Valahogy megint összefutottam egy nem túl jól megírt cikkre alapuló rémhírkeltéssel. Az nem újdonság, hogy a védőoltások “lakossággyérítő” hatásától sokan rettegnek, ez elég régi történet. Nyilván nem volt nehéz összekötni az elmúlt évtizedekben az egyre jobb átoltottságot az ezzel párhuzamosan, de attól teljesen függetlenül zajló demográfiai átalakulásokkal. Ez a tézis felbukkan a covid-oltásokkal kapcsolatban is, nem egy helyen bukkant fel a hír, hogy majd az oltások tömeges meddőséget okoznak és ezzel majd szépen kihal a civilizáció.
Most abba a kérdésbe ne menjünk bele, hogy a gonosz háttérhatalmaknak miért pont egy oltással kell évtizedeken keresztül csökkenteni a termékenységet, amikor a lakosságot simán haza lehet vágni sokkal egyszerűbb és olcsóbb módszerekkel. Sosem értettem a gyíkemberek fondorlatait, mindig túlbonyolítanak mindent…
De térjünk vissza a témához! Én egy kommentfolyam visszafejtésével jutottam el Letoha Tamás oldalára, ahol közzétette a cikket és az azzal kapcsolatos gondolatait.
Miért pont a vakcináció és miért nem a járvány vagy bármi más?
Az első kérdés, ami a cikkel kapcsolatban felmerül, hogy miért pont a vakcináció és miért nem a járvány hatását helyezi fókuszba? A cikk úgy kezeli, hogy megjelenik a járvány, majd utána jön a vakcináció és onnantól a járványt, mint tényezőt a kukába dobja. Onnantól minden a vakcináció miatt történik. Hát ez finoman szólva is kérdéses, különösen azért, mert eközben rengeteg minden más dolog is történt a világban és az egyes országokban, még a járvánnyal is!
A demográfiai adatoknál nagyon oda kell figyelni a zavaró hatásokra, ez ugyanis erőteljesen függ egy rakásnyi külső tényezőtől, a gazdasági-társadalmi közegtől, a társadalom alapvető korösszetételétől, stb. Nem nehéz elképzelni, hogy ha hirtelen karanténban összezárunk embereket egymással, akkor ott bizonyos párkapcsolatokra jellemző tevékenységekkel gyakrabban kell számolni, ennek eredménye pedig 9 hónap múlva a szülészeteken megtapasztalható. Mégsem mondjuk azt, hogy a SARS-CoV vírus fokozza a termékenységet.
Hasonló a helyzet akkor, amikor a vakcináció kapcsán az országok rohamtempóban elkezdték feloldani a gazdasági és társadalmi zárlatokat és zavartak vissza embereket a munkahelyükre. Ez pedig minden más tényezőtől függetlenül befolyásolta a termékenységi mutatókat. És nem ez az egyetlen hasonló adat, pl. a családon belül bántalmazások esetén szintén megugrott a karantén-időszakban (még úgyis, hogy pont a karantén miatt a látencia is jóval magasabb volt).
Mi is történt pontosan?
Ha megnézzük a cikket, több országban a járványidőszakban valóban megjelent a magasabb gyermekvállalást jelző TFR. A TFR a total fertility rate (teljes termékenységi arányszám), ami azoknak a gyermekeknek az átlagos száma, akik egy nőnek élete során születnek, ha életük során megtapasztalnák a pontos aktuális korspecifikus termékenységi arányokat és születésüktől reproduktív életük végéig élnének. Ez egyébként nem az egyetlen olyan indikátor, amivel a társadalmi reprodukció mozgásai leírhatók, de ebbe most nem megyünk bele.
Az emelkedés azonban nem mindenhol jelent meg, néhol nem volt semmi változás, máshol kissé csökkentek a mutatószámok. Az oltási programok után – ahogy egyébként a cikk is leírja – az addig megszokott trendekhez kezdett visszatérni a termékenység. Hogy miért pont ez a 22 ország került a mintába, arra nem nagyon van magyarázat, szerintem az ok annyi, hogy ezeknek az államoknak volt már feltöltve a TFR adatuk a nemzetközi statisztikába.
Itt érdemes azért megjegyezni, hogy a TFR típusú adatokat illik hosszabb időtartamú kontextusba helyezve értékelni. A cikk egy viszonylag rövid (2016-2022) időtartamot néz (természetesen számolva az események születésre gyakorolt 9 hónapos eltolódásával), ez alapján úgy tűnik, hogy stabil trendek vannak, amikbe kissé bekavar a Covid. Nos, hosszabb távon nézve azért ez nem ilyen békés, ráadásul a görbét a természetes trendeken túl rángatja egy sereg intézkedés is (a családtámogatások ösztönző hatásától egészen az orosz-ukrán háborúig és annak gazdasági-társadalmi hatásáig).
Hozzájárult-e akkor az oltási kampány a rövid távú termékenységi trendek változásához?
Igen, de nem úgy. Aki abban reménykedik, hogy most jól elkapták az oltásokat és bebizonyították, hogy ettől halnak ki a népek, azt el kell szomorítsam: ezek az adatok még akkor sem feltétlen lennének alkalmasak a bizonyításra ilyen rövid távon, ha erős összefüggés lenne a két tényező között (eltekintve attól, hogy mindenki azonnal teljesen sterillé válik az oltástól). Az oltást itt szigorúan véve csak mint társadalmi jelenséget értelmezhetjük, nem pedig mint egészségügyi beavatkozást.
A szerzők le is írják, hogy “tekintettel a tanulmány leíró felépítésére, ok-okozati összefüggésekre nem lehet következtetéseket levonni”. Kéretik ezt tiszteletben tartani, mert ez nagyon így van. Azt már viszont nem értem, hogy szerintük az írásuk miért szolgáltat fontos bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a COVID-19 elleni védőoltási kampány valószínűleg befolyásolta a reproduktív viselkedést. Itt azért minimum részletesebben kellett volna arra reflektálni, hogy vannak itt más tényezők, amiknek hatásuk van. Ráadásul nem biztos, hogy itt pont az oltási kampány a fő változó..
Megnéztem a szerzőket, akik között van, aki demográfiai intézetben dolgozik (na jó, nem egy túl ütős publikációs listával) és termékenységgel kapcsolatos publikációkat ír. Én egyszerűen nem értem, hogy adhatta ki ezt a cikket és hogy mehetett át szakmai lektoráción. Minimum egy olyan társadalmi kontextust kellett volna adni a cikkhez, ami árnyalja az eredményeket, felhívja az általános és covid-specifikus zavaró tényezőkre a figyelmet. Ehhez tényleg könyvtárnyi irodalom van.
Nyilván a járvány és az arra adott reakciók és a járvány lezárása hatott a termékenységi mutatókra (ebben a felismerésben semmi új nincs), de nem közvetlenül az oltások révén.
Az végképp katasztrófa, hogy a fentiek alapján a teljes kommentszekció biofegyverekkel való népírtást vizionál, márpedig azt végképp nem lehet sehogy se beleolvasni a cikkbe.
— — —
Ha tetszett az írás, oszd meg másokkal is. Véleményedet, hozzászólásodat a Facebook oldalunkon várjuk! A honlapon található anyagok, információk egyike sem irányul betegség vagy betegségek diagnosztizálására, és nem helyettesítik az egészségügyi szakemberrel történő konzultációt.
— — —
Források
- Aiva Jasilioniene, Domantas Jasilionis, Dmitri Jdanov, Mikko Myrskylä (2025). Association between the COVID-19 vaccination campaign and fertility trends: a population-level time series analysis for 22 countries: BMJ Public Health 2025; 3:e001410. LINK
- Nicole Letourneaua, Mayara Alves Luisb, Stefan Kurbatfinski, Hannah J. Ferraraa, Carrie Pohla, Franciele Marabottib et al. (2022) COVID-19 and family violence: A rapid review of literature published up to 1 year after the pandemic declarationLetourneau, eClinicalMedicine, Volume 53, 101634. LINK
- Maria Grasso, Martina Klicperová-Baker, Sebastian Koos, Yuliya Kosyakova, Antonello Petrillo, Ionela Vlase; The impact of the coronavirus crisis on European societies. What have we learnt and where do we go from here? – Introduction to the COVID volume. European Societies 2021; 23 (S1): S2–S32. LINK
- Total Fertility Rate. Wikipedia. LINK
- KSH-STADAT 22.1.1.6. Élveszületések és teljes termékenységi arányszám. LINK