A sárgarépa (Daucus carota) a leveszöldségek csoportjába tartozik, ez nem egy növény-rendszertani fogalom, pusztán gasztronómiai értelemben használjuk. Ebbe a csoportba soroljuk még a petrezselyemgyökeret (fehérrépát), és a zellergumót.
A sárgarépa a zellerfélék családjába tartozik, ide sorolható számos fűszernövény (pl. ánizs, édeskömény, kapor, koriander, lestyán) is, meg a leveszöldségek közül a petrezselyem, pasztinák és a zeller. Származását tekintve Afganisztán, Irán területein volt őshonos. Az i.sz. 1 századból maradt a gyökérzöldségről az első említés, a rómaiak fogyasztottak egy pastinaca nevű zöldséget, ami a pasztinák vagy a sárgarépa lehetett. Nagyjából a 8. században jutott el az Ibériai félszigetre. Eredetileg levelei, magjai miatt termesztették, több száz éven át nemesítették, hogy a jelenleg fogyasztott gyökérrésze tápanyagokban dúsabb, édesebb és kevésbé fás legyen (eredeti változatában szinte ehetetlennek mondható). A „keleti” sárgarépával viszonylag keveset találkozhatunk, ez leginkább elágazó gyökere és az antocián vegyületek miatt lilás árnyalatáról ismerhető fel, sokáig ez volt “a” sárgarépa. A nálunk jelenleg ismert „nyugati” sárgarépa egészen kései nemesítés eredménye, a 17. századi holland kertészek munkájának köszönhető. Nagyjából ekkor került be a hazai gasztronómiába is (első hazai említése 1664-ből származik). Ma már számos méretben, színben termesztik, ennek megfelelően a gasztronómia egyik legsokoldalúbban használható növénye.
Gyomnövény rokona a vadmurok, de Erdélyországban a répát is murokként nevezik. Valószínűleg a répa elnevezés az ellenség megtévesztésének szándékával ragadt a növényen, a répafélék ugyanis rendszertanilag egy teljesen más csoportot jelölnek, a disznóparéjfélék (Amaranthaceae) családján belül a répaformák (Betoideae) alcsaládjának egyik nemzetsége, olyan növényekkel, mint a cékla, cukorrépa és a mángold.
Sárgarépából közel 40 millió tonnányit termelnek évente, ennek majdnem felét Kína állítja elő.
TÁPANYAGTARTALOM
A termesztett sárgarépa 88% vizet tartalmaz. Meghatározó tápanyaga a szénhidrát, nagyjából 5 g/100 g mennyiségben, ezen felül 3 grammnyi rostanyagot tartalmaz. Fehérje tartalma alig 1 g, a zsírtartalma szinte elhanyagolható (0,25 g/100 g). A vitamin és ásványi anyag tekintetében a karotinoidok a kiemelkedő csoport, ezen felül K-vitamin, B6 vitamin van benne nagyobb mennyiségben, ásványi anyag tartalmát tekintve nem mondható kiemelkedő forrásnak.
Karotin
A sárgarépáról elnevezett anyag valójában egy vegyületcsoport, ami a narancssárgás színért felelős számos növényben (pl. édesburgonyában) fordul elő. A karotin zsíroldékony vegyület, két gyakori (α, β) és néhány kevésbé gyakran előforduló változata (γ, δ és ε-karotin) létezik. A karotint élelmiszer-adalékanyagként is alkalmazzák, ilyenkor E160a néven találkozhatunk vele a csomagoláson, színezésre kiválóan alkalmas, emellett antioxidáns hatása is van.
A karotin az A-vitamin (retinol) előanyaga, az A-vitaminnal szemben viszont túladagolva sem toxikus. A túladagolást nehezíti, hogy a karotin az A-vitaminnál jóval rosszabbul hasznosul. A karotinnak nyers növényből alig 3-4%-a szívódik fel a vékonybélből, de főzve, pépesítve, olajos közegben ez akár 40% körül is lehet. Ha a karotint tartósan és nagyon nagy mennyiségben fogyasztjuk, akkor ún. hiperkarotinaemia lép fel, aminek látványos tünete a bőr narancs árnyalatú sárgulása (karotinodermia) és a szemfehérje elszíneződése, melyet a karotinoidok felhalmozódása okoz. Esettanulmány szinten lehet találkozni ilyenekkel, pl. egy autista kislány 2 évig csak a sárgarépa-levét itta, emiatt alakult ki nála karontinémia, egy másik esetben egy vegán hölgy vitte túlzásba a sárga színű zöldségek és gyümölcsökből készült levek fogyasztását. Aggodalomra egyébként semmi ok, ha a túlzott bevitel megszűnik, ez a sárgás szín lassan elmúlik.
FELHASZNÁLÁSA
A sárgarépát többféle módon lehet fogyasztani. A sárgarépa zöld levele egyébként ehető, de az emberek ritkán fogyasztják el őket. Az 1980-as évek vége óta, a bébirépa vagy a mini sárgarépa (hámozott és egységes hengerbe vágott sárgarépa) is kapható.
A klasszikus leveszöldségként való felhasználás mellett főzve vagy párolva más zöldségekkel együtt köretként is használható. Szintén felhasználható fermentált savanyúságként. A sárgarépa édes ízvilága alkalmassá teszi édességek készítésére is. A reszelt sárgarépát használják muffinok, torták alapanyagaként, de puding formájában, vagy gyümölcsökkel keverve is használható lekvárokban és konzervekben. A sárgarépalé szintén széles körben kerül forgalomba, akár önállóan, akár gyümölcsökből és más zöldségekből kivont gyümölcslevekkel keverve.
A speciális étrendekben szintén jól alkalmazható, csaknem minden gyógyétrenddel „kompatibilis”, a relatíve magas cukortartalma miatt, cukorbetegeknek be kell számítani a napi szénhidrát-bevitelbe.
Ha tetszett az írás oszd meg másokkal is. Véleményedet, hozzászólásodat a Facebook oldalunkon várjuk! A honlapon található anyagok, információk egyike sem irányul betegség vagy betegségek diagnosztizálására, és nem helyettesítik az egészségügyi szakemberrel történő konzultációt.