A múlt alkalommal kiderült, hogy a napraforgó olajától #mindmeghalunk, s nem sokkal később jött is a folytatás: a disznózsír és a szalonna viszont mindent is meggyógyít. Az ezzel kapcsolatos állításokat néznénk meg most röviden.
Nagyszüleink is fogyasztottak szalonnát, aminek rendkívül sok jótékony hatása van.
Egészen irritáló már ez a „régen minden jobb volt” mentalitás. Ez most egészen nagy divat, megfűszerezve a “soha nem volt még ennyi beteg és ennyire rossz a helyzet” sirámokkal. Persze, nagyszüleink is fogyasztottak szalonnát – és még most is lehet kapni és enni – de nem azért, mert gyógyító hatású volt.
A cikk alatti első komment persze egyből ez volt: „A nagyszüleink, tudtak azért valamit! Nem hiába voltak hosszú életűek”. Ez remek illusztrációja ez az un. túlélési torzításnak: az idős kort megélő hozzátartozók alapján azt gondoljuk, hogy ez volt az általános, nem pedig a korai halálozás és amit az idősek csináltak, az ok-okozati összefüggésben van az élettartamukkal. Hát nem egészen így van. Az élettartam-adatok valahogy ezt a hosszú életet nem nagyon támasztják alá, és alapvetően az élet hossza rengeteg mindentől függ, nem csak egy-egy élelmiszer fogyasztásától.
A szalonna jó tulajdonságai közül, amit ki lehet emelni, hogy jól tárolható és a fizikai munkához hatalmas mennyiségű bevitt energia nyerhető belőle. Ennyi.
A legújabb kutatások kiderítették a hagyományos zsírokat helyettesíteni kívánó új típusú élelmiszereknek negatív hatásuk van
A legújabb kutatások alatt – melyeket természetesen egyetlen hivatkozással sem támasztottak alá – azt értik, hogy most olvasták a neten valahol. Mellesleg nincsenek ilyen kutatások, sőt: a legtöbb vizsgálat azt mutatja, hogy az állati eredetű zsiradékok bevitelének csökkentése vagy leváltása növényi olajokra egészen jó hatással van bizonyos megbetegedési kockázatokra (első sorban szív-érrendszeri megbetegedésekre).
Kiderült, hogy a szalonna erősíti az immunrendszert, …ez annak köszönhető, hogy a szalonna az Omega-6 zsírsavak csoportjába tartozó arachidonsavat tartalmaz, ami elősegíti a koleszterinszint csökkenését, és javítja a szervezet ellenálló képességét.
Nem derült ki… Az arachidonsav valóban omega-6 zsírsav, élelmiszerekben viszonylag kevés fordul elő, de a linolsavból maga az emberi szervezet is képes kialakítani. A szervezetben valóban készülnek belőle különböző szabályozó vegyületek (prosztaglandinok, leukotriének, stb.), de ettől még a szalonna nem lesz immunerősítő. Sőt, mivel az omega-6 csoportból épp a gyulladásos folyamatért felelős anyagok képződnek, pont a fogyasztás csökkentése lenne jobb, de azért ez egy elég bonyolult biokémiai rendszer, nem érdemes egymondatos bölcsességekben gondolkodni.
A dohányosoknak jó, ha fogyasztanak kis mennyiségű szalonnát, mivel az szelént tartalmaz, ami erősíti az immunrendszert és megakadályozza az oxidációt
Inkább próbáljanak leszokni, az többet segít. Amennyi szelén a disznózsírban és a szalonnában van, attól nem lesznek mérhető előnyeik. Már csak azért sem, mert a szelén koncentrációja nagyon erősen függ a takarmányozástól. Ráadásul a szelén szükséges szintjéhez rengeteg szalonnát kellene megenni, aminek az összesített egészségügyi hatása erősen a negatív tartományban van (dohányzás + magas állati zsírbevitel = korai szívhalál magas kockázata).
A disznózsírt időtlen idők óta használják a népi orvoslásban
Mint mindennel, ezzel is próbálkoztak, hátha bejön. Ez viszont még nem jelenti azt, hogy működik is. A népi gyógyászat nagyjából kimerül abban, hogy ahol fáj, oda tegyél szalonnát vagy kend be zsírral. Univerzális, de nem túl hatékony megoldás: fogfájás, mellgyulladás, ízületi gyulladás, bármi.
És nem is itthon lennénk, ha nem jönne be valami alkoholos téma:
A disznózsír emellett enyhítheti az alkoholmérgezés tüneteit, mert védőréteget képez a gyomorfalon, ezáltal kisebb mértékben szívódik fel az alkohol.
Az igaz, hogy az alkohol felszívódását lassítja, ha előtte zsírban gazdag ételt fogyasztunk. De a már kialakult alkoholmérgezés tüneteit nem befolyásolja, mert az alkoholmérgezésnél már felszívódott az alkohol, azt pedig a szervezeten belül már nem befolyásolja, hogy mit eszünk. De itt is az lenne e legegyszerűbb, ha nem innánk annyit, hogy ártson.
Az olívaolaj után a disznózsír tartalmazza a legtöbb többszörösen telítetlen trigliceridet, ami a legegészségesebb zsírokat jelenti,
Teljesen téves állítás. A sertészsírban a telített zsírok (C14, C16, C18) a teljes zsírmennyiség 65%-át teszik ki, az egyszeresen telítetlen zsírsavak (C16:1, C18:1) aránya kb. 30%, marad 5% minden másra (pl. a nyomokban kimutatható arachidonsavra). Ráadásul az olivaolaj sem a többszörösen telítetlen zsírsavak miatt híres (abból összesen 10-11%-ot tartalmaz), hanem az egyszeresen telítetlen olajsav miatt (73% aránnyal). Szóval sikerült butaságot írni és a téves információkból rossz következtetést levonni.
ÖSSZEGEZVE
A sertészsír és szalonna gyógyhatásairól szóló cikkek jelentős része évek óta kering a neten minimális módosításokkal, az egyes kattintásvadász ál-egészségügyi oldalak úgy lopkodják egymástól a tartalmakat, hogy még arra sem ügyelnek, hogy valami önálló gondolat csússzon bele. Jellemző módon kiegészítik a növényi olajokról, margarinokról szóló rémhír-cikkeket – és ha erre felhívom a figyelmet, akkor meg kitiltanak az oldalról.
Nem arról van szó, hogy nem lehet szalonnát vagy sertészsírt használni, hanem arról, hogy ezt mértékkel kell tenni – de ez igaz minden zsírforrásra. Az egészség szempontjából egyébként is jó, ha az ember az ételekhez változatos zsírforrásokat használ, hiszen egyetlen zsiradék sem tartalmaz minden elemet a zsírsavak rendkívül széles kínálatából.
Ha tetszett az írás oszd meg másokkal is. Véleményedet, hozzászólásodat a Facebook oldalunkon várjuk! A honlapon található anyagok, információk egyike sem irányul betegség vagy betegségek diagnosztizálására, és nem helyettesítik az egészségügyi szakemberrel történő konzultációt.