Szeretetett országunk vezére gondolt egyet és a SARS-CoV-19 vírus okozta világjárvány kitörésének hozzávetőleges 5. évfordulóján jó ötletnek tartotta a “sikeres járványkezelést” megünnepelni. Hogy ennek milyen motivációi vannak, azt szerintem élő ember nem fejti meg, de ez mellékes is, mert nézzük meg konkrétan, hogy is állunk.
Hazai adatok 1.
A KSH 2023. év végéig már közzétette a részletes haláloki statisztikákat. Ha csak a nyers adatokat nézzük, akkor a Covid 4 év alatt 43.297 halálozásért felelős. Ez egyszer egy adat.
Hazai adatok 2.
Viszonyíthatunk az éves halálozási számadatokhoz képest is. Ha a járvány előtti adatokat nézzük, akkor
- 2010. és 2014. között az éves halálozás átlaga 128.355 fő
- 2015. és 2019. között az éves halálozás átlaga 130.214 fő
- 2010. és 2019. közötti 10 éves intervallumra az átlag 129.285 fő
A 129 ezres átlagra nagyjából plusz-minusz 2 ezer (~1,5%) fős szórás jelentkezik,
Nézzük a covidos éveket:
- 2020-ban 141.002 haláleset volt. Ilyen magas halálozási szám utoljára 1999 ben volt, de akkor a lakosságszám 10,24 millió volt és nem 9,73 millió (erre a problémára még visszatérünk). A 2022-es évben a 10 éves átlaghoz képest 11.717 fős többlet jelenik meg, ebből a KSH covidként számot 8.981 főt.
- 2021-ben 155.621 haláleset volt. A 10 éves átlaghoz a halálozási többlet 26.336, a KSH által covidként 24.838 főt számolt.
- 2022-ben a 13.446 haláleset még mindig a statisztikailag várható felett volt, a többlet kb. 7 ezer főnek adódik, ebből hivatalos covid-halálozás 7.685 fő.
- 2023-ban tér vissza az adatsor a várható tartományban, itt az átlaghoz képest kb. ezer fővel marad el, 1.793 fő regisztrált Covid-haláleset mellett.
Összefoglalva, van hivatalosan 43.297 halálozás és a 4 éves intervallumra 44 ezer fős többlethalálozás. Ennyi. Csókoltatom a járványtagadókat.
Hazai adatok 3.
A fenti megközelítést kicsit árnyalja, hogy Magyarország lakossága nem állandó, ezért érdemes egy másik indikátort is megnézni, mégpedig az ezer lakosra évente eső halálozások számát. Ez azért fontos, mert kiküszöböli a a lakosságszám változását
- 2010. és 2014. között az átlag 12,9
- 2015. és 2019. között az átlag 13,4
- 2010. és 2019. között az átlag 13,2
Akkor nézzük a Covid-éveket
- 2020-ban 14,6, ez a 10 éves átlagot 10,6%-kal emelte meg
- 2021-ben 16,2, ez már 22,7% többlet
- 2022-ben 14,2, ez plusz 6%
- 2023-ban 13,4, ami megfelel az átalgosnak.
A halálozási adatokban látható a járvány okozta kiugrás. Mindig elmondom, mert szerintem sokat elmond a magyar lakosság egészségi állapotáról, hogy a 13,2-es érték az uniós vagy V4 mezőnyben meglehetősen rossz érték – ezzel a balkáni államok mezőnyében versenyzünk. Az EU összesített halálozási rátája ezer főre 2019-ben 10,4 volt, ez felment egészen 11,9-ig 2021-ben, friss adat még 2023-ról nincs.
Ami még fontos, hogy létezik az a jelenség, hogy egy nagyobb járvány után a halálozási adatok a statisztikai várható alá “javulnak”, mert a járvány a várható közeli halálozásokat előre hozza (idősek, krónikus betegek esetében). A magyar adatokban az a riasztó, hogy ez a hullámvölgyet nem igazán látjuk 2023-ban. A 2024-et még nem tudjuk, de az évközi KSH havi adatközlésekben én nem láttam erre utaló jelet.
Akkor nézzük a nemzetközi adatokat
Elég sok megközelítésben lehet nézegetni az adatokat. Mivel több, nem teljesen összhangban lévő forrás van és ki-ki kiválogathatja magának a megfelelő statisztikai mutatószámot, amivel alátámaszthatja az érveit, végtelen mennyiségű vitát lehet erről folytatni. Ez egyébként mondhatni természetes folyamat, az első időszakokban egyrészt nem az adatszolgáltatás volt mindenki legfontosabb problémája, másrészt ennek az egységes kritériumai sem voltak kidolgozva – és akkor arról nem beszéltünk, hogy bizonyos országok nem szolgáltattak adatot vagy hazudtak, hogy ne tűnjön olyan rossznak a helyzet.
2024 elejéig világszerte kb. 705 milli megbetegedést és 7 millió halálesetet jelentettek le, mindkét adatnál biztos, hogy jelentősen alulmért. A többlethalálozásokból számolva a tényleges érték ennek nagyjából háromszorosa. A hivatalosan mért érték is elég ahhoz, hogy a 2021-2022-es időszakban simán feljöjjön a TOP 10 vezető halálok közé, pedig ott erős a mezőny.
Nagyon sok minden befolyásolta a megbetegedési és halálozási adatokat, ezeket nagyon nehéz olyan egységes rendszerben úgy bemutatni, hogy objektív összehasonlítás legyen lehetséges.
A nemzetközi forrásokban a hazai halálozásra magasabb értékkel (49 ezer fő) kalkulálnak, amivel a Worldometer ranglistáján a 3., az Our World in Data listáján az 5. helyen vagyunk. Ha a KSH adatokkal kalkulálunk (~44 ezer), akkor ez a 7. és 8. hely környékére befutó – bár ha a többi ország adataiban is hasonló bizonytalanság van (márpedig van), akkor ez is kérdőjeles pozitív és negatív irányban is. Nagyjából annyit mondhatunk, hogy nem Magyarországon volt a legjelentősebb a Covid okozta halálozás, de az is biztos, hogy az élmezőnyben voltunk.
Járványkezelési szempontok
A napokban azt látom, hogy a népharag alapvetően a WHO-ra irányul, amit nem egészen érzek jogosnak, mert a járványkezelési intézkedéseket a kormányok hozták meg, sokszor épp a WHO ajánlással ellentétesen. A WHO amúgy is egy papíroroszlán, mert nincs jogköre és erőforrása arra, hogy beleszóljon az egyes államok közegészségügyi hatósági tevékenységébe. Pont emiatt kezdeményezték egy világszintű járványügyi megállapodás létrejöttét, amitől tardisztánban kitört a pánik, mert jön a #világállam és #mindmeghalunk. Végül is nehogy legyen már egy protokoll arra, hogyan kezeljünk nemzetközi összefogással egy világjárványt.
A hazai járványkezelést én katasztrofálisnak tartom, anno a gondjaimat sokszor megénekeltem már és ezeket a mai napig fenntartom. Itt nemcsak a kimeneti eredményekkel van gond, hanem a kezelés módjával, ami inkább egy politikai showműsor volt, mintsem valódi kríziskezelés. A kommunikáció is borzalmas volt, de az sem segített, hogy a kórházakból egy járványhelyzetre semmilyen módon fel nem készített szociális intézményrendszerbe nyomták az időseket – a járvány egy adott szakaszában az idősotthonok adták az összes haláleset kb. negyedét.
A krízismenedzsment szakirodalomban leírják, hogy a lezajlott krízis után annak tapasztalatait rendszerszinten be kell építeni. Szóljon, aki hallott nálunk ilyenről… ha holnap jönne egy hasonló járvány, a teljes országot ugyanúgy letolt gatyával érné, ahol a Covid érte. Vagy még rosszabb lenne a helyzet, mert most van egy dac a járványügyi intézkedésekkel, vagyis a lakossági együttműködési hajlandóság még rosszabb is, mint 5 éve.
A Zoltástól haltak meg.
Ezt gyorsan tisztázzuk. Nem.
Vannak jó adatsoraink, a legszebb talán a UK, ahol jól látható a járvány 3 fő etapja. Először alacsony esetszámnál is magas halálozás volt, mert se oltás, se hatékony terápiás eszköz nem volt. A következő szakaszban oltás még nem, de jobb intenzív ellátás volt, így magasabb esetszámoknál relatíve jobb halálozási mutatók jöttek ki, de az összes áldozat még mindig magas. A harmadik etapban az oltási programok hatására magasabb esetszám mellett is alacsony halálozás és kórházi kezelési arány jön ki.
Amit meg a TikTokon láttok, azt nem kell elhinni.

Amit tartós hatásként azért le kell szögezni, hogy a covid időszak alatt a társadalmi sokkhatás igen masszív volt. Egy nagy járvány alapvetően hatalmas társadalmi stressz, anno a nagy pestisjárvány is komoly kultúrsokk volt. Ami most a nagyvilágban zajlik, azt nagyjából a covid lökte előre – kialakult egy általános kétely a társadalmi intézményrendszerek ellen. Erre nem tudom, hogy van-e megoldás, de az biztos, hogy lehetne hatékonyabban kezelni.
De ez már egy másik téma.
Ha tetszett az írás, oszd meg másokkal is. Véleményedet, hozzászólásodat a Facebook oldalunkon várjuk! A honlapon található anyagok, információk egyike sem irányul betegség vagy betegségek diagnosztizálására, és nem helyettesítik az egészségügyi szakemberrel történő konzultációt.
Források:
- 22.1.1.9. Halálozások száma és aránya, csecsemőhalandóság, születéskor várható élettartam, halálozás főbb okok szerint. KSH-STADAT. LINK
- 22.1.1.10. Halálozások a gyakoribb halálokok és nem szerint. KSH-STADAT. LINK
- Mortality and life expectancy statistics. Eurostat. LINK
- Estimated cumulative excess deaths per 100,000 people during COVID-19, May 13,2024. Our World in Data. LINK
- Worldometer Coronavirus. LINK
- COVID-19 pandemic deaths. Wikipedia. LINK