HELYZET A VILÁGBAN
A világ helyzetét tekintve még mindig a koronavírus járvány „felszálló ágában” vagyunk, két hét alatt 8 milliót is meghaladó új esetet regisztráltak, közben átléptük az 50 milliós mérföldkövet – jó, hogy szinte minden hétre jut valami jelentős esemény. Az aktív betegek létszáma 16 millió fölé ért és az aktív betegek egyre nagyobb arányt tesznek ki az összes regisztrált fertőzöttből (26% -> 28%). Az új esetszámok nagyjából 12%-kal ugrottak meg (napi 523 ezerről 587 ezerre), és a napi csúcsérték is elérte a 660 ezret. A halálozás napi értéke már októbertől erős ütemben emelkedik, de most egészen nagyot ugrott, a 7 napos csúszóátlag már közel 9,5 ezer fő naponta, és itt is történelmi mérföldkő volt a napi 10 ezres szám átlépése, de volt már olyan nap is, ami a 11 ezer fős értéket ostromolta. Ezzel együtt a lezárt eseteken belül a halálozás aránya nagyon lassan, de továbbra is lefelé kúszik, most épp 3,3% körüli.
HELYZET ITTHON
A hazai helyzet az elmúlt két hétben érdekessé vált – valami van, de hogy az micsoda és hova tart, azt elég nehéz megmondani. Az biztos, hogy az összes beteg száma 75%-kal, az aktív betegek száma majdnem 70%-kal emelkedett két hét alatt, de összességében az aktív betegek aránya az összes betegen belül némi csökkenést mutat. Az új esetek számát jelző, meredek egyenesben emelkedő trendvonal november 10. után megtört, bár vannak új rekordok (6.495 beteg/nap) és a 7 napos átlag is éppen 5 ezer beteg/nap alatt mozog (4.953 fő/nap értéken tetőzött 19-én), azért a meredeken felívelő trendet ez megszakította. Hasonlóan megtört a tesztpozitvitási ráta emelkedése, ott a napi csúcs 31,7%-volt (a 7 napos átlag pedig 25,8%), onnan indult lefelé a görbe és az elmúlt napokban a 20% körüli értéknél vert tanyát. Kérdés, hogy mi lesz a folytatás?
A kórházban kezeltek száma is tetőzött, nagyjából 7.500 fő körüli értéken. Kérdés itt is, hogy ez most tényleg egy stabilizálódás vagy inkább az, hogy a kapacitások telítődésével a betegeket abban a pillanatban hazaküldik, amint nincs szükség kórházi szintű ellátásra (a gyógyulást meg befejezi otthon). A lélegeztettek száma elérte a 600 főt, ami másfélszerese a két héttel ezelőttinek.
A halálozási értékek november elejétől a napi 100 fő körül stabilizálódtak, bár épp a mai napon volt épp egy 121 fős kiugrás. Ha le is cseng a járvány meredek felfutása, a halálozás terén még jó ideig nem lesz érdemi csökkenés. Itt érdemes megemlékezni arról, hogy a coviddal összefüggő halálozás most már markánsan meglátszik a hazai halálozási görbéken, a 36-38. héten szépen kikúszott az 5 éves átlag alól és maga mögé utasította a magasabb halálozású éveket, aktuálisan pedig elég markánsan őrzi vezető helyét. Az élmúlt időszakban szokás volt büszkén lobogtatni az előző évek halálozási adatait (lám, itt nincs járvány, hiszen kevesebben haltak meg, mint tavaly) – remélem most ezek az emberek ugyanilyen vehemenciával beismerik, hogy most már baj van. Tudom, hogy most az a divat, hogy előhúzzák MC anyó mondatát, hogy “covid halálozás az, amikor bármiben meghal valaki de van pozitív tesztje” – na de itt a nyers összesített halálozásról van szó, szóval ha titokban nem pusztít valami egyéb rejtélyes kór, akkor csak valami kapcsolatnak kell lenni a koronavírussal.
HÜLYESÉGEK
Melyik oltás legyen?
Néhány év múlva a koronavírus elleni oltás kormányzati kommunikációt az arra méltó helyen valószínűleg úgy fogják tanítani, mint a kommunikációs katasztrófák egyik nagyszerű példáját. A helyzet az, hogy a vakcina bevetésének közeledtével egyébként is felerősödnek a nyílt és burkolt (“nem vagyok oltásellenes, de…”) oltásellenes megnyilvánulások. A kormányzat orosz és kínai oltásokat beharangozó megnyilvánulásai pedig tovább fokozták ezt a hangulatot, illetve osztották a kommunikációs teret azzal, hogy az oltások kérdését politikai közbeszéd tárgyává tették és próbáltak belőle valami idióta versenyhelyzetet (“bibibiii az én vakcinám 94%-ban hatásos, a tiéd meg csak 90%-os”) kreálva sikertörténetet fabrikálni.
Ezzel kapcsolatban meg is jelent egy felmérés is, hogy a magyar lakosság jelentős hányada (korcsoporttól függően 40-53% között) bizony elutasítja a jelenlegi járványhelyzet kezelésében meghatározó oltást, az egyértelműen oltáspártiak aránya alig 17%. A felmérésből kiderült, hogy az orosz és kínai vakcinák elutasítottsága egészen magas – az cikk alatt kibontakozó vitában ezt sokan a kormányzattal szembeni bizalmatlanságnak tudják be, én azt gondolom, hogy joggal. Minden esetre nagyon remélem, hogy amikor elérhető lesz az oltás, ennél pozitívabb hozzáállást láthatunk a gyakorlatban.
Már a gyerekek is megfulladnak a maszktól
Újabb süketelés-halmozó oldal bukkant fel a héten „Felelős szülők és emberek közössége” néven, akiknek a fő támadási pontja a gyermekek maszkviselése elleni kifogás. A „felelősség” szó ne tévesszen meg senki, ez egy keményvonalas maszkellenes csoportosulás, akik a búvárszivattyúhoz hasonlóan mindent felszívnak a net sűrejéből, hogy álláspontjukat alátámasszák. Az ő oldalukon jelent meg Dr. Margareta Griesz-Brisson neurológus írása, ami egyébként angolul és németül is veszett módon terjed (egy október 3-i, oltásellenes természetgyógyász posztból indult el), nem mellesleg nagyon komoly csúsztatásokat tartalmaz:
Kilélegzett levegőnk újbóli belélegzésének eredménye kétségkívül oxigénhiány.
Ha hosszú percekig csak és kizárólag saját kilélegzett levegőjét lélegzi be újra, akkor is fokozatosan alakul ki az oxigénhiány, a nagyobb problémát inkább a szén-dioxid felhalmozódása okozza. Ehhez is az kell, hogy a környezeti levegő egyáltalán ne keveredjen, ez nyilván nem teljesül a maszknál, hiszen ott a legtöbb esetben a levegő ki és beáramlását maximum lassítja a maszk, de nem akadályozza. Ráadásul a legtöbb használt orvosi vagy textilmaszk esetében nem tökéletesen illeszkednek az arcfelületre, így a légkeveredés ott is folyamatos, a maszk lényege nem a teljes légzárlat, hanem a nagy sebességgel távozó, cseppfertőzéshez szükséges részecskék megfogása. Egyébként több helyen demonstrálták már: több órányi maszkviselés mellett sem csökken a vér oxigén-telítettsége (szaturációja), ez viszont azt jelenti, hogy az agyba mindig jut elég oxigén. Emelt fizikai aktivitás esetén fordulhat csak elő, hogy a maszk már érdemi akadályt jelent a légzésben.
Másik súlyos probléma, hogy az agy idegsejtjei nem képesek regenerálódni. Tehát abban az esetben, ha leveszi az ember az arcmaszkot és ismét szabadon oxigénhez jut, az elveszett idegsejtek már nem fognak regenerálódni. Ami elment, az eltűnt.
Alapvetően az elpusztult idegsejtek tényleg nem pótlódnak, de a funkciókban nem csak az idegsejtek számának, hanem a kiépült hálózatnak van jelentősége. Már pedig a regeneráció a hálózat szintjén hatékonyan meg tud történni, ezért van, hogy a stroke esetén az elhalt idegszövet funkcióit átveszi más terület és a funkciók újratanulhatók (nyilván ez sok mindentől függ, de az alapjelenség adott).
Gyermekek és serdülők számára a maszkok használata abszolút tilos! Ők rendkívül aktív és adaptív immunrendszerrel rendelkeznek. Az agyuk is hihetetlenül aktív, mivel annyi mindent kell megtanulnia. A gyermek agya, a fiatalok agya tehát szomjazik az oxigénre.
Maszkhasználatot a gyerekeknél nem azért preferálják, mert a koronavírus rájuk veszélyes lenne, hanem mert tünetmentesen képesek a vírust hordozni és terjeszteni. És mint azt írtuk, az oxigén szükséglet kielégítését a gyerekek esetében sem korlátozza a maszk.
Amikor tíz év múlva a demencia ugrásszerűen növekszik, és a fiatalabb generációk nem tudják elérni az eredetileg előttük álló lehetőségeket, akkor már nem segít, ha azt mondják, hogy “nem volt szükségünk a maszkokra”.
Egy évtizedek múlva bekövetkező demencia járványt a maszkviselére visszavezetni nem csak szakmailag megalapozatlan hanem emberileg is aljasság. Jelenleg is terjedőben van az időskori demencia, teljesen tiszta progresszió, hogy 20-30 év múlva még többeket érint majd – ennek oka egyébként egyszerű: az időskorú lakosság száma és aránya is növekszik, márpedig a demencia legfontosabb kockázati tényezője az életkor maga. Az a gyerek, aki most maszkot hord, majd legrosszabb estben is 50 év múlva lesz kockázati csoportban, ha 20-30 év múlva megugrik a demencia, az biztos, hogy nem a maszkviselés miatt lesz.
Légszennyezés és a covid
Jó példa a tudományos tények megcsúszására az a hír, amit a napokban találtam a 444 oldalán:
A magyarországi koronavírusos halálesetek negyede a légszennyezettségre vezethető vissza
Ez elég rémisztően, de egyben messzemenően irreálisan hangzik. A cikk egyébként a Greenpeace oldalára hivatkozik, aminek egyébként jó szokása világvége hangulatot generálni – a fenti blődséget is épp a saját cikkük címében követték el, de a cikkben a következőt nyilatkozta Simon Gergely:
A szennyezett levegő Magyarországon 25 százalékkal növelheti a koronavírus miatti halálozás kockázatát .
Na most ez nagyon-nagyon nem ugyanaz. A légszennyezés egészségkárosító hatása nem kérdés és akár a tartós behatás utáni covid fertőzés kimenetelét is ronthatja, de ez messze nem ugyanaz a helyzet, amikor a covid halálozások negyedét egyből a légszennyezettségre fogjuk. Nem mellesleg ez is volt az alapul vett kutatás konklúziója, hogy a légszennyezés fontos kofaktor (mondjuk úgy: együttható kóroki tényező), amely növeli a COVID-19 okozta halálozás kockázatát. További apró probléma, hogy ez a kutatás egyelőre még az ok-okozati összefüggések feltárására nem alkalmas, hiába magasabb a halálozás a magasabb légszennyezettségű területeken, azt is nézni kellene, hogy más, halálozást befolyásoló tényezőkben van-e eltérés, és ha igen, mekkora – az eredeti cikk javára el kell mondanom, hogy a szövegben jelezték ezt a problémát, csak ez már nem ment át a bulvárosítás során.
Ha tetszett az írás oszd meg másokkal is. Véleményedet, hozzászólásodat a Facebook oldalunkon várjuk! A honlapon található anyagok, információk egyike sem irányul betegség vagy betegségek diagnosztizálására, és nem helyettesítik az egészségügyi szakemberrel történő konzultációt.
FORRÁSOK
- Worldometer Coronavirus. LINK
- Koronamonitor Átló. LINK
- Már októberben elkezdett nőni a halálozások száma a korábbi évekhez képest. Átlátszó. 2020. november 19. LINK
- A magyarországi koronavírusos halálesetek negyede a légszennyezettségre vezethető vissza. 444. 2020.november 18. LINK
- A magyarok nem kérnek a koronavírus elleni védőoltásból. Euronnews. 2020. november 18. LINK
- A tudomány egyértelmű: a légszennyezés súlyosbítja a koronavírust – akár a halálesetek 25%-áért is felelős lehet. Greenpeace. LINK
- Andrea Pozzer, Francesca Dominici, Andy Haines, Christian Witt, Thomas Münzel, Jos Lelieveld, Regional and global contributions of air pollution to risk of death from COVID-19, Cardiovascular Research, , cvaa288, LINK