ÚJRA ÉS ÚJRA
A hozzám hasonló vénséges vén egyedeknek feltűnik, hogy viszonylag kevés új őrület mutatkozik a világban, mindennek megvan a maga előzménye. Így vagyok a napokban nagyon benépszerűsödött étolajos körlevéllel, ami már két évtizeddel ezelőtt is fel-felbukkant. Újabban a CleanEating nevű oldalon bukkant fel, s onnan indulva terjed mindenfelé (illetve 2020-ban nemzetünk Norbija is belefutott a hexán-hoaxba, akkor a Ködpiszkáló írt róla).
…nagyon drága, hanem mert borzasztóan egészségtelen és környezetszennyező…
Alaptételünk, hogy a napraforgó étolaj drága, egészségtelen és környezetszennyező. Nyilván felmerül a kérdés, hogy valóban így van-e, hogy mennyire, hogy mihez képest ilyen szörnyű ez az élelmiszer.
Az étolajat jellemzően napraforgóból sajtolják…,
Az étolajok olyan élelmiszerek, amelyeket olajmagvakból vagy olajtartalmú növényi részekből sajtolással, esetenként finomítással, sajtolással és/vagy oldószeres extrakcióval (kivonás), valamint finomítással állítanak elő. Az általunk ismert étolaj jelentős része valóban napraforgóból származik, de ha globálisan nézem a dolgokat, akkor egészen más képet láthatunk: a legnagyobb mennyiségben az olajpálma, a szója majd a repce feldolgozásával nyernek növényi zsiradékot, a napraforgó, csak a 4. ezen a listán.
…melynek elsőre nem elég gusztusos színre, szagra, nem tartható el sokáig, ráadásul nem is költséghatékony, hiszen a sajtolási eljárás nem képes a növény teljes olajtartalmát kinyerni…. és, hogy megfelelő mennyiségű szép aranyszínű olajt kaphassanak egy sor finomítási és kémiai eljárásnak vetik alá…
Szerintem a színével és a szagával semmi gond nincs, de ez ízlés kérdése. Az eltarthatóságával kapcsolatos állítás téves, a legtöbb olaj, amennyiben a tárolási körülményeket biztosítják, évekig megőrzi a minőségét. A gyártási technológia nagy részben olyan elemekre épül, melyek pont az eltarthatóság növelését szolgálják.
Érdemes rögzíteni: aki ezt a cikket megírta, annak láthatóan fogalma sincs az olaj kinyerésének módjáról és az étolaj-gyártásról. Talált valahol egy színes képet, amin idegen szavak voltak és rájött, hogy ez neki rettenet rémisztő. Az étolajok az előállítási technológia alapján lehetnek szűz, hidegen sajtolt és finomított étolajok. A szűz és a hidegen sajtolt étolajok esetében valóban nem maximális hatékonyságú a kinyerés, a mindennapokban használt étolajoknál viszont azonban olyan technológiákat alkalmaznak, ami sokkal nagyobb hatásfokú. Sőt, elég gyakori, hogy a hideg préselés eredményét jó drágán eladják prémium minőségű olajként, majd a maradékra rámennek a hevítéses-extrakciós technológiával, hogy ne maradjon kihasználatlan olajtartalom. A maradékot még el lehet mindig adni állati takarmánynak, mert pl. a magok fehérje-tartalma még továbbra is nagy értéket képvisel. Ugye nem gondolja senki, hogy ha nem lenne az egész termelési folyamat költséghatékony, akkor ezt bármely élelmiszeripari cég csinálná?
…hogy megfelelő mennyiségű szép aranyszínű olajt kaphassanak egy sor finomítási és kémiai eljárásnak vetik alá. A sajtolási hatékonyság miatt oldószerként egy HEXÁN nevű mérgező anyagot használnak, ami egy KŐOLAJSZÁRMAZÉK, többek között a benzin egyik összetevője is… Ez az anyag környezetszennyező és ártalmas az egészségre. A tünetei között fejfájás, depresszió, hányinger, felpuffadás, fáradékonyság, görcsök, bőrirritáció, anémia szerepel…
Folytatva az előzőeket: a finomítási eljárás alapvetően nem kémiai, hanem fizikai jellegű. A hexán egy 6 szénatomos szénhidrogén, tiszta állapotban kiválóan oldja a zsírokat, így alkalmas azok kioldására, fizikai-kémiai jellemzői miatt (pl. alacsony forráspont) a folyamat után maradéktalanul eltávolítható a kinyert étolajból. Alapvetően a hexán miatt kár pánikolni, a folyamat végére a hexán koncentrációja 1 mg/kg alá csökken. A hexán esetében illékonysága miatt leginkább belélegezve érvényesül a hatása, ráadásul a mérgezés kiváltásához sokkal-sokkal nagyobb mennyiségre lenne szükség. A felsorolt tünetek forrására azért kíváncsi lennék, mert nem egyezik az általam olvasott tünetekkel, meg hát az sem mindegy, hogy akut mérgezésről vagy hosszabb kitettség miatti állapotról beszélünk. Ez a lista így önmagában nem több egy rémisztgetésnél.
Valamint a finomítás további fázisaiban az olajat savazzák, lúgozzák, színtelenítik, szagtalanítják, fehérítik…
Sós kútba tették, onnan is kivették, kerék alá tették, onnan is kivették…” – Nos, ne együnk kenyeret se, mert az érett gabonaszemeket összetörik brutális gépek, majd összekeverik mindenféle anyaggal (pl. dihidrogén-monoxiddal, amiről bebizonyították, hogy a légutakba jutva fulladást okoz), végül pedig olyan hőmérsékleten sütik meg, ami az emberre nézve halálos! Na, így néz ki, amikor valaki elolvas egy élelmiszeripari eljárást és halvány lövése sincs arról, mit olvasott…
Olyan anyagokat használva, mint a rozsdamarásra is alkalmas FOSZFORSAV, ami a kalciumot képes kivonni a csontokból. A nem túl megnyerő nevű MARÓNÁTRON és ALUMÍNIUM-HIDROSZILIKÁT.
Te jó atyaég! És azt még le sem írta, hogy az étolajban HEXADEC-9-ENOESAV is lehet, ami nagy mennyiségben fogyasztva elhízást, szív-érrendszeri megbetegedéseket okozhat! Végünk van! Ja, amúgy a palmitoleinsavról van szó, ami a legtöbb növényi és állati zsiradékban természetesen előforduló egyszeresen telítetlen omega-9 zsírsav. Csak ha a kémiai nevét írom le és teszek hozzá néhány abszurd hatást, akkor egyből rémisztőbb.
de azt, hogy ezeket a határértékeket ki és mi alapján állapította meg senki sem tudja…
Kivéve az élelmiszermérnökök és mindazon szakemberek, akik tanulnak élelmiszer-technológiát vagy épp azokban a nagy kutató-laboratóriumokban dolgoznak, ahol pont az a feladatuk, hogy megállapítsák az egészségügyi határértékeket és azokat időszakonként felülvizsgálják. De őket a cikk szerzője nem kérdezi meg, inkább leírja a maga butaságait.
Extrém módon KÖRNYEZETKÁROSÍTÓ. Minden csepp étolaj egymillió csepp tiszta vizet képes megszennyezni, hiszen az étolajat többnyire a lefolyóba öntik ahonnan bekerül a vízkörforgásba így szennyezve vizeinket.
A megoldás nagyon egyszerű: NE ÖNTSD A LEFOLYÓBA AZ OLAJAT, HANEM VIDD EL GYŰJTŐBE! ja, de a többi zsiradék sem épp környezetbarát, a pálmaolaj pl. egy kész globális katasztrófát okoz az őserdők kiírtása miatt.
Sütés során az étolaj szerkezete megváltozik, TRANSZZSÍROKKÁ alakul, ami különösen egészségtelen.
Először is nem az étolaj szerkezete változik meg, hanem egyes többszörösen telítetlen zsírsavaké – konkrétan leginkább a linolsavé. A folyamat egyébként NEM A SÜTÉSHEZ kapcsolódik, hanem a finomítási eljárás során alkalmazott hidrogénezési eljáráshoz. Ezt sem népirtó szándékkal teszik a gonosz gyárak, hanem hogy az olaj eltarthatóbb legyen, megváltozzanak bizonyos sütési tulajdonságai (pl. füstpont emelkedjen). A technológiai eredetű transz-zsírsavak (TFA) tényleg nem tesznek jót a szív-érrendszernek, de ezekhez döntően nem a sütés során jutunk hozzá, hanem a magas hozzáadott növényi olaj-tartalmú élelmiszerekkel. Viszont az elmúlt években jelentősen szigorodott a szabályozás, a gyorséttermek is átálltak pálmaolajra.
Hosszabb sütés során olyan bomlástermékek alakulnak benne, melyek RÁKKELTŐ hatásúak.
Nem véletlenül szól minden olajokkal kapcsolatos forrás arról, hogy az olajat ne hevítsük túl és ne használjuk hosszabban. Nagyon jó technikák és eszközök vannak már arra, hogy 5 m3 lobogó olaj helyett miként készüljön el az ebéd kevesebb zsiradék kíméletesebb felhasználásával. És csak szólok: gyakorlatilag MINDEN élelmiszerben keletkeznek rákkeltő anyagok, ha túlhevítjük őket.
Ráadásul abszolút ÜRES KALÓRIA, mert egy deciliter étolaj közel 900 kalóriát tartalmaz, mindenféle hasznos tápanyag nélkül…
Hát igen, megint csak közhelyek. Gyakorlatilag az ÜRES KALÓRIA egy butaság, hiszen minden csepp energia valamilyen tápanyag beviteléből származik, legyen az szénhidrát, zsír vagy fehérje. A legtöbb élelmiszerben az energiát adó tápanyagok mellett egyéb mikrotápanyagok (nyomelemek, vitaminok, stb.) vannak, amiknek nagyon örülünk, de azért nem kell túlzásokba esni. Annak valóban van jelentősége, hogy a növényi-olaj felhasználását csökkentsük, de az extra szűz lányok által simogatással kinyert olivaolaj energia-tartalma pontosan ugyanannyi, mint az ipari étolajé, szóval itt nem árt némi differenciált gondolkodás a témában.
Használj helyette jó zsírokat, kókuszolajat, vajat, kacsa-, liba-, mangalica-, sertészsírt! Ugyanúgy, mint régen, amikor nem gyártottak ilyen egészségtelen zsiradékot, mint az étolaj vagy a margarin.
Azt azért megnéztem volna, hogy öreganyáim honnan szedtek kókuszolajat… ja, és a mangalica az sertés, a mangalica-mítoszról pont volt januárban egy írás. A margarinnal kapcsolatos rémisztgetés kezd megint divat lenni, de korábban (2014) erről is volt már szó.
KIINDULÁSI ALAPOK
Az eredeti cikknek volt három állítása, amire érdemes visszatérni.
Az étolaj drága…
Ilyenkor felmerül, hogy mihez képest? Igazából a zsírban sütéshez nem nagyon van az étolajon kívül alternatíva, lehet ugyan disznózsírban sütni, de annak is ezer Ft körül van kilója. Alapvetően az elmúlt időszakban minden élelmiszer ára nőtt kisebb-nagyobb mértékben.
…egészségtelen…
Nem annyira és nem úgy, mint ahogy a cikk állítja. Nyilván az ajánlásoknak megfelelően alkalmazva nincs rá nagy mennyiségben szükség, szóval nem kell minden nap a nagy-Magyarország alakú és méretű rántotthúsban gondolkodni. Viszont ésszel alkalmazva semmilyen olyan káros hatástól nem kell tartanunk, amit a cikk próbált itt sugallni, pl. hogy hexán-mérgezést fogunk kapni.
…és környezetszennyező.
Mint minden, ha rosszul kezeljük. A lefolyóba öntve a csángó népdalon érlelt mangalica disznó zsírja is környezetszennyező. Szóval tessék felelősen bánni a felhasznált olajjal és minden mással is.
AKKOR MOST MI LEGYEN?
Az egyik fontos dolog, hogy az étkezésekhez mértékletesen alkalmazzunk zsírokat és olajokat. Jó dolog a változatosság, nyugodtan lehet a konyhában egyszerre jelen a vaj, az egyéb állati zsiradék (baromfi-zsír) és a margarin, az olivaolaj és a napraforgó étolaj. Mindennek lehet helyet találni és jól alkalmazva változatos és ízletes ételkészítést tesznek lehetővé.
A régi Alimeno blog felületén rengeteg cikk olvasható a zsírokról és olajokról, de ezen a felületen is visszatérünk még a témára.
Ha tetszett az írás oszd meg másokkal is. Véleményedet, hozzászólásodat a Facebook oldalunkon várjuk! A honlapon található anyagok, információk egyike sem irányul betegség vagy betegségek diagnosztizálására, és nem helyettesítik az egészségügyi szakemberrel történő konzultációt.
Források: