Nézzük, hogyan alakultak a dolgok a koronavírus járvány dolgaiban a nagyvilágban és nálunk február végétől március végéig.
HELYZET A VILÁGBAN
Január elején volt az eddig legnagyobb napi esetszám, január 8-án egy 854 ezres számmal, a 7 napos átlag január 11-én tetőzött 746 ezerrel. Onnan egy erősen reménykeltő időszak jött, mert egészen február 21-ig csépen lejött a fertőzése száma egészen 346 ezer fő/nap értékig. Onnan viszont megint egy emelkedő szakasz következik mára megint átléptünk a napi fél milliós határt – az emelkedő trend mögött jelentős részben Brazília áll, ami egymagában hozza most a napi új esetek 15%-át. Az új esetekben az EU tagállamok kb. 30%-os arányban vannak jelen (az európai országok együttesen kb. 38%), bár a közép-európai országokban most komoly emelkedés van, a kis lakosságszám miatt ez kevésbé rángatja a statisztikákat.
A halálozásban nagyjából egy-két hetes csúszással követi az esetszámok változását a trend. Ott január 28-án volt egy csúcspont, ami után kb. március 11-én volt egy mélypont, ahonnan újra lassú emelkedésnek indult az elhunytak száma.
Az oltás hatása erősen látszik azokban az országokban, ahol beindultak a dolgok rendesen. Az USA esetében az új esetek száma kb. az ötödére esett vissza, 5 hónapja nem voltak ilyen alacsony esetszámok, a halálozási adatok is erős ütemben javulnak. Hasonló mértékű javulás látható a szintén erősen oltó Egyesült Királyságban. Izraelben 2 hónap alatt a tizedére (!) esett vissza az új esetek száma, nagyon erősen csökkent a halálozás is. Még egyébként a kínai vakcinára alapozó Emirátusokban is komoly visszaesés van az esetszámokban és a halálozásban. Ezt érdemes azoknak is megmutatni, akik szerint az oltások miatt emelkednek az esetszámok (na jó, őket úgysem lehet meggyőzni…). Ha jó az oltási program, akkor az bizony látszik a fertőzések számán.
HELYZET ITTHON
Február végén némileg hitetlenkedtem a 3. hullámban, mert egy lendületbe kerülő oltási program meg minden egyéb sikerjelentés mellett nem tűnt valószínűnek. de tévedni emberi dolog, megmondta a sün is… Úgy tűnik, hogy nem homok, hanem kisebb földcsuszamlás került a fogaskerekek közé, a hazai adatok egyszerűen annyira katasztrofálisak, hogy az már világszám. Konkrétan minden létező, 2. hullámban felállított szomorú „rekordot” nagyon csúnyán megdöntött az elmúlt néhány hét. A 2. hullámos kórházi csúcsterhelés 8045 beteg volt, ebből 674 lélegeztetett – március 26-ra eljutottunk a 11 873 kórházban ápolt és 1 463 lélegeztetett betegig. A helyzet az, hogy minden intézkedés (illetve intézkedésnek látszó műsorszám) ellenére még nem látszik ennek a hullámnak vége, csak 3 megye van, ahol lassulni látszik a betegszám növekedése, a többi megyében eltérő mértékben, de még gyorsult is a járvány terjedése – leginkább Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun, Békés és Veszprém megyében romlik a helyzet.
Ami egészen tragikus, az a halálozás megszaladása. Amíg jók voltak az adatok, addig persze a “védekezés sikerét emberéletekben mértük” (volt ez még tavaly szeptemberben). Azóta minden másban, mert épp emberéletekben nézve rettenet rosszul állunk – jelenleg az 1 millió lakosra eső halálozásokban 2 022-nél vagyunk, aminél már csak a cseh adat a rosszabb (2 391) – és ahogy a dolgok állnak, szerintem néhány napon belül befogjuk őket). És úgy is elég durva nézni, hogy a teljes koronavírus járvány halálozásnak a negyedét lényegében egy hónap alatt hoztuk össze.
Most már egyébként teljesen jól láthatók a 2020-as év halálozási adatai, akik szerint ez egy erősebb influenza volt és nem is volt jelentős halálozás, azok nagyon komolyan tévedtek (vagy pedig szándékosan hazudnak). 2001-2019 között a nyers halálozási szám évente átlagosan 126,3 ezer és 135,8 ezer között változott, átlagosan évi 130,8 ezer volt, a 2017-2019-es évek átlaga 130,7 ezer. Nos, ehhez képest 2020 egész évet nézve 140 900 esetet regisztráltak, ez 8% többlet a nyers adatokban. A különbség egy Heves vagy Kapuvár méretű város teljes lakossága – ezek már járásszékhely méretű települések.
Év végéig 9 537 koronavírusos halálesetet regisztráltak, gyakorlatilag ez tisztán halálozási többletként jelenik meg. Sőt, igazából vannak még olyan halálozások, aminek nem tudjuk a pontos okát, mert 2020-ban nem volt említésre méltó influenza járvány (ez 2-5 ezer halálesetet kivon a rendszerből) és csökkent több más halálozási szám is, pl. a közlekedési baleset eredetű halálozás. Szóval a többletet a koronavírus még csak le sem fedi. Mivel a lakosság száma változik, valamivel pontosabb képet nyújt az ezer lakosra vetített halálozás, ez 12,8-13,5 között változott (átlagosan 13,1 volt; 2017-2019 között 13,4). 2020-ban 14,5 halálozás jutott ezer lakosra. És ismételten kell hangsúlyozni, hogy az influenza eredetű halálozás úgy annyi, amennyi, hogy a magyar lakosság nem igazán erőlködik a védekezéssel: az oltásnak sincs túl nagy sikere (2019-ben kimaradt egy csomó) és simán jönnek-mennek az emberek betegen is. A koronavírus halálozás azért is rémisztő, mert ez védekezési intézkedések mellett következett be.
Az “influenza hipotézist egyébként teljesen jól cáfolják azok a kutatások, amik összevetik a halálozási adatokat. Bár gyerekeknél az influenza és a koronavírus megbetegedés halálozási aránya nagyon alacsony és alig különbözik, 30 éves korban a különbség ötszörös, ötven év felett meg már több, mint hússzoros – és azt tudjuk, hogy most pont ezt a generációt kapta telibe a járvány. Az adatok még nem tartalmazzák az új mutánsok információit, szóval lehet még rosszabb is, ugyanis azok láthatóan harciasabbak az eredeti vuhani verzióhoz képest.
A 3. HULLÁM TANULSÁGAI
Mivel a kormányzati oldalról érdemi információ nem nagyon érkezik, komoly elemző eszmefuttatások zajlanak a napi sajtóban, hogy miként is sikerült eme világraszóló hasraesést produkálnunk. Az időseket mostanra már jobban tudjuk védeni, a szociális szakosított intézmények is viszonylag jól oltottak és nagy erővel oltjuk a 65 év felettieket. Ez, és az a tény, hogy a jelenleg terjedő variáns a fiatalokra nézve sokkal veszélyesebb, nagy csapás jelent a 30-60 közötti generációknak. A 3. hullámban nemcsak egyre fiatalabbak a kórházba kerülő betegek, hanem súlyosabbak a tünetek is. Gyűjtöttem néhány lehetséges okot a napokban napvilágot látott infók alapján.
- A tömegesen rejtve maradó fertőzések. Annyira ráállt az ország egy oltás-fetisizmusra, hogy közben a tesztelések háttérbe szorultak, a kiterjedt általános és célzott tesztelések hiánya meglátszik a mostani fertőzöttségi adatokon. A hírek szerint tömeges a tesztelés. Szlovákiában jó stratégiának bizonyult, ezzel a járvány végéig nem igazán lenne szabad leállni, főleg, ha az oltási program nem halad úgy, ahogy azt eltervezték.
- A lakosság általános egészségügyi állapota. A robbanásszerű terjedést ugyan nem magyarázza, de része van a kimenetelben a magyar lakosság egészségi állapotának. Sokan írták, hogy milyen jó lett volna az elmúlt egy évben valamilyen módon motiválni a lakosságot abban, hogy éljen egészségesebben és csökkentse a megbetegedés kockázatát. Ezzel kapcsolatban nekem vannak kételyeim, részben, hogy a lakosságot érdemben ezzel lehetett volna motiválni másrészt, hogy ez érdemben befolyásolta volna a járvány lefutását. De az biztos, hogy nem ártott volna, mert sok-sok más területen lett volna haszna.
- Kaotikus korlátozó intézkedések. Én azt gondolom, hogy még mindig a 2020 tavaszi kemény fellépés lett volna célravezető, ha rögtön ősszel meglépjük. Az elhúzódó járványhullám egészségügyi és gazdasági kockázatokat is hoz magával, igazából a félig lezárt helyzet senkinek sem jó, ráadásul a 2. és 3. hullám együttesen 8-9 hónapos kínlódásba fordult át. Az intézkedések teljesen kaotikusak, a MOK már „önjáróan” kért további szigorításokat, a március 26-án bejelentett intézkedések viszont igazából erős tinglitangli jellegűek.
- Az ellátórendszer hiányosságai. A magyar egészségügy eddig sem a rettenet jó működéséről volt híres, alapjáraton is ember- és forráshiányos volt. Erre jött rá az a mérhetetlenül buta lépés, hogy egy járványidőszak kellő közepére tegyenek egy egészségügyi ellátórendszeri reformot – az biztos, hogy nem tett jót az ellátórendszernek. 2019 végén 42 ezer aktív (meg 27 ezer krónikus) ágy volt az ellátórendszerben – ebből 880 volt infektológiai, nagyjából 1900 pulmonológiai és kb. 1100 az intenzív ellátásra. Most erre a rendszerre van 11 ezer koronavírusos ráterhelve, és a koronavírusos betegek ellátása nem feltétlen kompatibilis minden kórházi osztály működésével (gondoljunk arra, hogy nem minden betegágy mellett van oxigén bekötés).
- Orvoshoz fordulás nehézségei. A magyar emberek jelentő része eleve nem szeret orvoshoz rohangálni – inkább “kifekszi” a betegségeket. Ez részben egy sajátos hazai egészségkultúra (illetve annak hiánya) következménye, de a koronavírus esetén pl. a táppénz okozta jövedelem-kiesés is masszívan benne van a képben. Nem utolsó sorban az orvos elérése is gond, legtöbb helyen nagyon erős kitartás kell a telefonos eléréshez – ráadásul, ha a tünetek koronavírusos fertőzésre utalnak, egyből nehezebbé válnak a dolgok. Így aztán elég sokan meglehetősen későn jutnak el orvoshoz, amikor már az állapotuk súlyosabb.
- Rosszul pozicionált oltási program. Ha megnézzük a közölt számadatokat, akkor a 1,5 millió feletti oltottak és a legalább még ennyi fertőzésen átesett személy (akik nagyjából 60-70%-ban védettek lehetnek) mellett a jelenlegi robbanásszerű terjedés szinte megmagyarázhatatlan. Alapvetően a hazai oltási terv (már ha lehet a kapkodva ide-oda ugráló oltási rendszert annak nevezni) valahol rosszul pozicionálta magát. Az egészségügy priorizálása rendben, a szociális szektor viszont már csak félig lett oltva, ezek után viszont a magasabb aktivitású, terjesztésben nagy szerepet játszó csoportokat kellett volna oltani (mondjuk a focisták, bírók helyett). Szervezési problémák miatt a tervezett oltások töredéke valósul meg, az már kész vicc, hogy ha összevetjük a bejelentett oltási intenzitást a megvalósulóval. Ha a valóságot nézzük, akkor az első oltásnál a napi 40-50 ezer közötti szám a reális, a második oltáshoz jutásban egyelőre a 10 és 20 ezer közötti. Ezzel a tempóval nagyjából április második felében lesz elérhető a 2,5 milliós célérték – de továbbra is hangsúlyoznám, hogy itt a mennyiség mellett lennének fontos minőségi kérdések, pl. hogy a terjesztésben nagy szerepet játszó csoportokat nagyon kellene oltani.
Ha tetszett az írás, oszd meg másokkal is. Véleményedet, hozzászólásodat a Facebook oldalunkon várjuk! A honlapon található anyagok, információk egyike sem irányul betegség vagy betegségek diagnosztizálására, és nem helyettesítik az egészségügyi szakemberrel történő konzultációt.
FORRÁSOK
- Worldometer Coronavirus. LINK
- Koronamonitor Átló. LINK
- Our World in Data. Coronavirus Pandemic (COVID-19) LINK
- Már látszik a számokon, hogyan kapta oldalba a harmadik hullám a középgenerációt. Telex. 2021.03.25. LINK
- Nemzeti gyász: Magyarország mától második a világon covid-halálozásban a járvány teljes időszakára vetítve. VálaszOnline. 2021.03.24. LINK
- Január óta szinte nincs pihenés – háziorvosok az oltásról. SzabadEurópa. LINK
- Bőven húsvét utánra jöhet össze Orbán Viktor 2,5 millió beoltottra vonatkozó terve. SzabadEurópa. LINK
- Hány embert lehet beoltani húsvétig? SzabadEurópa. LINK
- A magyar járványhelyzet az egyik legsúlyosabb, amit a világon eddig egy ország elszenvedett. G7. LINK
- Ijesztően párhuzamosak lettek a valóságok járványügyben. Telex. 2021.03.25. LINK
- Semmi nem állítja meg a magyar kórházak túlcsordulását. Portfolio. 2021.03.25. LINK
- Átestem a víruson, de meddig vagyok védett? Telex. 2021.03.25. LINK
- Gyorstájékoztató – Népmozgalom, 2021. február. KSH. 2021.03.26. LINK
- Kovács K. Pakot L. Influenzához kapcsolódó halálozás 2009/2010 és 2016/2017 között Magyarországon. Orvosi Hetilap 2020 (161):23. LINK
- Személysérüléses közúti közlekedési balesetek, 2020. IV. negyedév. KSH. 2021. LINK
- 252 halott, akadozó vakcinálás, zéró tájékoztatás – hogy jutottunk ide? Partizán. 2021.03.23. LINK
- Kórházi ágyszám-és betegforgalmi kimutatás. NEAK. LINK
- A tömeges tesztelés 70 százalékkal lassíthatta a koronavírus terjedését Szlovákiában. Quibit. 2021.03.26. LINK
- Annyira “jól működnek” a 3 hete érvényes járványügyi szigorítások, hogy 14 megyénkben még csak most kezd bedurvulni a koronavírus. Portfolio. 2021.03.26. LINK
- Nem, ez nem “csak” egy influenza! X-aknák. 2021.03.16. LINK