A napokban volt egy cikk az elhízással kapcsolatban, ami az elhízás gazdasági és társadalmi hatásain merengett. Ehhez találtam egy érdekes adatot a magyar lakosság testsúlyának változásáról, melyek a 2009-2019 közötti egy évtizedet fogják át. Ennek néhány tanulságát osztanám meg.
Az előző három cikkben megfogalmazott tanulságokról próbálok néhány gyakorlati példát bemutatni. Az elmúlt években találkoztam nem kevés piszkos trükkel, igen kreatívok az emberek, ha a szabályok kijátszásáról van szó, arról nem is beszélve, hogy a hatósági „üldözési” funkció is elég gyér.
Néhány bekezdésig foglalkoznánk azzal a kérdéssel, hogy is lesz egy termék étrend-kiegészítő, mi ezzel az eljárással a probléma, illetve kicsit boncolgatnánk a sok varázslatos állítással kapcsolatos bonyodalmakat.
A kétheti összefoglalóból egy hónap lett és szerintem maradok is a továbbiakban ennél a ritmusnál. Nézzük, hogyan alakultak a dolgok a nagyvilágban és nálunk.
Ha étrend-kiegészítőkről van szó, fontos tudatosítani, hogy mi lehet bennük és mi nem? Ez ugyanis fontos szempont lehet, ha arról akarunk dönteni, megvásároljuk-e egy adott terméket vagy inkább hanyagoljuk.
Az étrend-kiegészítőkről volt már összefoglaló írás 2015-ben a blog felületén, illetve több termékkel kapcsolatban születtek cikkek. A téma iránt továbbra is nagy az érdeklődés, így a mindenképpen folytatást érdemel.
Szokásos kétheti összefoglalónkban a helyzet áttekintése mellett néhány, oltásokkal és halálozással összefüggő kérdésre is kitérünk.
Értem én, hogy a 21. században mindenkinek lehet és van is véleménye, de talán nem kellene mindenkit szatírként mindenkit ezzel riogatni. Ginter TamásNAK az Azonnali oldalán megjelent írására reflektálnék néhány gondolattal…
Egy kicsit áttekintő összefoglalót ígértem évzáró/évindító jelleggel, de lesznek aktualitások is, tekintettel arra, hogy voltak azért események az ünnepek előtt, alatt és után.
A hagyományokhoz híven egy kis évzáró írással búcsúztatjuk ezt az évet, ami összességében igencsak megérett arra, hogy eltűnjön az életünkből.