jelentős mennyiségű akkor, ha a javasolt napi bevitel (RDA) legalább 15 %-át tartalmazza az élelmiszer minden egyes 100 grammja, 100 milliliterje vagy fogyasztási adagja. Sokkal nehezebb a helyzet a napi beviteli értékkel nem rendelkező anyagok esetében, márpedig a színanyagok, antioxidánsok és egyéb szerves összetevők esetében ilyenek nem kerülnek meghatározásra. Igazából ez utóbbiak esetében még az is kérdéses, hogy milyen mennyiségben és időtartamban kellene az adott élelmiszert fogyasztanunk ahhoz, hogy bizonyos egészségügyi hatások kimutathatók legyenek – ha egyáltalán léteznek ilyen hatások. E téren a tudományos evidenciák meglehetősen mozaikosak, hiszen olyan anyagokról beszélünk, amelyeknek ismert hiányállapota nincs, a többlet-bevitel hatásai meg meglehetősen speciális körülmények között mérhetők ki.
A pozitív hatások tekintetében elég széles a kínálat, a legtöbb esetben a vitaminok védő hatásának felerősítésével kapcsolatos kijelentésekkel találkozhatunk. Általános az immunerősítő, méregtelenítő hatás hangsúlyozása, illetve egyes civilizációs betegségek (különös tekintettel a szív-érrendszeri és daganatos megbetegedések) elleni védelem. De olvashatunk fogyasztó hatásról, cukorbetegség vagy csontritkulás elleni védelemről – alig találni olyan betegséget, amire nincs megfelelő csodahatást nyújtó superfood. Attól eltekintve, hogy ezen hatások egy része fiktív fogalom (pl. méregtelenítés), aggályosnak mondható az egészségre gyakorolt hatás megfogalmazása is.
Superfoodok
Alapvetően a superfood kifejezés akkor kerül elő, ha valami új, egzotikus trópusi növény kerül a piacra, ami irtó drága és normális ember önszántából nem adna ki érte egy vasat se. Ilyenkor rá kell menni az egészség-témára, s ez már eladhatóvá teszi a legbizarrabb és legdrágább dolgot is. De azért akadnak itthon is bőven superfood-jelöltek.
A bogyós gyümölcsök (áfonya, málna, kökény, stb.) az egyik legnépszerűbb superfood kategória, magas vitamin tartalmuk és antioxidáns színanyagaik miatt kerültek a kategóriába. Bár hazai viszonylatban a bogyós gyümölcsök relatív jól elérhetők, viszonylag ritkán szerepelnek az étrendben. Feldolgozott formában még csak előfordulnak, de az kérdéses, hogy feldolgozott formában egyáltalán érvényesül-e bármilyen superfood hatás. A gyümölcsök között alig találunk olyat, mely nem volt még superfood.
A leveles salátanövények mezőnye vegyes, szerepelnek közöttük őshonos és egzotikus vagy szokatlan növények is (búzafű, rukkola, gyermekláncfű vagy akár a porcsin). Alapvetően a superfood státuszt a túlbecsült vitamin és ásványi anyag tartalom miatt kapták, illetve gyakran találkozhatunk a klorofill feltételezett pozitív egészségügyi hatásáról szóló állításokkal – ez utóbbi egy tévedés eredménye, mely a hemoglobin hem részének és a klorofill kémiai alapszerkezetének a hasonlóságára épül. Néhány salátafélében találhatók önálló egészségügyi hatással bíró fitonutriensek, de ezek esetében a fogyasztással elérhető bevitel kiváltotta hatás kérdéses. Újabban láttam olyan írást, ahol a leveles zöldségek magas kalciumtartalmával jöttek elő – nos ez csak akkor mondható el, ha csak a szárazanyag-tartalmat nézem, viszont viszonylag ritkán eszünk ilyen növényi elemeket teljesen dehidrált formában.
A zöld tea az antioxidáns polifenolok miatt minősül superfoodnak. A zöld tea fogyasztását számos kutatásban vélték egészségvédő hatásúnak, kifejezetten a szív-érrendszeri megbetegedések és egyes daganatok megelőzéséhez társították, de a hatások jelentős részben közvetett bizonyítékokon alapulnak, kétséges, hogy más életviteli tényezők szerepét mennyiben sikerült kiküszöbölni a kutatásokban. Maradjunk annyiban, hogy kellemesen el lehet teázgatni, de azért teljes védelmet ne reméljünk.
Több forrás a hüvelyeseket is a superfood kategóriába sorolja, leginkább egyes vitaminok magas koncentrációja kapcsán, de a szója esetében a fitoösztrogén hatás és a lecitin is szóba kerül. Az olajos magvak szintén vitaminok, ásványi anyagok, illetve a magvak esszenciális zsírsav-tartalma miatt tekinthetők szuper-élelmiszernek.
A probiotikus tejtermékek a kevés állati eredetű superfood közé tartoznak, a megtiszteltetést a probiotikus baktérium- és gombatörzsek bevitelével érdemelte ki a termékcsalád. E tekintetben elég speciális a helyzetük, mert a superfood minősítés nem valamely tápanyag-összetevőhöz kapcsolódik, hanem a fermentációs feldolgozáshoz. A másik állati eredetű superfood a tojás, ami általánosan jól hasznosuló magas tápanyag-tartalma miatt került a csoportba. Egyes felsorolásokban még ide sorolják a lazacot, omega- 3 (EPA, DHA) tartalma miatt.
A fenti élelmiszer-csoportokon túl számos egyedi nevező is akad a versenyben: a fokhagyma, olivaolaj, chia mag, avokádó, édeburgonya, paradicsom, algafélék, gránátalma, homoktövis, különböző egzotikus gyümölcsök, a fűszernövények (pl. kurkuma), néhol a csokoládé (kakaóbab) vagy a kávé is. A superfood család tagjait nehéz is felsorolni, mert gyakorlatilag tényleg bármilyen élelmiszer lehet superfood, ha van olyan hasznosítható tápanyaga vagy tulajdonsága, amit kapcsolatba lehet hozni valamely betegség megelőzésével.
Haszonélvezők
Mivel a superfood fogalom inkább kereskedelmi, mintsem táplálkozástudományi kategória, nem meglepő, ha a jelenség köré jelentős termékkínálat szerveződött. A termékkínálatnak csak egy része a közvetlenül megvásárolható élelmiszer kínálat – bár a spenótot nem fogják superfood címszó alatt árulni a zöldségesnél, az egzotikus alapanyagok, illetve az ezekből készült élelmiszerek esetében már ennek jóval nagyobb a valószínűsége. Ezen a téren nagyon komoly marketing értékkel bír, hogy ha egy egzotikus növényt superfood címszó alatt hoznak be a piacra – ez ugyanis garantálja a keresletet és a nyereséget. Ha adott növényt valamely divatdiéta felkarolja, az további kereslet és ezáltal bevétel-növekedést eredményezhet. Jó dolog az árukapcsolás, nem?
Minden esetre a koncepció működik, 2014-ben a brit lakosság 61%-a vásárolt meg élelmiszereket csak azért, mert superfood. Ha még mellécsapunk pár olyan tudományos(nak hangzó) kifejezést, hogy antioxidáns, immunerősítés, méregtelenítés, stb. akkor a hatás abszolút garantált.
Megjelentek a superfood alapú étrend-kiegészítők is, ezekből a kínálat már ezres nagyságrendben számolható. A növényi alapanyagból készült porok, kapszulák, ivólevek, teák, egyéb kivonatok kínálata folyamatosan bővülő piacot jelent. A termékeken ennek megfelelően a superfood-hatás jegyében hosszú leírások olvashatók a pozitív hatásokról. A gond ezzel csak az, hogy ha szigorúan nézzük, itt sincs semmi tudományos igazoló adat arra nézve, hogy adott termék előírás szerinti adagokban történő fogyasztása mérhető pozitív hatással bír az egészségre, akár preventív, akár más vonatkozásait nézve. Itt a legtöbb esetben az érvényesül, hogy az adott összetevő vélt vagy olykor valós hatását kiterjesztik a termékre, függetlenül attól, hogy a beviteli forma és a bevitt mennyiség és a fogyasztás időtartama alapján van-e reális esély a várt hatásra.
Tanulság
A superfood fogalom elsősorban kereskedelmi kötődésű, táplálkozási értelemben nem igazán meghatározható kifejezés. Használatának nincs egységes gyakorlata, lényegében bármilyen élelmiszer superfood lehet, ha tápanyagtartalma alapján összegyűjtünk néhány erős, egészségre vonatkozó állítást. Hogy a superfood fogyasztás ténylegesen hozzátesz-e az egészséghez, az a mai napig nem igazolt, a hatás kiváltásához minden esetben folyamatos és meghatározott mennyiségű fogyasztásra lenne szükség, emellett átfogó kutatások kellenének a hatás alátámasztásához. Ennek ellenére a superfood ma is gyakori hívószó élelmiszerek, étrend-kiegészítők marketing kampányában.
Ha végignézzük a kínálatot, gyakorlatilag a változatos vegyes étrend kellő mennyiségű superfood elemet tartalmaz, így megnyugtathatjuk magunkat, nem kell méregdrága készítményeket vásárolni és fogyasztanunk élethosszig.
Források:
- Az Európai Parlament és a Tanács 1924/2006/EK rendelete az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról.
- Nutrition and health claims Guidance to compliance with Regulation (EC) 1924/2006 on nutrition and health claims made on foods. Version 2, November. Department of Health. UK. 2011
- 16 Superfoods That Are Worthy of the Title. Healthline.com
- Magyarországi „Superfood” térkép. Felelős Gasztrohős.LINK
- The truth about superfoods. The Guardian. 2016.08.29. LINK