ÉS KISKEGYED EZT BEVESZI?

A mindenható Algoritmus jóvoltában szembe jött velem egy igen komoly Kiskegyed szakcikk, melyben a Himalája-só csodálatos hatásait ismerhettem meg. Mint kiderült, ezt a csodálatos írást egy másik táplálkozástudományi szaklapról, a Blikk Rúzs oldalról vették át, ahol egy bő egy évvel korábban megjelent. Ott már természetesen minden forrásmegjelölés és szerzői adat nélkül szerepelt az írás, de hát egy univerzális női magazinba miért is vesződnének azzal, hogy forrást adjanak a megjelenített egészségügyi információkhoz. Aztán kicsit kapirgálva a jelenséget sorra jöttek elő az egyre nagyobb butaságok ismét… A Himalája-sóval a régi blogon már foglalkoztam, de itt a remek lehetőség, hogy frissítsük a témát. Nézzünk akkor, mi mindennel etetik a népet!

ANYÓSOM ÉS A SÓ

Ne lepődjünk meg, az anyós soha többet nem fordul elő a cikkben és igazából a leleteiről sem tudunk semmi. Szokásos kattintásvadász ökörség. De jöjjön egy kicsit komolyabb.

A magas vérnyomás egyik kockázati tényezője a magas sóbevitel, különösen, ha alacsony káliumbevitellel társul. Ez a modern étrendek egyik problémája, hogy a Na/K egyensúly a nátrium felé tolódik. Ezért szokás javasolni, hogy magas vérnyomás betegség esetén az étrendben igyekezzünk visszafelé billenteni a mérleget, s ennek keretében mérsékeljük a sóbevitelt. Ennek a hatékonysága erősen függ a magas vérnyomás létrejöttében szerepet játszó más tényezőktől, így ettől az egy intézkedéstől azért azonnali csodákat ne várjunk.

A cikk egyik állítása, hogy a Himalája-sóval nincs szükség komolyabb megszorításra, mert alacsonyabb a nátriumtartalma. Nos, ez egyszerűen NEM IGAZ. A Himalája-só pontosan ugyanolyan tengeri eredetű só, mint az összes többi sóféle, így gyakorlatilag a nátrium-tartalma is ugyanaz (99% feletti). A minimális eltérés a só színét adó szennyeződések miatt van, aminek nincs élettani jelentősége. Az egyéb ásványi anyagok is csak nyomokban fordulnak elő a sóban, szó sincs bármilyen más tápanyag felszívódására, hasznosulására gyakorolt hatásról.

A Himalája só pontosan annyira hatékony gyomorégés ellen, mint a többi só: semennyire. A langyos sós víz kortyolgatása szerintem nem épp a kulináris élvezetek csúcsa, én mellőzném…

A méreganyagok eltávolítására éppúgy semmi értelme sós vizet fogyasztani, hacsak arra nem gondol a szerző, hogy egy nagyobb adag sós víz fogyasztása kiváló alkalom a rókázásra.

EGYÉB MAGASLATI BUTASÁGOK A HIMALÁJA-SÓRÓL

Még mindig viszonylag gyakran össze lehet futni azzal az állítással, hogy a Himalája-só (vagy olykor a parajdi só) 84 (vagy akár 93) mikroelemet tartalmaz és emiatt rendelkezik mindent (is) gyógyító hatással. Hatalmas nagy szerencsénk, hogy ez nem így van, ugyanis a természetben összesen 93 elem fordul elő legalább nyomokban (a plutóniumig 94 elem van, de a technécium nincs a természetben).

Bolygónk élő szervezetei 4 elemre épülnek. Nem, nem a Tűz, a Víz, a Föld meg a Levegő, hanem a hidrogén, szén, nitrogén, oxigén. További 7 elem – kálium, nátrium, magnézium, kalcium, foszfor, kén és klór – fordul elő még nagyobb mennyiségben – ezek így együtt adják az élő szervezetek tömegének 99.85%-át. A mikroelemek csapatának 14 tagja van – bór, szilícium, mangán, vas, kobalt, nikkel, réz, cink, arzén, szelén, molibdén, jód, vanádium, króm -, ők azok, amik kis mennyiségben szükségesek a szervezetnek egy-egy biológiai folyamat részeként (általában valamilyen enzim alkotóelemeként), de a szükségesnél nagyobb mennyiségben akár már mérgezőek is lehetnek. Van még néhány elem amiknek biológiai jelentősége még vitatott, de most ebbe a vitába nem megyünk bele – így az biológiailag releváns elemek száma a periódusos rendszerben összesen 28. A fennmaradó 65 elem leginkább a szükségtelen illetve a káros kategóriába sorolható (ólom, polónium, cézium, kadmium, stb.). A szervezet működéséhez szükséges nyomelemek esetében sem feltétlen a sóbevitel lenne az üdvös megoldás.

Ismétlés a tudás anyja, íme egy periódusos tábla.

Kerestem még néhány “érdekes állítást” a Himalája-sóval kapcsolatban.

A több millió éve képződött tengeri sót a természet eredeti tisztaságában és formájában őrizte meg, mely a kíméletes bányászatnak és feldolgozásnak köszönhetően ma is szennyeződés és adalékanyag mentesen juthat el otthonába

Himalája sóház

Alapvetően minden kősó (halit) több millió éve keletkezett, lényegében egy különleges üledékes kőzet. A Himalája is valamikor egy tengerfenék volt, aztán India geológiai léptékben kb. 50-60 millió éve nézve irtózatos sebességgel belerongyolt az ázsiai kőzetlemezbe. Ekkor a tengerfenék felgyűrődött és a tengervíz elpárolgása után visszamaradt sóréteg a többi üledéke kőzettel együtt felgyűrődőtt (és gyűrődik ma is). De ettől ez még ugyanaz a só, ami általában a tengerekben, óceánokban jelen volt akkoriban és jelen van ma is.

A “kíméletes bányászatról” csak annyit, hogy a Himalája sót állítólag kézzel bányásszák, ami lehet, hogy a sónak kíméletes (bár nem tudom, miért), de a sóbányászoknak semmiképpen nem. Évente 400 ezer tonna sót hoznak fel Khewra bányáiból, ahol egy 17 szintes, kb. 40 kilométeres alagútrendszerben kell mozogni. Vannak videók (pl. itt, itt és itt) és képek a bányákról, részben gépesített, részben manuális bányászat van, ami elég brutális fizikai megterhelés az ott dolgozóknak (ha valakinek megvan a “sóbányába küldés” kifejezés, az sejti, hogy itt nem egy kéthetes all inclusive nyaralásról volt szó).

A legnagyobb sóbánya azért még bőven a Himalája előterében van, de más, nagy marketing-értékkel bíró geológiai képződmény nem volt a közelben.

A gyártók szerint a Himalája só segít a szervezet pH értékének egyensúlyban tartásában.

Sóasztal.hu

Röviden: nem, nem segít. Bővebben: önmagában a sófogyasztás nem befolyásolja a szervezet sav-bázis egyensúlyát, legyen szó bármilyen sóról. Így a Himalája-só sem fogja befolyásolni azt.

Nos, ha már a gyógyhatások környékén bóklászunk, akkor az egyik nagy hazai étrendkiegészítő-forgalmazó honlapján is találunk bőségesen butaságokat.

Az asztali sónak csak negatív hatása van a szervezetre. A finomított só, amit asztali sónak vagy étkezési sónak hívnak, egy kilúgozott, minden ásványi anyagától megfosztott “melléktermék”. A nátriumon és klorid ionon kívül semmilyen más ásványi anyagot nem tartalmaz.

BioTechUSA

Tudomásom szerint semmilyen kilúgozás nincs a só feldolgozásban, ami azért egy vicces szójáték, mert egy bekezdéssel később már írják, hogy a só “lugosít”. A szennyező anyagokat csak úgy lehetne eltávolítani a sóból, ha teljesen feloldom majd megkötöm a szennyezés és újrakristályosítom a sót. Ez egy elég macerás folyamat lenne és amúgy teljesen felesleges is.

A sóhoz hozzáadott vegyületek mindegyike mesterséges, ami sajnos ezáltal több kárt okoz, mint amennyit használ. Szervezetünk a mesterséges jódot és a fluorid vegyületeket nem képes lebontani és felhasználni, vagyis nem tudnak hasznosulni.

BioTechUSA

Jajaj, már megint félünk a mesterséges vegyületektől… Én nem egészen értem, miért ne tudna a szervezet lebontani jód és fluor vegyületeket. A jód egyébként szintén só formában fordul elő, kálium-jodidként, ami kiválóan szívódik fel és hasznosul a szervezetben. A fluorid szintén valamilyen ionos formában fordul elő vagy kerül a sóba (nátrium vagy kalcium-fluoridként), egészen kis mennyiségben.

A tiszta, szennyeződésmentes só azonban éppen ellenkezőleg hat, vagyis fejleszti az agyi funkciókat.

BioTechUSA

Ez már a vicc kategória, mert minden természetes só szennyeződésként tartalmazza a nátrium-kloridon túli anyagokat. A Himalája-só attól színes, hogy szennyezett, többnyire kalcium, kálium, vas kloridokkal, szulfátokkal. Hogy ez mitől fejlesztené az agyi funkciókat, azt végképp nem tudom elképzelni – de ha így lenne, annak csak örülnék, mert akkor talán nem születnének ilyen cikkek, vagy ha igen, nem olvasná azokat sok ember.

A himalája só egy egészséges alternatíva, melynek egyik igen nagy előnye, hogy lúgos hatással bír. A rengeteg savasító étel fogyasztása mellett sokszor nehéz megfelelő mennyiségű lúgosító ételt (zöldségeket főleg) fogyasztani, ennek tükrében nem mindegy, hogy például a főzéshez milyen sót használsz. Az eredeti himalája só pozitív hatásait pedig számos kutatás alátámasztja

BioTechUSA

A színes só egy centivel sem egészségesebb alternatíva. Az egész bullshit a lúgosító diéta hülyeségeire épül a savasító-lúgosító étrend koncepciójára, ami nem igaz. Ha meg a sót szeretnénk használni erre, az azért elég durva lenne, mert akkor olyan komoly mennyiséget kellene fogyasztani, ami más módon károsítaná a szervezetet. Mondanom sem kell a “számos kutatás” közül egyet nem tudtak idézni.

A “Himalaya só” többmillió éves napfényt és energiát tárol magában. Az őstengerek kiszáradásakor keletkezett, több, mint 220 millió évvel ezelőtt. A Himalaya hegység rendkívüli nyomásviszonyai következtében a sót alkotó ásványi anyagok egyenleges, kristályos struktúrákba rendeződtek, melynek bioenergetikailag igen kedvező a hatása. A hegység kiemelkedésével a sóréteg a földfelszín közelébe került, így napjainkban körülbelül 400-600 méter mélységben található, a mai káros környezeti hatásoktól védetten, abszolút természetes formában.

BioTechUSA

A végére még egy kis ezoterikus kamut is sikerült beilleszteni a szövegbe. Egyrészt érdeklődve várom a magyarázatot arról, hogy a só miként tárolja a napfényt egy több millió éves sóréteg miként tárolja a napfényt, másrészt érdekelne, hogy ez nekünk (nem fotoszintetizáló lényként) miért is jó?

Ugyanúgy érdekelne, hogy maga a kristályszerkezetnek milyen jelentősége van, különösen úgy, hogy bármilyen ételben az oldódással elveszíti a kristályos jellegét és oldatba kerül.

Hej-hó, hej-hó, sót bányászni jó…

Ha tetszett az írás oszd meg másokkal is. Véleményedet, hozzászólásodat a Facebook oldalunkon várjuk! A honlapon található anyagok, információk egyike sem irányul betegség vagy betegségek diagnosztizálására, és nem helyettesítik az egészségügyi szakemberrel történő konzultációt.

Források

  • A 84 mikorelem legendája. Alimento blog. 2019. május 13. LINK
  • Sharif et al (2007) Chemical evaulation of major salt deposits of Pakistan. Jour. Chem. Soc. Pak. Vol. 29, No. 6. LINK